Molnár Máté kertjében állított egy feketemárvány-keresztet hálából azért, hogy hazatért a fogságból. Ezt íratta a keresztre: “SOHA EL NE / FELEJTSÉTEK, / HOGY MEGHALTAM / ÉRETTETEK! / ÁLDALAK URAM, / MERT MEGSEGÍTETTÉL! / (MIK.67)”.Read More
Útmenti kőkép Az 1847-es egyházlátogatáskor már öt szobor állt Vágán. A templom bejárata előtt egy kőkereszt (1793-ból) meg a Nepomuki Szent János szobra (1797-ből). Továbbá volt a faluban Szentháromság-szobor, Vágszerdahely (1899-től hivatalosan Alsószerdahely, szlovákul: Dolná Streda) és a Vága határán fakereszt, valamint a fogadalmi emlékként felállított Szent Flórián-szobor (1827-ből). A mátyusföldi község népi vallásosságához tartozó...Read More
A falu belterületén is áll néhány feszület. A Csákyék előttit fehér műmárványból készítették kék ágyéktakarós fehér vaskorpusszal. Ez olvasható rajta: „Az Isten / dicsőségére / állítatta / Skerlec Kálmán /és neje / Gyurász Emera /1914.”Read More
V. Lászlót a történetírás Utószülött (Postumus) Lászlónak is ismeri, mivel apja, az első Habsburg-házból való magyar király, Albert halála után néhány hónappal, 1440-ben született. Anyja, Luxemburgi Erzsébet királyné terhesen menekült Komárom városába, a magyar koronát is magával vitte, amelyet komornájával, Kottanner Ilonával lopatott el a fia számára. Lászlót már csecsemőként királlyá koronázták, noha királyként a...Read More
Az emlékmű-életfa felállításának gondolata a helyi önkormányzati képviselők fejében fogalmazódott meg a rendszerváltás után. Megvalósítására azonban ez ideig pénzhiány miatt nem kerülhetett sor. A 2012. február 29-i önkormányzati ülésen képviselői javaslatra született az a döntés, hogy településünk, Farkasd, az első írásos említése 900. évfordulójának emlékére állítson egy, e jeles jubileumhoz méltó emlékművet. Az emlékmű leleplezésének...Read More
Vágfarkasd nagyközség Galántától délkeletre a Vág folyó jobb partján, sík vidéken terül el. Régi település, már a 12. század elején is említik Farkas (Forcos) néven. Nevét a község talán onnan kapta, hogy a Vág völgye régebben mocsaras ingoványos volt, erdő, nádas és füzes borította s nyilván a farkasok kedvenc tanyája volt. A község fennállásának első...Read More
A templomot Károlyi József és neje Waldstein Wartenberg Erzsébet építtették 1808-ban a mezőváros főterén, az egykori Templomtéren. Családi címereik a bejárat felett helyezkednek el. A templom egyhajós, poroszsüveg boltozatú, berendezése 19. századi. Főoltárképe a Szent Családot ábrázolja.Read More
Vághy Lázár * 1765 – † 1843. április 13., Vága / plébános, táblabíró, kanonok Vághy Lázár élete A teológiát az utolsó gyakorlati évvel együtt Pozsonyban fejezte be 1791-ben. Nemes-Orosziban (mai Nemesoroszi), majd 1792-től Nagy-Sallóban (mai Nagysalló) káplánként szolgált. 1794. augusztus 6-án Felső-Sipékre (mai Sipék) nevezték ki plébánosnak. 1800. június 18-án Ímelybe, 1806. augusztus 3-ától Vágszerdahelyre...Read More
Vágkirályfán 1998-ban a világháborús emlékmű és a felújított templom felszentelését ugyanazon a napon tartották: …A szentmise befejeztével a templomkertben folytatódott az ünnep: ott került sor az első és második világháborúban elesett vágkirályfaiak emlékművének megáldására. Az emlékműnél a Kodály Zoltán Daloskör Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz és Bárdos Lajos: Boldogasszony anyánk című műveit adta elő,...Read More
A város Antiochiai Szent Margit római katolikus temploma 1828-ban épült klasszicista stílusban, egy korábbi, legkésőbb 16. századi templom helyén. Építésze Schwarz György volt.Read More
Az Országzászló Mozgalom kezdeményezője Urmánczy Nándor, az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a „megalkuvás nélküli magyar” volt, aki 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat.A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. Az országzászlók „állandó kelléke” a Trianon előtti utolsó 1915-ös hivatalos...Read More
