A falu közepén, a kultúrház mellett, a templom felé vezető út jobb oldalán látható a múlt század eleji feszület, a Tóth-Híves-kereszt, amit itt Klacsánszky-keresztként vagy Estyi-keresztjeként is emlegetnek. Az INRI feliratos, vaskorpuszos kőkereszt (homokkő?) egy egylépcsős betontalapzaton áll. A téglalap alakú oszlop dedikációval ellátott, az oszlop díszes, azon újabb két lépcső a mérsékelten díszített szárvégű...Read More
„A város védművének két kapujából mára csak egy maradt. A 19. század 70-es éveiben a kis és nagy megyeház közt még egy torony emelkedett, melynek alján kapu vezetett – ép olyan alaku, mint a fennálló városház melletti torony. (Innét alsó felső kapu elnevezés). E kettő védfallal volt összekötve és teljesen elzárható.“ A15. század elején emelt...Read More
1710 nyarán hatalmas pestisjárvány pusztított a városban. A fekete halál (latinul: atra mors) 1600 ember életét oltotta ki Trencsénben. Ennek emlékére a jezsuiták, Illésházy Miklós (1653-1723) főispán segítségével 1712-ben, a város főterén emlékoszlopot emeltek, amelyet a jezsuita (később piarista) templom újjáépítésén dolgozó bécsi kőfaragók készítettek el barokk stílusban.Read More
A Tresztyánszkyak a falu neves birtokosai voltak, kiknek eredete II. Endre királyig vezethető vissza. Keszi Szög nevű részén a 18. században építették klasszicista kúriájukat. A család egyik ismert tagja, aki a megye számvetője volt, Stummer Emerenciát, az Ipolyi-rokont vette feleségül. Gyermekük volt Tresztyánszky Bertalan honti főügyész, Gyürki Emília férje, aki a később emelt temetőbeli sírkápolnában...Read More
Az a nép, amely elfelejti múltját, nem érdemli meg a jövőt. Ez a gondolat vezérelte a Csemadok Peredi Alapszervezetét a Trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából, amikor emléktábla készítését kezdeményezte. Szándékukat a polgármesterasszony és az önkormányzat felkarolta, sőt nagylelkű támogatóként Czakó Péter képviselő, Modrovics Richárd és a PPT is hozzájárult az emlékmű elkészíttetéséhez. Az emlékmű Csillag...Read More
A templom tövében néhány éve készített gyalogos fahíd teszi lehetővé, hogy a két ország állampolgárai – Őrhalom és Ipolyvarbó lakosai – találkozzanak anélkül, hogy több 10 km-t utaznának fölöslegesen. A magyarországi oldalon, egy kis dombon áll a Trianon emlékkereszt, amit 2008. június 7-én, az Ipoly partján, a két, hajdan szinte összetartozó nógrádi falu határában állítottak. Gemer Ferenc...Read More
2020. június 6-án Trianon 100. évfordulójára emlékeztek Nagymegyeren, ahol a megemlékezés mellett alapkőletételre is sor került. Az alapkő mottójául Wass Albert Üzenet haza című költeményének fő sorai szolgáltak: ,,…a kő marad…!” Az emlékünnepély helyszíne a Szent István park volt. Ünnepi beszédet mondott Bittera Zsuzsanna, a Csemadok nagymegyeri szervezetének elnöke, fellépett Csémi Andrea és lánya, Csémi...Read More
A Szüllő Géza Polgári Társulás által állított fakeresztet a keresztény magyar nemzetként az Európai Unióba jegyében állították 2004 júniusában.Read More
2020. június 4-én este a szép számban összegyűlt helyieket Lentulay István önkormányzati képviselő köszöntötte, akinek nemcsak az egész megemlékezés, hanem az emlékmű megvalósulása is köszönhető. A kultúrház előtt összegyűlt tömeg átvonult a temetőbe, ahol a közadakozásból megvalósult kopjafát az est végén leleplezték. A népművészeti motívumokkal díszített, tölgyfából faragott emlékoszlop Demeter József erdélyi fafaragó alkotása. Az...Read More
A Rákos Vidéke című hetilap 1928. július 22-én így számol be Tschörner József elhunytáról: „Tschörner József, a késmárki állami szövőipari szakiskola megszervezője, s a cseh megszállásig volt igazgatója, hosszas betegség után elhunyt. A magyar szövőipar megteremtésével és fejlesztésével elévülhetetlen érdemeket szerzett, s több különleges szövőgép feltalásával és tökéletesítésével külföldön is ismertté tette nevét. Gépeit még...Read More
Tuba Gáspárné, sz. Zsemlye Hermina (1868-1948) Ekelen született. Férje Tuba Gáspár 1886-1887 között segédlelkészként szolgált Kulcsodon. Leánya Tuba Hermina Gáspár József kulcsodi lelkész felesége lett. Férje halála után lányához költözött. Az ekeli temetőben nyugszanak Tuba Gáspár (1862-1922) lelkipásztor, Tuba Pál (1904-1929) református tanító és Tuba Károly (1893-1939) lelkipásztor.Read More
Túrós János, mint református kántortanító Uzapanyiton kezdett tanítani a református iskolában (1932-1945 között). A jog fosztottság éveiben bolti eladó volt Uzapanyiton az élelmiszer boltban. Közben egyházi szolgálatot is ellátott: vasárnaponként-a lelkész hiány miatt a református templomban prédikált. 1953 és 1957 között Pelsőcön tanít, 1957 és 1959 között igazgatói tisztséget töltött be a Bátkai Magyar Tannyelvű...Read More
1924-ben készült el a temetőben található Turul emlékmű is az első világháboróban elesettek tiszteletére. Később kiegészítették a 2. világháború hősi halottainak nevével is. Az eredeti madarat 1999-ben ellopták, helyére új Nagy Lajos szobrászművész alkotása került. (Magyarországon összesen legalább 195 turul szobor áll 183 településen. Szlovákia területén 8, Ukrajna területén 5, Erdélyben 32, Partiumban 16, Délvidéken...Read More
Az 1938-ban a Csallóközzel Magyarországhoz visszacsatolt Egyházgelle ezzel az emlékművel emlékezett a visszatérésre 1939-ben. 1945 után a turult elásva rejtegették, majd az 1989-es rendszerváltás után került csak vissza eredeti helyére.Read More
Marcelháza község lakossága 2014. augusztus 24-én közösen ünnepelt. A községháza előtti parkban, amelyet közmunkát végző helybeliek újítottak fel, új köztéri szobrot avattak. A szobor Bélai Tibor kőfaragó süttői mészkőből készült alkotása, mellette süttői márványból faragott oszlop áll, rajta Szent István koronájának Böjti Zsolt díszműkovács alkotta mása. A művészek az alkotást adományként ajánlották fel a községnek....Read More
Nagykaposon 1996. augusztusában – különböző nehézségek és akadályok ellenére – sikerült méltó módon megünnepelni a magyarság honfoglalásának 1100. évfordulóját. A városháza előtti téren felavatásra került a helyi Csemadok alapszervezet által állíttatott millecentenáriumi emlékmű. A bronzból kiöntött turulmadár márvány talapzatán Nagykapos város címere és a következő felirat található: „A honfoglalás 1100. évfordulójának a tiszteletére közadakozásból állította:...Read More
Az ötlet gazdája Mgr. Bögi Ferenc polgármester, a Csemadok Petőfi Sándor Alapszervezet elnöke volt. Az ötlet célja, hogy Bögellő községben is legyen egy emlékhely, ahol a helyi magyarság méltóképpen megtarthatja nemzeti emléknapjait és ünnepnapjait. A választás az Árpád-nemzetség totemállatára a legendabéli madárfajra, a turulra esett. A turulra, melyet minden magyar egyformán magáénak érezhet.Read More
A fákkal övezett, gondozott parkban az emlékoszlop bal oldalán ELŰZÖTTEK, jobbra ELHURCOLTAK, az oszlop hátsó részépn az ÁLDOZATOK felirat olvasható. 1996. november 24-én a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából, ünnepélyes keretek között, a hősök szobrának talapzatára aranyozott betűkkel e két sort vésték be a jövő generációjára is gondolva, örök figyelmeztetőül: MAGYARNAK MARADNI 896 + 1996 Az...Read More
Udvardy Gyula (1870 – 1922) Udvardy Gyula, Madar 16. lelkipásztora (1903 – 1922) 19 éven keresztül. A megüresedett lelkészi állás betöltésére az egyházközség presbitériuma Udvardy Gyulát választotta. Hatalmas feladat hárult rá. A madari egyház az 1886-os pusztító tűzvész következményeit sem tudta még teljes egészében felszámolni, amikor 1904-ben ismét leégett a falu (templom, parókia, iskola, tanítólakások...Read More
