Háromlépcsős alapzaton áll a Templomkerti kereszt műkő oszlopa, rajta az alábbi dedikációval: „Imádjuk Krisztus és áldunk Téged, / Mert szent keresztet által / megváltottad a világot / 1965”. Az oszlopfő felfelé keskenyedik, rajta az ugyancsak műkőből készült, egyenes szárvégű, INRI feliratos kereszt. Az öntöttvas korpusz fehérre festett, ágyéktakarója kék színű; a kezek függőleges tartásban, a...

Az 1858-ban állított kereszt a katolikus templomkertben áll.

Isten házának külső szakrális terében találhatjuk a XIX. századi templomkeresztet. A csipkézett szárvégű, INRI-feliratos homokkő kereszt egy magas oszlopfőn áll. Rajta fehér vaskorpusz látható, jobbra fordított Krisztus-fejjel, kék ágyéktakaróval. A talapzat oszlopán ez a dedikáció olvasható: Az Isten dicsőségére fölállíttatta  Lukács Ferencz és Szalai Borbála 1889-ben.

A templom előtt álló homokkőkereszt, melyen ezüstözött Krisztus korpusz látható. Az ég felé néző Jézus lábai zártak, testén ágyékkötő. A kereszt talapzatán felirat olvasható.

A katolikus templom kertjében álló keresztet 1909-ben állította Gerendás Lajos fivére János és neje Gerendás Lajosné Hók Mária.

Az Első Magyar Szent Család szoborcsoport mellett 1828-ban emelt homokkő kereszt áll homokkő korpusz-szal. Ez lehetett a templom körül húzódó és a múlt században felszámolt temető központi keresztje. A keresztet 1999-ben újították fel.

A templom előtt talá‡lható— a kőkereszt, amelyet 1992-ben úœjí’tottak fel. Az öšntöšttvas korpusz eredeti, a kereszt má‡r œúj.

A templomkertben klasszicista kőkereszt áll magas talapzaton. A keresztet 1776-ban állították Bódi Márton pap ajándékaként, Dávid Gáspár dékánért. A hívők hálájuk jeléül Bódit a kereszt mellé temették el.

[A templomkertben] látható az a négylépcsős, csipkézett szárú, vaskorpuszos templomkerti kőkereszt, melynek dedikációján ezt olvassuk: „Isten dicsőségére álítá BURIS MÁRIA 1908.” A helybeliek szerint a középparaszti szintű gyermektelen házaspár valószínűleg fohászként vagy Isten iránti elkötelezettsége jeléül emeltette a szép korpuszos kőkeresztet.

A római katolikus templom előtt álló szoborcsoport három időszakot ölel fel. 1820-ban Lavitska József Úr Istennek tiszteletére állíttatta a nagykeresztet. A világháborúkat követően a nagykereszt mindkét oldalára helyezték el az 1. és 2. világháború márványtábláit. 1997-ben a faluból kitelepítettek találkozója alkalmából emléktáblát (Hazahív a harangszó emléktábla) helyeztek a nagykeresztre. Az 1. és 2. világháború hőseinek...

A nagykeresztet 1967-ben állíttatta a község az egykori országzászló talapzatára, amelyet a világháború után ledöntöttek.

A kereszt a Szent Imre plébániatemplom kertjében, a templom bejáratától balra áll.

A templomkerti nagykeresztet 1950-ben állították.

A kőkereszt a templomkertben található, s a romantika jeleit hordozza magán. A korpusz alatt Szűz Mária szobor áll. 1873-ban állították.

A mai falu központjában, a Csábi-patak és a Keszihóci-patak összefolyásának közelében már a templomépítés előtt is állt a feszület, amely ma is látható. A Templomkerti vagy Czibula-kereszt dedikációja így szól: “Isten dicsőségére/ Czibula György/ álíttá/1871.” Az állíttató később alapítványt is tett az emlék fenntartása céljából. Az 1912-es Canonica visitatio jegyzi Czibula György 1875-ös keresztalapítványát. A...

A keresztet a MKDSZ – Magyar Kereszténydemokrata Szövetség állíttatta az inámi híveknek, melyet 2006-ban szenteltek fel.

A falu központjától Leszenye irányában, a templom szomszédságában állnak az egykori kastély romjai. Az 1970-es évekig lakott épület mára romos, falai épphogy állnak, de látható még az ablakok felett az íves díszítés. A tatár-török időkben épült kastélynak a 14. században a Terbegecz család volt a gazdája, de éltek itt Majthényiak, Plachyak, Würtzlerek, Okolicsányiak.

Terray Gyula (Vizesrét, Gömör megye, 1844. november 16. – Rozsnyó, 1925. augusztus 15.) evangélikus főesperes, lelkész. Az Evangélikus családi lap 1911. július 16-án megjelent számában az alábbiakat olvashatjuk Terray Gyuláról: „Mint már a múlt számunkban is jeleztük, Terray Gyulát a király udvari tanácsossá nevezte ki, kinek életrajzi adatait a következőkben ismertetjük: Terrey Gyula 1844. évi...

A községben szerzett birtokot IV. Tersztyánszky Gáspár (1673-1739), akinek neje Blaskóczy Eszter Zsuzsanna volt, s elsőként költöztek Nagyfaluba. Három fia volt (Sándor, Mihály, Gáspár), akik közül a családot I. Mihály (1700-1774) gyarapította – ő már Nagyfalun született, s neje Brenitzky Anna volt. Az ő fiuk II. Mihály (1753-1825) Koháry grófnál volt hivatalnok, majd Hont megye...