Palást község kétség kívül legfontosabb történeti eseménye az a csata, amely 1552. augusztus 10-11-én zajlott le határában a támadó törökök és a Felvidéket védelmező keresztény seregek között, előbbiek győzelmével. A törökök 1552-es magyarországi hadjáratának célja a Habsburg-hű Magyarország és a különálló Erdély kapcsolatának felszámolása volt. A keresztény seregeket Erazmus von Teuffel vezette, csapatai között spanyol,...Read More
A falu közigazgatási határán kívül találhatók, vélhetően az egykori település részei voltak. Mára csak egy boltíves pincebejárat látható, a többi beomlott. A helyiek Györgymárton-partaljának hívják ezt a területet.Read More
Az 1550-es években, eredetileg nemesi kúriának épült reneszánsz épület. Itt tartották 1757-ig a vármegye üléseit. Az elnevezését annak köszönheti, hogy összekapcsolták erődszerű megjelenését az építésekor reális török-veszedelemmel – védekezésre természetesen alkalmatlan lett volna. Jelenleg városi múzeum.Read More
Állíttatta a Csemadok Nagymegyeri szervezete, 2004. augusztus 21-én. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: – a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a város első írásos említésének 730. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a 23. Arany János Cserkészcsapat újjáalakulásának...Read More
A millecentenárium emlékére az erdélyi Szentegyházi Gyermekfilharmónia ajándéka Nagymegyernek, 1996. augusztus 15-én. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: – a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a város első írásos említésének 730. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a 23....Read More
A nagymegyeri 23. Arany János Arany János cserkészcsapat állíttatta a város cserkészmozgalma újraszervezésének 10. évfordulóján, 2002. augusztus 24-én. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: – a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a város első írásos említésének 730. évfordulója...Read More
Az 1990-2010 között tartott Szent István Napok, és annak kezdeményezője, Kovács László esperes-plébános (1976-2001) emlékére, 2010. augusztus 21-én avatták a kopjafát a XX. Szent István Napokon. A kopjafát Bauer Edit EP képviselő leplezte le. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: –...Read More
Állíttatta a Csemadok helyi szervezete, 1998. augusztus 22-én. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: – a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a város első írásos említésének 730. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a 23. Arany János Cserkészcsapat újjáalakulásának 10....Read More
A tér egyik legfontosabb középülete, a ma két emeletes, „U” alaprajzú, nyeregtetős, cseréppel fedett, szépen felújított városháza 1711-ben létesült, két régebbi, későgótikus, illetve reneszánsz épület egybeépítésével. A barokk kori városháza földszintből és az első emeletből állt. A 19. századbeli átalakításánál még egy emeletet kapott, és főhomlokzatát klasszicista stílusban építették át. Az épület tengelyében, a párkány...Read More
Szükségességét már 1895-ben felvetették az akkori Nyitrai Hírlapban, és a magyar igazságügyi minisztérium egy évvel később jóvá is hagyta, hogy a városban igazságügyi palota épüljön. A szecessziós stílusú épületet Kiss István tervei alapján 1901 és 1903 között a Tomaschek és Csellágh cég építette fel, 1904-ben pedig átadták a háromszáz férőhelyes börtönt is. Az első években...Read More
1781. november 13-án írta alá Batthyány Fülöp és felesége Perényi Barbara adománylevelét, amely alapján a tósnyárasdi templomot elkezdték építeni, amely elhúzodott egészen 1848-ig. Az akkori tósnyárasi plébános, Vagner atya fejezte be, miután kicséreltette a tetőgerendákat, megjavíttatta a tornyot, kifestette a templomot. A templomot 1849. augusztus 20-án szentelték fel, amit Thuróczy Zsigmond, és Kubriczky András taksonyi...Read More
Tósnyárasdon, a római katolikus templom szomszédságában álló szobrot 1841-ben állíttatta Varga János és felesége Bossák Mária. A szobrot 1899-ben, majd a rendszerváltás után is restaurálták.Read More
A falu első szakrális kisemléke a Szent Flórián szobor volt, amit 1808. november 5-én emeltetett a falu földesura Perényi János azzal az indokkal, hogy település nem rendelkezik szakrális emlékhellyel. A szobor időközben megrongálodott, és ezért a Tósnyárasdi Önkormányzat 1995-ben felújíttatta. Ma a szobor a falu egyik szinbóluma, számos történelmi megemlékezés (március 15.) helyszíne.Read More
Tósnyárasdon a római katolikus templom mellett, az iskola előtt áll, az 1817-ben létrehozott kereszt. Létrehozója ismeretlen. A kereszten egy tábla látható, ahol az állítás éve van feltüntetve.Read More
A templomhoz vezető úttól jobbra, a kovácsolt vaskerítés mögött közvetlenül látható. Fekete fém kereszt, áttört motívumokkal, virágmintával, ezüstfehér Krisztus-testtel. A test felett fehér INRI felirat található. A korpusz feje jobbra, felfelé fordul, kezei majdnem függőlegesen felszegezve, lábai egymás mellett, párhuzamosan állnak. A test alatt fekvő fém ovális látható, körben virágmotívummal. Ezalatt egy gömbön álló fejetlen,...Read More
Tóth Dániel lakszakállasi lelkész a Komáromi ref. egyházmegye esperese 1835–1839 között. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.Read More
Tóth Gáspár (Érsekújvár, 1848. január 1. – Csejte, 1902. május 27.) tanulmányait a lévai és érsekújvári al- és a pozsonyi királyi katolikus főgimnáziumban, majd a pesti egyetemen és a kecskeméti jogakadémián végezte. A jogtörténeti államvizsgát 1872-ben tette le. 1870-ben a statisztikai hivatalnál a bírósági szervezési alkalmával a volt selmecbányai királyi törvényszéknél nyert alkalmazást, 1872. január...Read More
A Rados kereszt közelében áll Tóth István (1870-1934) igazgató-kántortanító síremléke egy szép feketemárvány-kereszttel, s azon eme felirattal: „Könyörülj rajtam Istenem!”Read More
Komáromban született 1879. január 12-én, Tóth Albert és Dózsa Lídia földműves szülőktől. Iskoláit Komáromban kezdte, Pápán folytatta és végezte. Érettségi vizsgát Pápán tett 1899. június hóban. A lelkészképesítő vizsgákat is itt tette: 1903 szeptemberében, illetve 1904 szeptemberében. Az 1903. év március hó 12-én – mint IV. éves teológust – az egyházhatóság Komáromba rendelte segédlelkésznek, ilyen...Read More
2017. szeptember 29-én, pénteken ünnepélyes keretek közt Tóth Károly-emléktáblát lepleztek le szülőfalujában, Vághosszúfalun. A Fórum Intézet 2016-ban elhunyt alapító igazgatójának életét és tevékenységének hatását Tóth Pál polgármester, valamint Öllös László, a Fórum Intézet elnöke méltatta. Az emléktáblát Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke leplezte le. A zenét Kovács Koppány szolgáltatta. Az emléktáblán látható...Read More
Tóth Lajos a rendszerváltás utáni korszak első, demokratikusan választott polgármestere a községnek. 1994-ben emléktáblát állíttat a második világháború hősi halottainak és áldozatainak a református templomban. A templomszentelés alkalmából elismerő oklevelet kap Dr. Mikó Jenő református püspöktől. Nevéhez fűződik a belső sori út portalanítása és leaszfaltozása.Read More
A gazdatiszt vagy intéző, ritkábban jószágkormányzó, jószágigazgató, ispán, kasznár, kulcsár a 20. század közepéig a nagybirtokok, uradalmak gazdálkodását a tulajdonos megbízásából irányító, általában szakképzett személy volt. A 18. század végén Festetics György gazdatisztek képzése céljából alapította a keszthelyi Georgikont. Száz évvel később, 1900-ban már törvény szabályozta a birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszonyt. E törvény...Read More
A sírban Dr. Tóth Zoltán apai nagyszülei nyugosznak. A Nagykeszin 1883. december 5-én született Dr. Tóth Zoltán (+ 1940) az Ifjú Vakok Intézete, később a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója volt. Ő dolgozta ki a gyógyító-neveléstudományi rendszert és a négyéves egységes (nem szakosított) gyógypedagógiai tanárképzési koncepciót.Read More
Az Antolik-kereszttől nem messzire, egy kicsit délebbre, ugyancsak a csábi út mellett, egy új ház kertjében áll ma egy másik, halványsárga színű kőkereszt, Tóth Pesta István keresztje. Az egylépcsős talapzat díszes szegéllyel keretezett oszlopán ez a dedikáció olvasható: „Az Úr Isten/ dicsőségére emeltette TÓTH PESTA ISTVÁN és neje BOLDOG VERONA és csalágya/ 1918”. Az oszlopfő...Read More
