„Az ősi településnyomokat őrző várhegyen és környékén kialakult középkori település a 16. századtól három évszázadon át a Magyar Királyság fővárosa volt. A Szentháromság szoborcsoportot az 1713-ban itt pusztító pestis járvány kapcsán tett városi fogadalomból emelték a 18. században a Duna partján lévő egykori piactéren. A mészkőből faragott, balluszteres kerítéssel körbevett szoborcsoport közepén emelkedő oszlopon Szentháromság-jelkép...Read More
A szoborcsoportot 1826-ban állítatta Kántor László. A szoborcsoport része volt Nepomuki Szent János szobra, mely 1970-ben megsemmisült. Ma Szűz Mária szobrocska áll a helyén.Read More
A műkőből készült Szentháromság szoborcsoport 1934-ben készült, Morvai Vendel és Puskás Erzsébet állíttatta. A templom kertjében található, a II. világháborúban megrongálódott. Morvai Vendel és második felesége Szlatyina Hermina 1957-ben megjavították, és 2002-ben ismét fel lett újítva.Read More
Az Árpád-kori eredetű magyar falu templomáról szóló első adatok a 14. századból valók. A keletelt tengelyű, egyhajós, nyeregtetős, ma cseréppel fedett templom gótikus stílusban épült fel a 14. században. A nyolcszög három oldalával záródó szentélyét támpillérek erősítik. Nyugati homlokzata előtt áll az újkori, kettős gúlasisakkal fedett, a hajóval egykorú tornya, melynek földszintjén szép gótikus kőkeretes...Read More
A Szentháromság-oszlopcsoportot Lénárt Ferencz állíttatta a teljes Szentháromság dicsőségére 1851-ben, A kőoszlopot Cséfalvay Kázmér kőfaragó újította fel 2012-ben Taksony község önkormányzatának határozata alapján.Read More
A templom előtti téren kőből készült Szentháromság-oszlop áll, melyet 1924-ben Malagyi Miklós neje, szül. Kubó Mária emeltetett. Magas kerek oszlopon a Szentháromság plasztikája van elhelyezve.Read More
A katolikus templom előtti téren áll a Szentháromság-oszlop. 1895-ben állítatta Vágó István felesége, Szemeth Terézia. A rózsaszín márványból készült, négyszög alakú talapzaton a Szentháromság kő szoborcsoportja látható. Az alapzat felső részében angyalfej-relief van, alatta a fülke sokáig üres volt, ma Mária szobor látható benne.Read More
A Szentháromság-oszlop a templomtól balra látható. A 18. század második felében épült barokk stílusban. Mellékalakjai Szent Péter, Szent Pál és Szent Anna. Az alkotást legutóbb 2006-ban restaurálták.Read More
A Tótgyarmat felé vezető főút mentén álló, magas oszlopra helyezett Szentháromság-szobor a XIX. század végi népies kőplasztika. A díszes oszlopfőn látható Jézus és az Atyaisten homokkőszobra. Köztük ott a Szentlelket ábrázoló galamb, Jézus jobb kezében pedig a nagyméretű kereszt, melyet a vállának döntve tart.Read More
A példásan karbantartott csiffári Szentháromság-szobor és I. világháborús emlékmű a templom udvarán, néhány lépésnyire a templom bejáratától van felállítva.Read More
A templom közelében kovácsoltvassal elkerített főútra néző homokkő szobor már a templomkert kerítésén kívül áll. Körülötte tölgyfák. Liszka József 1998-as gyűjtésekor a következő homokkőbe vésett feliratot találta: ÖZVEGY GYURCSOVICS JÓZSEFNÉ SZÜLETETT ONDRUSIK KATALIN 1886 IK Év JULIUS HO 30 a n Mára a homokkőbe vésett feliratra Frantisek Hromada helyi kőfaragó egy gránittáblát erősített: ÉPITETTE – ÖZV. GYURCSOVICS...Read More
A Szentháromság tér (Oberer Ring; Trojicné námestie),amint német nevéről is kitűnik, mondták „felső tér”-nek is, de inkább a közepén álló Szentháromság-szoborról kapta a nevét. Ez a tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, de itt mondták ki annak elvesztését is. Itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle...Read More
A Szentháromság-szobor A 19-20. század fordulója után a mátyusföldi Vága községben is jelentkeztek a társadalmi és gazdasági válság okozta nehézségek. A mezőgazdasági munkások és cselédek alacsony bére és a munkanélküliség nehezítette a családok megélhetését, ezért sokan a szülőföld elhagyása mellett döntöttek. A kivándorlók számát tekintve az akkori Galántai járás községei közül az első helyen Vága...Read More
Szentháromság-oszlop. A Szentháromság-oszlop 1832-ből való, 1898-ban és 1921-ben újították fel. A szoborcsoport láb, törzs és fej osztatú, kocka talapzatra emelt kőoszlopon áll, ez utóbbit elölről fodor minta díszíti. A Szentlélek galamb formájában jelenik meg. A talapzat elülső részén márványtábla jelzi a szoborállítás, a hátoldalon lévő szöveg pedig a felújítás időpontját. A talapzaton az oszlop előtt...Read More
A Bittó család kápolnája – a torony nélküli, egyhajós, konchával fedett, félköríves szentélyzáródású Szentháromság-templom – 1721-ben épült barokk stílusban. Értékes a hajótér stukkóval díszített poroszsüveg-boltozata; főoltára az építménnyel egyidős, szószéke a XVIII. század végéről, Madonnája 1400 tájáról való. Főhomlokzatán (1771) díszes barokk oromzat látható. Harangját 1993-ban készítették.Read More
1717-1725 között épült egyhajós, ovális alaprajzú, homorú homlokzatú épület, a 18. század eleji templomépítészet kiemelkedő alkotása. Az egykori Szent Mihály-templom helyén a bécsi Szent Péter-templom mintájára emelték. A templomot a trinitárius rend építette. Az ovális hajó kupolában végződik, melyet Antonio Galli Bibiena 1736-1740 között készített freskói díszítenek. A Bussi által készített hatalmas oltáron Mathai Szent...Read More
1817-ben Budapesten született Gömöri és szentiványi Szentiványi József (1817-1906) liptó megyei földbirtokos, „a régi, jó kedélyű, gavallér magyar nemesi világnak egyik korunkba tévedt sugara” (MKE évkönyve). Elsősorban neki köszönhető, hogy a Csorba-tó ma is létezik, hiszen 1870 körül, amikor a tó még köztulajdon volt, lecsapoltatását tervezték. A Csorba-tó ekkor még elhagyatott, megközelíthetetlen hely volt, partja,...Read More
„A vágjobbparti ármentesitő társulat 1897-ben egyesült az alsó dudvágvölgyi ármentesitő és belvizlevezető társulattal, a midőn a kormánybiztosság is megszünt; jelenleg autonom szervezettel folytatja közhasznú működését. – Elnökei Szalavszky Gyula és Zsigárdy Gyula. – Állandó személyzete Szentiványi Zsigmond igazgató főmérnökön kívül két szakaszmérnök, egy a gátfelügyelettel megbízott segédmérnök, egy pénztárnok és 10 gátőr.“Read More
Szent-Iványi Ferenc országbíró által építtetett kúria a templom mellett található. A jelenleg is lakott kúria barokk-klasszicista stílusban épült a 18. század második felében. A 19. században átépíttették. Szép lépcsőfeljárója, oszlopos előtere van. Kovácsoltvas kerítése szépen megmunkált.Read More
Református lelkész, * Pozba (Barsmegye), 1841. október 18. + Nagyigmánd, 1928. január 22. A gimnáziumot Selmecbányán, a teológiát Pápán 1865-ben végezte. 1867-ben lelkésszé avatták, néhány évi káptalankodás után 1870-ben pozbai, 1882-ben nagypeszeki, 1888-ban nagyigmándi lelkész lett. Elbeszéléseket és egyháztörténeti tanulmányokat írt. Munkái: 1. Monographiai vázlatok a barsi ref. esperesség multja s jelenéből. Az egyházmegye megbízásából. Pápa,...Read More
Dr. Szepesházy Kálmán (1919-2008) Balogon született és 10 éves koráig élt itt. Apja a Coburg-Koháry uradalom erdőmérnöke volt. A Prágai Károly Egyetemen tanult, mint geológus a Magyar Földtani Intézet főmunkatársa volt. A Felvidékről Budapesten tanuló fiatalokat istápolta. Lakhatást biztosított nekik, amíg nem találtak kollégiumot, kosztolta őket, sőt még zsebpénzt is adott nekik. A balogi református templom...Read More
Szepesszombatban az evangélikusok saját templomot 1720-ban építhettek maguknak. Ez a fatemplom az 1775. évi tűzvész alkalmával leégett. Az evangélikusok ma is álló végleges temploma 1777-ben, Mária Terézia engedélyével épült. A „Krisztus az Olajfák hegyén” című oltárképe 1852-ben készült.Read More
A nagy múltú, Árpád-kori eredetű, szepesi szász város, Szepesszombat műemlékekben gazdag, középkori hangulatú, reprezentatív fő terén, a városházától keletre eső, parkosított részen szerényen megbújik egy kis emlékmű. Olyannyira nem kelt itt feltűnést, hogy rendszerint még a magyar nyelvű útikönyvek, internetes oldalak is megfeledkeznek róla. Pedig egykor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére állították, annak ötvenedik...Read More
A gazdag szepességi szász (cipszer) városban a reformáció a 16. század közepére teljes sikerrel végbement, hiszen a település lakossága szinte teljes létszámban lutheránussá vált. A közösség ennek megfelelően, továbbra is sajátjaként használta a fő téri Szent György templomot. A Habsburg kézen maradt Felső-Magyarországon a 17. század közepe az erőteljes (és gyakran erőszakos) katolikus ellenreformáció időszaka,...Read More
A reformáció tanait Szepesváralján a 16. század első felében, 1548-ban fogadták el. A város lakosai lelkészükkel, Blásy Jakabbal együtt áttértek az evangélikus hit mértéktartó irányzatára, az ágostai hitvallás szerinti új hitre. De megtörtént a lakosság másféle tagozódása is. Akkoriban a társadalmi érintkezés és információcsere helyszíne főleg a templom volt. Ahol lehetséges volt, új templomokat építettek...Read More
Szepesváralja Kisboldogasszonynak szentelt plébániatemploma 13. századi eredetű, 1258 után épített román alapokon nyugszik, 1462 és 1497 között gótikus stílusban átépítették, majd 1824 és 1829 között klasszicista stílusban építették át. Szárnyasoltára a gótikus Mária-szoborral 1507-ben készült. Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének ünnepe katolikus és ortodox egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án tartanak. Elnevezése latinul Nativitas Beatae...Read More
Szepesváralja a fenséges szepesi vár romjainak szomszédságában fekszik. Az UNESCO teljes egészében, a várral egyetemben a világörökség részévé nyilvánította. Az 1905-ben épült, egyszerű, halvány színűre festett zsinagóga a Stefánik utcában található. Hosszúra nyúlt felújítása után, 2007 szeptembere óta zsidó múzeumnak ad otthont. Beltere nagy részén, egyebek között a nők karzatán, valamint néhány fal- és mennyezetrészen...Read More
