1870. január 30-án született Rábakövesden. Eleinte atyja oktatta, majd Rábabogyoszlón, Alsószelestén, Sopronban tanult, ahol a teológiát is végezte. Majd külföldre ment és 1892 októberében a hallei egyetemre iratkozott be. 1893 október elsején Kőszegre hívták segédlelkésznek. Itt 1897 őszén másodlelkész, 1903 szeptemberében első lelkész lett. Innen Pozsonyba vitték lelkésznek, a pozsonyi gyülekezet egyhangúlag választotta meg lelkészének,...
Csehszlovákia megalakulásának idején a papi teendőket a faluban Psenkó József plébános végezte. 1858. március 7-én született Újvárban, teológiai tanulmányait Esztergomban végezte, ahol 1881. június 29-én szentelték pappá. Szent Mihályfán és Hidaskürtön segédlelkészként, később Kajalon, majd 1909. október 1-jétől Zsigárdon plébánosként működött. A hivatalos jelentések szerint hívei nem kedvelték. 1930. július 14-én halt meg, és a...
„A Ventur- és a Szilágyi Dezső utcák sarkán álló, a Blasy – örökösök tulajdonát tevő ház eredetileg Pozsony legpompásabb házai közé tartozott, ami mai, kivált belső elhanyagoltsága mellett alig képzelhető. A Rákóczyak uri lakóháza volt az, mely hátsó kapunyilással is birt. Ma bérházul szolgál s benne van elhelyezve a kerületi betegsegélyző-pénztár. Alakult ez 1893 jan....
A temető keleti bejáratánál található síremlék és emléktábla. Az emléktáblát 2013-ban állíttatta a község önkormányzata, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmány és a Csemadok helyi alapszervezete. A síremlék kopottas kőoszlop, nehezen olvasható felirattal, az emléktábla ennek a kőoszlopnak van neki támasztva, fekete márványból készült. A községi hivatal kutatást indított, hogy információhoz jusson Rákóczi Rozália életéről, Rákóczival...
A római katolikus templom és az öreg temető közvetlen közelében található. A községben, a templomhoz közeli Nedeczky-kúriában tartózkodott egy rövid ideig II. Rákóczi Ferenc és Vak Bottyán. A község a kurucok erős bázisa volt. 1705-ben Bercsényi Miklós tábornok a feltöltetett sáncon őrizte a dunai átkelőhelyet.
Már a közelgő változások előjele volt, hogy 1936. április 29-én Kassa város képviselő-testülete a II. Rákóczi Ferenc Lovasszoboralap Emlékbizottság javaslatára hozzájárult ahhoz, hogy a fejedelem és bujdosó társai emlékére egy emléktáblát helyezzenek el a dóm északi falán. A latin feliratú emlékjel leleplezését összekötötték a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére rendezett Szlovenszkó Országos Kiállítással. 1938....
A temető központi kőkeresztjén ég felé fordított arcú, fehér ágyékkötős, fehér színű, kissé rozsdásodó Krisztus korpusz látható, felette INRI felirat. A talapzaton a keresztre feszítés eszközeit, létrát, fogót, szögeket, kalapácsot láthatunk. Ezen eszközök között egy kereszt is megjelenik a kompozíció közepén.
Rásó Mihály 48 évi áldásos szolgálat után halt meg. 1873-tól 1921-ig szolgálta az alsószeli evangélikus gyülekezetet. 1878. október 27-én ő szentelte fel a gyülekezet neoklasszikus stílusban épült templomát. Rásó Mihály és családtagjai sírjait kovácsoltvas kerítés övezi.
Rázga Pál (* 1798. december 10., Bazin – + 1849. június 18., Pozsony), evangélikus lelkész, az 1848-as pozsonyi vértanúk egyike. A vértanú sírját a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság és a Pro Patria Honismereti Szövetség az MK Külügyminisztérium támogatásával 2009-ben újították fel.
A templom keletelt, egyhajós épület, egyenes záródású szentéllyel, nyugati oldalán toronnyal. A település keleti szélén, magaslaton álló templomot erődfal veszi körül. Szilice falu templomának keletkezése az Árpád-kor végére nyúlik vissza. Ezt bizonyítja a hajó falkutatásának eredménye, melynek során a déli oldalon előkerültek a románkori ablakok és a bejárat, melyet a régészek szépen helyreállítottak. A templom...
Város legrégebbi műemléke az 1785-ben épült református templom, amelyet 1785. december 4-én adtak át ünnepélyes istentisztelet keretén belül. A templom építése a 19. század elején folytatódott. 1801-ben felépült a korábban nem engedélyezett torony, az érsekújvári Scéda Gábor ácsmester irányításával, ahová két Győrött készített harangot helyeztek el. A 20. század elején a győri harangokat a Nagyszombatban öntött harangokkal cserélték...
1794-ben épült klasszicista stílusban. Egyterű, egyenes záródású templom, beépített toronnyal és oldalsó bejárattal. A református templom falán elhelyezett, Osztrák-Magyar Monarchia korabeli vízrajzi magasságjegy található, 1895-ből. Felette a mai hivatalos szlovák magasságjegy.
Pozsony sziluettjében több mint száz évvel ezelőtt jelent meg a református templom tekintélyt parancsoló tornya. A templom a városfal északi szakasza előtt fejlődésnek indult városrészben, az egykori Irgalmasok terén épült fel. A ma már lombok takarta neoromán homlokzat a mai Szlovákia szakrális építészetének kiemelkedő alkotása. Paradox módon (vagy épp törvényszerűen?) igen szerények az ismereteink az...
A 16. század Kassán is a protestáns (lutheránus és református) hit elsöprő győzelmét hozta olyannyira, hogy egy időre még a híres dóm is protestáns kézre került. Később, a 17. században a reformátusok a mai Orsolya és Mészáros utcák sarkán építették fel templomukat. (A város református gyülekezetét a hagyomány szerint 1644. húsvétján maga I. Rákóczi György...
1423-ban Radnotfalua néven pelsőczi Nagy János tárnokmesternek a birtoka. A 17. században módos parasztcsaládjai megváltották magukat s nemességet szereztek. Az újkorban nemesi település, amely 1906-tól viselte a Nemesradnót nevet. A település népe a 16. század végétől református. Temploma Kalla Mihály, rimaszombati építész tervei alapján épült. Ismert korábbi templomának a rajza is. Szabad tér közepén áll...
Az örösi templomról szóló legkorábbi feljegyzések 1700-ból valók, ezek alapján akkor itt egy fatemplom állt. A későbbiekben ez a templom megsemmisült; a mai kőtemplom elődjének megépítése a 19. sz. elejére esik (alapkövét 1806. május 16-án tették le, 1830-ra befejezve). Sajnos, a parókia és az irattár egy korábbi (1806), a templom egy későbbi (1841) tűzvész áldozata...
A Balog-völgyi kisközség téglalap alaprajzú, délnyugat-északkeleti tengelyű, nyeregtetős református temploma 1848-ban épült fel klasszicista stílusban. Tornya 1852-ben épült a falpillérrel szegélyezett délnyugati oromfalhoz. Falait függőleges falsávok tagolják. Belső terét sík deszkamennyezet fedi. Berendezése 19. századi. Faragott fa oszlopokon nyugvó karzatára orgonát építettek be. A templom falán az 1. világháború falubeli áldozatainak emléktáblája őrzi a hősök...
A református templom azonos a XIV. századi dézsmajegyzékben olvasható Boldogságos Szűz Mária titulusú plébániával. Messziről feltűnik a község északi végén, dombtetőn álló, fehér falú épület, amelynek nyugati homlokzata előtti szép arányú, fából ácsolt emeletén árkádos-tornyos, zsindelyborítású harangláb magasodik. Szintén deszkából készült átjáró köti össze a templommal, előcsarnokot képezve a bejárata elé. A keletelt hossztengelyű, egyhajós...
Az Árpád-kori eredetű magyar falu a 12-13. században keletkezett. Központjában álló, ősi (plébánia) temploma a fennmaradt írott forrásokban a 14. században jelenik meg, de feltételezhető, hogy központi magja ennél korábbi, román kori építmény. Ehhez később keletről egy poligonális záródású, gótikus, támpilléres szentélyt építettek. A barokk korban, valószínűleg 1750 körül nyugati irányban meghosszabbították a hajót. Újraboltozták...
Kassa legrégebbi, ismert, középkori eredetű városháza a tér közepén, a mai nemzeti színház helyén állt, de ez az újkorra olyannyira tönkrement, hogy 1756-ban le kellett bontani. A ma „régi városházának” nevezett épület a Szent Erzsébet székesegyháztól É-ra, a fő tér K-i térfalában, zárt sorú beépítésben álló egy emeletes, reprezentatív, későbarokk palota. Több középkori telek egyesítésével...
A pozsonyi öreg vásárcsarnok helyén valamikor bástya állt a 15. századból, mely a város erődítménye volt. A mostani épület, mely az első pozsonyi fedett piacként szolgált, 1910. október 31-én adták át rendeltetésének. Az eklektikus stílusú épület Laubner Gyula pozsonyi építészmérnök tervei alapján készült. A tér déli falát uraló épület a századforduló vásárcsarnokainak megszokott alaprajzi kialakítását...
„1994-ben emlékeztünk meg a „Dorogi nyilatkozat“ 2. évfordulójáról (Dorog Zsére testvértelepülése). Erre a nyilatkozatra reagált a mi községünk is a „Zsérei nyilatkozattal.“ Ennek szellemében kezdeményeztük Szlovákiában a többség-kisebbség közötti párbeszéd mielőbbi megkezdését, és ennek jegyében 1994. szeptember 10-én volt a Zsérei Szent Miklós templom téren a Reménység emlékműnek ünnepélyes avatása. Az emlékmű a szlovák-magyar megbékélést...
A reneszánsz kastélyt a 16. és a 17. század fordulóján építette az Esterházy-család. A török veszély miatt várárokkal körülvett kétszárnyas épületet többször átépítették, utoljára a 18. században, amikor barokk-klasszicista stílusjegyeket kapott. Így aztán a reneszánsz mint ragadvány név rajta maradt, de barokk kastélynak is nevezhetnénk. Az ezernyolcszázas évek második felében fokozatosan romlott az épület állaga,...
