Burián László atya, Szenc szülötte (* 1922. aug. 19., + 2014. ápr. 23.), számos kitüntetés birtokosa, aki példásan helytállt a deportált magyarok között Csehországban. Katolikus papként mindig kiállt a szlovákiai magyarokért, hitet téve embersége mellett, tisztelvén másokat is. Apja szenci patikus volt, családja állíttatta a Szent Antal-szobrot a templomkertben Szencen.
A Pálffy-család számos tagja rendelkezett saját palotával Pozsonyban. Az Úri utcában álló palotájuk telke igen érdekes történeti múlttal rendelkezik. Az itt 1981-87. között folytatott ásatások többek közt egy kelta település nyomait (Kr. e. 1. század) szórványos római leleteket és 9-10. századi szláv sírokat találtak. Megállapították hogy az itt álló épület legelső periódusa Árpád-kori, a 13....
A Magyar Királyság nyugati határszélén épült, nagy múltú Pozsonyt a középkorban zömmel német, kisebb részben magyar polgárok lakták. A korábban nem különösebben kiemelkedő város akkor szerzett országos jelentőséget, amikor a 16. század közepén a törökök elfoglalták az ország korábbi központját. Ekkor helyezték a biztonságosabb – és Bécshez, a Habsburg-házi magyar királyok valódi székhelyéhez közeli –...
A Pálházi-puszta keresztje „Olyan, mint a plébániánál van a Kálvárián. Az öreg Urbán pap apja csinálta ezt is.” – mondta adatközlőm. (Juhász Pálné) Minden azonban egészen így van, hisz csak a tulajdonképpeni kereszt hasonlít az említetthez, s valószínűleg azt újította fel a plébános édesapja. A feszület egy háromlépcsős alapzat oszlopának díszes főjén áll. Az alapzat...
Pallay Miklós Hybben Liptó Megyében született 1868. november 26-án. A teológiából babérkoszorúsi címet szerzett. Pappá szentelte Pribék István veszprémi segédpüspök 1894. szeptember 10-én. A bécsi Augustineumban 1893. április 22-én, majd Rómában a Magyar Történeti Intézetben folytatta tanulmányait. Püspöki szertartó és könyvtáros 1895-től. 1900-tól lett tábori lelkész. II. oszt. hadi Érdemkereszt kitüntetéssel 1915-ben nyugalomba vonul Érsekújvárra....
A Palóc Társaság emlékoszlopát a Mikszáth Kálmán Emlékház udvarán, 1999 nyarán állították (akkor ez az udvar másik sarkában volt, a 2006-os emlékház felújítás idejében helyezték oda, ahol most áll, a bejárathoz közel, a ház előtti kertbe). Az emlékoszlop a Palóc Társaság megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából készült, az emlékoszlop és a rajta lévő plakett Oláh Szilveszter...
A Palugyay házként emlegett épületet Palugyai Jakab (pozsonyi vendéglős, a Zöldfa szálló tulajdonosa, Liptó vármegyei birtokos) egyik fia, Ferenc építtette Rumpelmayer Viktor tervei alapján. „A Főtér- és Zöldszoba utca sarkán, egy magas nyeregtetős ház állott, melynek toronyszerű alkotása a középkori városi ház jellemző tipusát tette. Magassága miatt közönségesen Burgnak nevezték. E ház az 1573. évi...
Pap Kovách Árpád 1886. november 19-én Berhidán született jegyzői családban. A Középiskolai és a teológiai tanulmányait is Pápán végezte. 1909-1910 Galambokon segédlelkész, majd 1912-től Ilaván fegyintézeti lelkész volt. 1918-ban kénytelen volt elhagyni szolgálati helyét. Vágfarkasdra, felesége nagyapjához költözött, ahol Somogyi Antal lelkész mellett szolgált. 1924-től 1942-ig Vágfarkasdon végzett rendes lelkészi szolgálatot. A helyi Keresztyén Ifjúsági...
Párkányt a garamszentbenedeki apátság alapítólevele 1075-ben ‘Kakath’ néven említi. ‘Kakath’ – Kakas. A középkorban Kakath Parkan néven is szerepelt. A török 1543-ban elfoglalta, 1546-ban várat épített. Török neve: Dsigerdelen Parkan. 1683. október 9-én a párkányi csata során Sobieski lengyel serege szabadította fel a várat, amit teljesen leromboltak.
„Ahol a pékség volt valamikor, ott állíttatott Víziné egy keresztet. De mivel ott lett a kommonizmus alatt a szövetkezet irodája, behozatták onnan. [Víziné házát vette meg a szövetkezet, ott állt a kereszt, később ez került a pékség elé Pástra.] Most a Nozdrovickyék háza előtt áll a Páston. Nem ők készítették, csak behozatták a szövetkezet elől,...
Pávai Vajna Gábor (Debrecen, 1851. febr. 18. – Pozsony, 1913. máj. 31.) orvos. 1877-ben szerzett orvosi oklevelet a budapesti egyetem orvosi karán. 1877–1882-ben a II. sz. belklinika munkatársa, 1882-től a pozsonyi Állami Kórház főorvosa. Egyik alapítója, majd alelnöke a pozsonyi Toldy Ferenc Társaságnak, 1891-ben ő indította el a Nyugatmagyarországi Híradó c. lapot. Az 1890-es években...
A méltatlanul elfelejtett tudós a szilasi temetőben nyugszik. Felesége: Pápay Ilona volt (1877-1952) a keresztrend tulajdonosa és a német Mária lovagrend hölgye. Közös sírban van eltemetve lányuk Carmen (1896-1947) is. Sírkövüket a komáromi Polvar kőfaragó késztette.
A selmecbányai Öregtemetőben, a Piargi-kapu közelében, a 293. számú védett sírban alussza örök álmát az egykori bányamérnök és szakíró, az MTA levelező tagja, Péch Antal. Szürkésfehér sírkövén ez olvasható: „PÉCH ANTAL / miniszteri tanácsos, / nyug. bányaigazgató stb. / Szül. 1822. jun. 14. / Megh. 1895. szept. 18. / Nemeslelkűséged, önzetlen / hazafiságod s becsületes...
A feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a különböző büntetőhatóságok. 1786 után már csak a lopás megbüntetésére volt szabad alkalmazni. Gyakori helyi elnevezései voltak: szégyenoszlop, szégyenkő, bitófa, cégér, pelengér, pilinger, pillinger,...
A középkori eredetű magyar faluról, amely vélhetőleg az Árpád-korban települt meg, a fennmaradt írott források először a 14. században tesznek említést. A nyugat-keleti tengelyű, egyhajós, nyeregtetős evangélikus templom egy régebbi fatemplom helyén épült 1838-48-ban, klasszicista stílusban. Tere téglalap alaprajzú, nyugaton szegment végződésű. A templom keleti homlokzatához épített vaskos tornyot pilaszterek tagolják, s barokkizáló sisak fedi.
13.12.1938 Magyar Országos Tudósító: “A pestvármegyei kisgyűlés tárgysorozatának tárgyalása során érdekes inditványt fogadtak el, amelyet dr. Pálházy Endre főjegyző terjesztett elő. Pest vármegye emléktáblát fog elhelyezni Fülek városában annak emlékére, hogy a török hódoltság alatt a megye Fülek várában tartotta közgyűlését. Ugyancsak emléktáblával örökítik meg a pesti vármegyeházának falán a Felvidék visszacsatolását. A Füleken elhelyezendő...
A balonyi temető kiemelt sírhelye,a Színi és Sebő családok kriptája.A két család tagjainak jelentős társadalmi szerepük volt a régióban és a 19.századi magyar politikai életben.
A faluház udvarában található Petőfi Sándor magyar költő mellszobra, amelyet 1998. március 14-én lepleztek le. A költő szobrát Szabó István Munkácsy-díjas magyar szobrász készítette el. A szobrot Benkő Ferenc és felesége, Pető Mária, neszmélyi polgárok adományozták a községnek.
Radnai Béla 1911-ben, a város polgárainak közadakozásából készült Petőfi szobra annak idején alig tíz esztendeig állhatott Pozsony központi terén. Trianon után lebontották, raktárba „száműzték”, és csak az 1950-es évek valamelyikében (ugyanis nincs megbízható adat arról, mikor is állították fel a költő szobrát) több évtizedes viszontagságok után a ligetfalui parkban állították fel újra, de akkor már...
A főút egyik kanyarulatában áll a Petrovics-kereszt, vagy Ilo-kereszt. A jellegtelenebb műkő keresztet az azonos nevű család állíttatta másfél évtizede. A dedikáción ezt olvasható: “Imádunk és áldunk téged 1993” (2014-es adat). Valószínűleg régebben is állhatott itt szakrális kisemlék, s talán erre utalhat a tovább hagyományozódott Ilo-féle megnevezés. Az Ilo ugyanis Péter családnév utóneve, s a...
Az 1848 – 49-es évekkel kapcsolatos „amit a Kis – és Nagy Rétei Molnár család utolsó sarjától (Molnár szolgabíró úrtól) hallottunk, hogy az ő családjuk rokonságában volt Petőfi Sándor családjával, a Petrovitsokkal. Szerinte Petőfi meg is látogatta az itteni rokonságát, amikor 1848-ban Pozsonyban járt. Ezt támasztja alá a rétei református temetőben ma is látható sírkő...
