Ipolykeszi Nagycsalomja filiálisa. A község mai római katolikus neoklasszicista temploma egy régebbi elemeinek felhasználásával épült 1899-ben az Ipolyba ömlő patak partján, egy mesterségesnek tűnő kis kiemelkedésen. Az észak-déli tájolású egyhajós templom szentélye sokszögzáródású. Régi oltárképe a védőszentet, Nepomuki szent Jánost ábrázolja. … A templom mai freskóit a magyarországi Lencsés Zsolt festőművész készítette antikmeszes technológiával. Az...
Neszméry Gáspár 1879 és 1913 között a Nógrád megyei Nagybárkányban volt plébános. Innen került Nyitraegerszegre. 1914-ben kineveztetett a nyitraujlaki alesperesi kerület, tanfelügyelő alesperesévé. 1922-ben távozott az élők sorából.
Az iglói NOSZ LAJOS 1862. október 23-án született. Középiskoláit városában, majd Miskolcon végezte, Budapesten szerzett gyógyszerészoklevelet 1886-ban. Az egyéves önkéntes katonai szolgálatot követően átvette a szomolnoki Frenda-féle gyógyszertár vezetését benősülve a családba (felesége FRENDA MALVIN). 1894-ben megvette GÄRTNER jól menő patikáját, amelyet visszavonulásáig, 1901-ig vezetett. Az MKE iglói osztáyának a pénztárosaként is tevékenykedett, illetve ellátta...
„Nyitra rendezett tanácsú város, Pozsony után Selmeczbányával együtt a nyugoti felvidék legnépesebb és legfontosabb városa. A Zobor-hegy tövében fekszik, a hol a Nyitra völgye széles lapálylyá tágulva, egybeolvad a Nyitravármegye déli részét is magában foglaló Kis-Alfölddel, tehát a síkság és a Kárpátok határvonalán, mely fekvése már Magyarország őskorában kijelölte fontosságát s legujabb fejlődésének is természetes...
Az épületet a község az 1960-as években építette – mely azóta is a falu tulajdonában áll -, s akkor a helyi nemzeti bizottság székhelyéül szolgált. Az évtizedek során az épület különböző funkciókat látott el: fodrászat, suszter műhelye, gyógyszertár. 2015-től nyugdíjas napközi otthon működik az épületben.
1704-ben a kurucok harc nélkül elfoglalták várat. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc hosszabb ideig tartózkodott a várban, a fegyverszünetet is itt írja alá május 20-án. 1708-ban Hannibal Heister támadta az érsekújvári várat, de bevenni nem tudta. Ocskay László kuruc brigadéros a sikertelen várostrom után átállt a császár oldalára. Jávorka Ádám érsekújvári főhadnagy elhatározta, hogy elfogja az...
Ocsovszky Vilmos (1828-1895) 48-as huszár főhadnagy, Selmecbánya városi rendőrkapitánya, majd polgármestere, az MKE (Magyarországi Kárpátegyesület) Szittnya Osztályának elnöke, a Ferencz József rend lovagja. Az egykor gazzal, orgonabokrokkal sűrűn benőtt sírt minden évben (a többi selmeci honvédsírhoz hasonlóan) a történelmi-honismereti tábor diákjai tisztítják meg. A temető felső részében álló, vaskerítéssel védett gyönyörű, obeliszkszerű követ a polgármesteri...
A plébánia-ház mellett van egy ódon külsejű, szűk, emeletes épület, mely ma deficientia, vagyis az esztergomi főegyházmegye elaggott papjainak nyugalmi helye. Erre a czélra szolgál már 1619-től fogva. Azelőtt szeminárium volt és pedig hazánkban a legrégibb, melyet a tridenti zsinat 1552-iki határozata értelmében, Oláh érsek (Oláh Miklós Nagyszeben, 1493. január 10. – Pozsony, 1568. január...
A Kufsteint is megjárt Ollik Pál, honvéd százados (Szlávy Józseffel együtt raboskodott ott) volt az, aki 1859-ben felvetette a selmeci honvédszobor javára történő adakozás gondolatát.
A város egykori legnagyobb harangja, az 1556-os tűzvész után öntötték 1557-ben Illenfeld Ferenc mester vezetésével a Szent Erzsébet-székesegyház tűzben összeolvadt harangjaiból. A legenda szerint azért volt olyan szép a hangja, mert a tűzvész miatt a templomban bennégett szerzetesek lelkeinek a hangja szólalt meg benne. A 72 mázsás harang az Orbán- (Vörös-) toronyból szólt. 1966-ban leégett...
A feltételezhetően a 19. század elején épült a sarki épület. Az évek során rengeteg funkciót látott el: volt raktár, fogda, óvoda, határőrök lakása, kaszárnya és sok egyéb. Jelenleg bolt működik az épületben.
A sírkeretben négy sírt találunk: az 57 évesen elhunyt Benkő Tamás, Varbó és több helységek buzgó lelki pásztorának, holt tagjainak sírját. Istenben boldogult Siposs György iskolamester és jegyző sírját; valamint a fiatalon elhunyt Mohácsik Ilona és Badó Mihály sírját.
Az 1970-es években a Lukanényei Vadászegyesület, Mitasz Károly vadászmester, iskolaigazgató vezetésével Dobronya (Dobrá Niva) településről hozták el darabokban, majd építették újra a ma is álló vadászlakot, mely a falu északnyugati határában található. A vadászlak mögött építettek egy tárolót, melyen a következő felirat olvasható: „LOVU ZDAR,1978”.
Endrődy Ádám (* Néver 1753 † Pozsony 1818 10.1.) a 3. huszárezred alezredese volt. Felesége Orosz Anna Jozefa 1771 március 17-én született Sárospatakon, meghalt 1852. 12.29-én. József fiuk huszár főhadnagy lett, Antal tábori lelkészként tevékenykedett, Alajos pedig a cs. és kir. 37. gyalogezred főhadnagya volt. 1971-ben az egyébként zsúfoltnak nem nevezhető temető domináns keresztjének a...
A kút több, egykor különálló, nem összeillő faragvány egybeillesztésével létrehozott alkotás. Legidősebb darabja a szökőkút központi oszlopának tetején lévő, ágaskodó oroszlán, amely Pozsony város címerét tartja. Az ismeretlen kőfaragó által,1592-ben készített alkotás eredetileg a pozsonyi Ferencesek teréről származik, ahol egy – ma már nem létező – városi ivókút része volt. Innen elmozdítva, az 1930-as években...
Az országzászló-mozgalmat Urmánczy Nándor (1868–1940) erdélyi származású politikus, az irredenta mozgalom magyarországi vezéralakja hirdette meg 1925-ben. Az első úgynevezett ereklyés országzászlót 1928. augusztus 20-án avatták fel Budapesten a Szabadság téren,243 s az ünnepségen ő mondott beszédet. Az országzászló talapzatába helyezett ereklyetartóba a történelmi 72 vármegyéből (a horvátországi vármegyékből is), a csonka magyarországi településekről, illetve a...
A templom mellett áll az 1938-ban emelt, terméskőből épült országzászló-tartó. Előtte az 1995-ben felavatott az 1-2. világháború áldozataira emlékeztető, és a koncentrációs táborban elhunytak emlékére 1995-ben avatott márványtáblája.
A Jakab család tulajdonába 1935-ben került az épület és a hozzá tartozó kert. Az épületet a II. világháború során nem csupán a család, de a német és orosz csapatok is használták, mivel stratégiai szempontból jó az elhelyezése. A fennmaradt kiállított tárgyak többsége a család tulajdonát képezték, de a gyűjtemény bővítésében barátok, kollégák, szomszédok is segédkeznek,...
A nagyközség evangélikus temploma magán viseli a XIX. század harmadik évtizedének érett klasszicizmusára jellemző jegyeit. Észak-déli tengelyű, téglalap alaprajzú, egyhajós, kontyolt nyeregtetős templom. A torony alapja egybeesik az északi homlokfal alapjával, ennélfogva kiképzése egységesebb és gazdagabb. Főbejáratát rizalit teszi hangsúlyosabbá. Porosz boltíves belső terét három oldalról árkádos karzat veszi körül. A községnek neves evangélikus iskolája...
A vár a Paradicsom-hegy oldalában helyezkedik el. Eredetileg templomnak épült. Állítólag a templáriusok, a vörös barátok építették a 13. században, háromhajós, román stílusú bazilikaként. A város ekkor még a hegyen állott a templom körül. A templáriusok itt harcias életet folytattak, ezért körfallal erősítették meg rendházukat, így az valóságos erődszámba ment. A legenda szerint a templáriusok...
A 14. században, gótikus stílusban épült templom a község legrégibb épülete. A szentély és sekrestye csúcsíves boltozata és derékszögű alaprajza utal a templom gótikus eredetére. A torony a 17. században lett a templomhoz építve. A templom hajója barokk boltozatú. A templom barokk díszítéséből mindössze a 18. századból származó, evangélikusok szobrával díszített fa szószék és Szűz...
