A ferencesek Angyali üdvözlet templomával szemben egy szép, belső függőfolyosós udvar körül felépített világi palota, a Mirbach palota, mely az ún. pozsonyi rokokó ékes megtestesítője. A palotát Michael Spech pozsonyi serfőző építtette 1768-1770. között. A két emeletes, kései barokk stílusú, nyeregtetős ház szimmetrikus, 11 tengelyes főhomlokzatán érdekes módon két kocsibehajtó kapu is található, melyeken a...
A Lévától 18 kilométerre északra, a Garam mentén elterülő zömében református magyarok által lakott község a hetvenes évek közepéig egyike volt a járás településeinek. Ekkor döntöttek az atomerőmű megépítéséről. A szovjet típusú reaktorok megépítése speciális talajt igényelt. A szakemberek a Selmeci-hegység nyúlványai, valamint a Garam menti dombság által ölelt Mohinál találták meg a megfelelő helyet....
A Füleki Önkéntes Tűzoltó Szervezet Molnár György vezetésével 1894. december 8-én alakult meg 1 alapító, 36 taggal és 71 támogatóval. A szervezet első elnöke Stephani Ervin, alelnöke Szlovák István, pénztárosa Lóska Károly, parancsnoka Zupko Mihály lett. A fenntartásukhoz szükséges anyagaikat bálok, táncmulatságok rendezésével igyekeztek biztosítani. Molnár György a szervezet megalakulását követő évben hunyt el 26...
Molnár János 1916. augusztus 12-én, 25 éves korában hősi halált halt az orosz csatában. A család tetemét hazahozatta. A galíciai fronton elesetteket hivatalosan, állami segélyezéssel hazahozták az 1920-as években. (Kovács László közlése.)
A helyiek szerint a második világháborúban a község közelében esett el Müller Michal, s a templomkertben temették el. Hosszú ideig a rokonai gondozták a sírját, de pár éve már nem látogatják a sírt.
Munkácsy Elek, főgymnasiumi tanár, szül. 1847-ben Munkácson (Beregm.); 1882-ben nyert tanári oklevelet és 1880-ban a bajai, 1881-ben a kaposvári állami főgymnasium helyettes tanára volt, 1882-től pedig a trencséni kath. gymnasium rendes tanára, hol a latin és görög nyelvet tanította. 1882-ben Czuprák családi nevét Munkácsyra változtatta. Meghalt 1898. aug. 17. Trencsénben. Czikke a kaposvári állami főgymnasium...
Vágújhely legérdekesebb és legnevezetesebb reneszánsz épülete, a Nádasdy-ház a 14. században épült. A 16. és 17. század fordulóján lett a Nádasdy család tulajdona. Thurzó György nádor itt írta 1610. december 30-án azt az oklevelet, mely alapján Báthori Erzsébetet Csejte várába zárták. Itt őrizték a magyar koronázási ékszereket útban Trencsén várából Sopronba 1622. július 6-ról július...
A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.
A 157. számú ház előtt egy fekete márványból készült öntöttvas korpuszos kereszt áll. Ezt Nagy Lajos állította 1960 körül hálából a beomlott bányából való megmeneküléséért.
1808-ban született Nagymegyeren. 1836-tól fokozatosan különböző tisztségeket töltött be a városban. Kezdetben a nemesi tanács tagja, majd később a nemesség hadnagya volt. Az 1848/49-es forradalmi időszakban lesz a város jegyzője, 1848. május 6-án kialakított 180 tagú nemzetőrség parancsnoka. 1869-1875 között a város bírája. 1878.december 3-án, életének 70. évében halt meg. Sírja a nagymegyeri református temetőben...
Négyszárnyas, barokk, zártsoros palotaszerű épület, mely a 18. sz. 2. felétől a 19. sz. végéig épült. 2. emeletén található az értékes Szent László kápolna a Szent László képével díszített barokk oltárral. A szeminárium északkeleti szárnyát 1877-78-ban Roskoványi Ágoston püspök kezdeményezésére a Budapesti Széchenyi Könyvtár mintájára egyházmegyei könyvtárrá alakították át. 1885. 11. 30-án nyílt meg 36.223...
Ipolyság első templomát a premontreiek építették a monostoralapítással egy időben, a XIII. század első felében. Ez a román kori templom a konventépület tőszomszédságában állott. Hiába erődítették, a törökök 1552-ben teljesen elpusztították. Mára csak a kapuzata maradt meg. A mostani templom, amelynek építését 1734-ben fejezték be, építészeti stílusa a reneszánsz és a barokk határán mozog. Egyhajós,...
(Mária-oszlop és -szoborcsoport, Immaculata emlék, fogadalmi pestisoszlop) A Nagyboldogasszony-szoborcsoport egy vallási témájú szoborcsoport, ami Nyitra városában, a Várhegyen, a várkapuhoz vezető híd előtti teresedés területén található. A szakrális témájú építményt továbbá Mária-oszlop és -szoborcsoport, Immaculata-emlék, valamint fogadalmi pestisoszlop néven is ismerik a helyiek. A szoborcsoport teljes magassága mintegy tizenegy méter. A Nagyboldogasszony-szoborcsoportot Esterházy Imre (1663–1745)...
A kis építmény homlokzata háromszögcsúcsban kovácsoltvas ajtaja pedig boltíves alakban végződik. Oltárán gipsz Lourdes-i Szűzanya-szobrot s egy porcelánpiétát látunk. Korábban itt végezték a búzaszentelést.
A római katolikus Szent Anna-templom a XV. században épült gótikus stílusban. Német forrás szerint már a XII. században állt e helyen egy, a strázsákat szolgáló erődtemplom. A templom egyhajós, torony nélküli egyház. Keletelt, föltehetően a július 26-i Szent Anna-napján kelő Naphoz igazítva. Zsindely fedi, ahogy a szentély ablakait elválasztó támpilléreket is az óvja esőtől, hótól....
Ez a típus (négyszögletes, pártázatos, sgrafittós díszítésű fehér) a Szepességben igen gyakori. A nagyőri a késmárki után a legszebb. Mivel a templomnak nincs, nem is volt saját tornya, valószínűleg egy fa harangláb vagy olyan fából ácsolt gótikus harangtorony helyére épült, amilyen a Kárpátok koszorúján és a Kárpát-medence belsejében sok helyütt ma is megtalálható, a ma...
A XII.-XIV. századi erődítményt Pietro Ferrobosco építette át 1553 és 1556 között. A középkori városfalak a város legjelentősebb kulturális műemlékei közé tartoznak. A városfalakat 3 km hosszú kőfal alkotta, mely néhány helyen 10 m magas, 170-230 cm vastag volt és 35 négyemeletes tornya is volt. A városba négy kapun át lehetett bejutni: Felső, Alsó, Lovcsic...
Az Oláh Miklós érsek (1493–1568) által 1542-1562 között építtetett érseki háztól jobbra található, lánckerítéssel övezett szobrot egy ión fejezetű oszlopra helyezték, mely négyzet alaprajzú talapzaton áll.
A város legrégibb temploma, a 13. századból származó keletelt, gótikus és egyhajós, Szent Ilona-, más néven ispotály-templom, melynek zárt presbitériuma és keresztbordás mennyezete van. A középkor végétől a hozzá tartozó kórházépülettel együtt az irgalmasok birtokában volt. A gótikus portál fölött háromrészes szoborcsoport látható: – Szent Ilona, Jézus keresztjével, amelyet szentföldi zarándoklata során – a legenda...
Háromlépcsős betontalapzaton áll a Nagytemető központi keresztjének (új rész) a téglalap alakú oszlopa, rajta fekete márványtáblán ez a dedikáció: „Adj, Uram örök nyugodalmat / a megholt híveknek / és az örök világosság / fényeskedjék nekik / 1967”. A dedikáció felett egy márványba vésett aranyozott keresztalakzat látszik. A kiszélesedő oszlopfő felfelé elkeskenyül, egy négyzet alakú lépcsőben...
A Nagytemető öreg részének központi keresztje, illetve annak egylépcsős oszlopa egy betontalapzaton áll, rajta fehér márvány emléktábla az alábbi dedikációval: „Irgalmazz Jézus / hiszem a föltámadást és / az örök életet”. Az oszlopfőn látható az egyenes szárvégű, korpuszos műkő kereszt. A korpusz öntöttvas. Krisztus az ég felé tekint, kezei függőleges tartásban, lábfejei egymás mellett. A...
A Nedeczky család tagjainak sírjai a templom melletti régi temetőben. Nedeczky Sándor 1695-ben építtette a falu legmagasabb pontján – a templomhoz közel – a falu legrégebbi kúriáját, melyet valószínűleg a császári csapatok le is romboltak 1707-ben. Joannes Nedeczky és Nedeczky Imre sírjelei.
