Laube Antal, a Révkörtvélyesi Hajóállomás főnöke, 1848-49-es honvéd-tüzérhadnagy volt. Somorját elhagyva, a Dunaszerdahely felé vezető főút bal oldalán, még a Pipagyújtó emlékhely előtt találjuk a kis temetőt. A síremlék a kert közepén áll.
Lecső Gyula (1880-1966) kiváló gépészkovács volt, nemcsak a helyiek, hanem más faluból is jártak a műhelyébe javíttatni. Az ujján arany pecsétgyűrűt viselt mindig, még munka közben is.
A kasznár (esetenként gazdatiszt) a birtok- és központi udvari igazgatásért, közvetlen gazdálkodási teendőkért, rendészeti és közigazgatási feladatokért felelős uradalmi tisztviselő (latinul: frumentarius, németül: Kastner). Elsődlegesen a szemes termény átvételéért, megőrzéséért és azok számadásáért felelt. A 19. század elején azonban egy-egy főúri udvartartásban is központi szerepet tölthetett be. Ennek értelmében feladati közé tartozott a főúri kastély...
A párkányi 1919-es csata magyar, cseh és szlovák áldozatainak közös emlékjele a régi temetőben található. Párkányban nézeteltérések voltak a legionáriusok és áldozataik emlékművét illetően, azonban végül konszenzusra jutottak. A 6 magyar vörös katona és a 12 legionárius sírját a temetőben egyaránt rendbe hozták, és a megbékélés jegyében az eredetileg a legionáriusok emlékére még az első világháborút...
Az 1888-ban elhunyt Kovács József, majd az egy évig beszolgáló Végh Géza után 1889-ben érkezett Kisújfalura Lénárt Lajos, aki 39 évig, 1928-ig volt a gyülekezet lelkipásztora.
Lidértejedben, a sportpálya mellett találjuk ma már azt a fájdalmas Szűz szobrot kereszttel, amelyet felirata – és természetesen korábbi „szerdahelyi léte” – miatt a dunaszerdahelyi emlékek közé kell soroljunk. A kereszt, illetve az arról levett halott Krisztust ölében tartó Mária alatti talapzaton ugyanis a következő szövegre figyelhetünk fel: „Szerdaheli / Lengyel Erzsebet / Gontzol Gyorgy...
A Pesti Hírlap 1898. április 19-én megjelent számában olvashatjuk az alábbiakat: „Egy huszárkapitány tragédiája. A minap adtunk hirt Lersch Kamilló huszárkapitánynak hirtelen elhunytáról. Lersch kapitány a marosvásárhelyi 9-ik honvéd-huszárezrednek volt egyik osztályparancsnoka. Április első napjaiban hirtelen eltűnt Marosvásárhelyről. Pár nap múlva egy barátja levelet kapott tőle Szamosujvárról, de a levél annyira érthetetlen volt, hogy már...
1675-ben a Ferences-rend tagjai telepedtek meg Léván, akik Jaklin báró segítségével a rendház mellé 1720-ban egy templomot is építettek. 1786-ban azonban II. József császár szerzetes-ellenes rendeletei miatt a lévai ferences atyáknak el kell hagyni Lévát és ingatlanjaikat bérbe adták, 1806-ban pedig már árverésre bocsájtották azokat. Amikor az árverés híre Szentiványi János királyi tanácsos, barsi alispán...
A Lintner és a Csiba család kápolnája: a somorjai temetőben található, 1913-ban állították. Lintner Károly (1855-1916), az Egyesült Csallóközi Takarákpénztár és Népbank igazgatója. Felesége Csiba Ilona (1860-1932).
A Szent Anna temetőkápolna bejárata mellett található Lippóczy József vármegyei bírónak és fiának, Lippóczy Ferencnek, Podolin polgármesterének a síremléke. A Lippóczy család birtokokkal rendelkezett Tokaj-hegyalján. Lippóczy József 1768 óta szállított bort a lengyel-litván államba. A vállalkozás nyeresége révén újabb és újabb szőlőbirtokot vásárolt Tállyán, ahol egy idő után a család is végleg letelepedett.
Liszkay Gusztáv bányamérnököt és tanárt a szakma elsõsorban mint a magyar műszaki és hivatalos nyelv egyik kialakítóját tartja számon. Dr. Faller Jenő írta róla az Elfelejtett nagyjaink című sorozatában, hogy bár „rövid életművében nincsenek kimagasló nagy alkotások”, elvitathatatlan az a tény, hogy „magyar bányanyelvünk megteremtésében és kialakításában Péch Antal mellett igen nagy érdeme volt”. Bizonyítják...
1810 márciusától volt lelkésze az abarai református egyházközségnek, ugyanez évtől az ungi- felső zempléni egyházmegye esperese lett. A szlovák reformátusok részére 1824-ben imákkal és temetési énekekkel is pótolt énekeskönyvet, szlovák kátét (Sárospatak, 1813.) adott ki. Sírját a Csemadok helyi szervezete és a református egyház újította fel.
A pozsonyi belváros szívében, az Urak utcája nyugati végén kialakult, a 18. század végéig temetőként használt, kis teresedésről egy, a középkori városfal nyomvonalát követő támfal közepén épült lépcsőn juthatunk fel a Szent Márton dóm déli homlokzatához. E kőlépcsőt két oldalról 1-1, a terecske sarkaiba húzódott, növényzettel már majdnem teljesen eltakart bronz mellszobor határolja. A lépcsőtől...
Litassy János címzetes kanonok, esperes, hegybányai plébános a ma már Nagysalló részét képező Mezőkissallón született 1844-ben. 1918. augusztus 10-én 74 éves korában halt meg Hegybányán. Latin feliratú sírját is az említett falu temetőjében találhatjuk meg.
A szász (cipszer) lakosságú város a reformáció évszázadában egyöntetűen luteránus vallásúvá lett, így e közösség használatába került a fő téri Szent Jakab plébániatemplom. A 17. század közepén aztán az ellenreformáció nyomására a protestánsok kiszorultak a fő téri templomból: azt vissza kellett adniuk a katolikusoknak. 1687-ben Csáky gróf segítségével kaphattak egy telket a városfalakon kívül, ahol...
Lőcse főterének egyik legszebb ékessége a15. században keletkezett Thurzó-ház, melyet az építtető családról neveztek el. A betlenfalvi Thurzók pazar palotáját két szomszédos ház egybeépítésével hozták létre. A család az 1530-as évekig tartotta meg lőcsei házát. Miután elszegényedtek, mert sok lányuk született, és mindegyiknek hozományt kellett adni, gazdag polgároknak adták el az épületet, 1902-ben tőlük vásárolta...
A Lőcsei-ház egy korábbi lakóház, napjainkban étterem és kávézó funkcióját betöltő épület a szlovákiai Kassai kerületben található Kassa városában, az Egyetem és a Fő utca találkozásánál, a Fő utca 65. szám alatt. Az épületet ma műemléki védelem alatt tartják nyilván. A házat valószínűleg a 14. század során építették. A Lőcsei-ház számít a város legrégebbi napjainkban...
A kassai dóm nyugati főbejáratával szemben induló Erzsébet utca déli oldalán, utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyeregtetős, korábbi ház átépítésével létrejött, eklektikus homlokzatú épületben működik a város egyik legfiatalabb közgyűjteménye. A múlt századi Kassa egyik legjelentősebb szobrászművésze, Löffler Béla, 1906-ban született. Bejárta Görögországot, Olaszországot, Franciaországot, később tanult Budapesten és Prágában. De visszajött Kassára,...
A kisudvarnoki temetődomb oldalában találjuk a helyi Lourdes-i barlangot, amelynek falán kétoldalt hálatáblák fogják közre a Szeplőtelen Szűz, illetve Soubirous Szent Bernadett szobrát.
1938-ban Szabó Gyula molnár a háza mellett (86-os szám) kőhasábokból egy négyzet alaprajzú útmenti kápolnát épített Lourdes-i kápolna mintájára, annak az emlékére, hogy Szlovákia déli területeit újból Magyarországhoz csatolták. Az objektum homlokzata vörösmárványból készített oszlopfő-fedőlemezzel van befejezve, rajta felirattal: „Én vagyok a szeplőtelen fogantatás”, fölötte pedig kúp alakú bábos mellvéd van. A kápolnában Lourdes-i Szűz...
A templom mellett Lourdes-i barlang látható, a Lourdes-i Szűz Mária és a térdeplő Bernadett szobrával, amelyet 1998-ban kőből épített a dacsókeszi Kosík József.
Lourdes-ban egy szegény, tanulatlan 14 éves lánykának, Soubirous Bernadettnek 1858. február 11-én jelent meg először a Szent Szűz, a városka melletti massabielle-i barlangnál. Mária hófehér ruhát viselt, köpenye vakító fehér volt, égszínkék öv volt derekán, mezítelen lábát arany rózsa díszítette. Kezében rózsafüzér volt. Tizennyolc alkalommal jelent meg a kislánynak július 16-ig, bűnbánatot és engesztelést kérve....
Ha egy tévés vetélkedőben az a kérdés, hogy mi volt Magyarország első vasútja, a Pest–Vác a jó válasz. Pedig valójában hamarabb épült Pozsony és Nagyszombat között, igaz, ott nem gépi erővel vontattak. A lóvasutat városi közlekedési eszközként ismerjük, Magyarországon viszont még az első gép erejű vasút megépülése előtt kísérleteztek a távolsági forgalommal is. Sőt a...
Ludvigh János, országgyűlési képviselő, született 1812-ben Szepes-Bélán; iskoláit Késmárkon, Eperjesen és Sárospatakon végezte, többek köztt mint Pulszky Ferencznek és Henszlmann Imrének iskolatársa. Már jogász korában foglalkozott irodalommal, később magyar nyelmívelő társaságot alakított a Szepességen, melyet azonban a nádor és a cancellaria betiltottak. Feltünő tehetségeinek és munkásságának első jutalma az lett, hogy előbb Szepes-Béla városa, később...
Ludvigh János nevét az Evangélikus családi lapban 1910. június 5-én említi nyugdíjba vonulása kapcsán: „Szepesbélán Ludvigh János tanító nyugdíjba menvén, szintén ki lett tüntetve egyháza részéről egy 240 koronát érő ajándékkal.“ Ezt követően Ludvigh János még 12 évet élt.
