Köves Kálmán római katolikus plébános volt Farkasdon 1878 és 1910 között. Az ő nevéhez fűződik az óvoda építése (melyet mára már lebontottak), 1882-ben a katolikus iskola építése és az artézi kút fúratása. Az önkéntes tűzoltóság Farkasdon 1890-ben jött létre. Megalapítója Köves Kálmán, katolikus pap volt, aki a szervezet elnöke lett.
A régi temető központi keresztjét Kostyál János családja emeltette 1927-ben az érsekújvári Fellner kőfaragóval. A talapzatára az I. világháború 30 áldozatának nevét vésték. Az állíttató Kostyál János a kereszttől néhány méterre nyugszik.
A Központi temetőkereszt eredetileg fából volt. A mait a XX. század hatvanas éveinek elején állították. Szürke műkőből készült egyenes szárvégekkel, az INRI-felirat alatt fehér vaskorpusszal. A barna töviskoronák Krisztus-fej jobbra fordítottak, a testen kék ágyéktakaró van. A dedikáció szövege fekete márványlapon látható. Állíttatták a kóvári hívek 1963-ban, Isten dicsőségére.
A község északnyugati felében kialakított Újtemetőnek is van központi keresztje. Kosík Bertalanné Nászali Ilona, (1940) adatközlő elmondás szerint ezt „Kmetty Vince bácsi rendezte a hívek összeadakozásából.” Ez egy kétlépcsős talapzat felfelé keskenyedő oszlopfőjén álló egyenes szárvégű szürkés műkő kereszt. Ezüstös vaskorpuszának Krisztus-feje jobbra fordított, ágyéktakarója fehér. A kereszt oszlopának dedikációja így szól: „Isten dicsőségére, halottaink...
„…Szklabonyán igen erős volt a Mária-kultusz. Hisz a templomban van szobra a Fájdalmas Anyának, Mária Szívének s a Lourdes-i Szűzanyának is. Mikszáth ismert novellái közé tartozik A gózoni Szűz Mária című írása, de említi írásaiban Bizi apót is, akit Isten épp akkor büntetett meg, amikor a templom számára egy Mária-képet hozott. Igaz volt-e mindez, nem...
A 109-es ház előtt gránitból készült út menti kereszt áll kis öntöttvas korpusszal, amelyet Isten dicsőségére 1956-ban állíttatott Krasznicza János és neje Deák Erzsébet.
A tardoskeddi katolikus templom oldalában négy papi síremlék látható. Kriegler József neve a legmagasabbikon olvasható, mely szürke gránitból, obeliszk alakban készült. Kriegler József, r. kath. plébános, szül. 1825. nov. 27. Pesten, hol a gymnasiumot végezte, mire Pozsonyba ment az Emericanumba; 1841-42-ben a bölcseletet Nagyszombatban, 1843-44-től a theologiát a bécsi egyetemen hallgatta. 1848. nov. 12. fölszenteltetett....
A kőkeresztet a helyiek Krizsán-keresztnek is nevezik. A 19. századból való. A klasszicista stílusú, korpusszal ellátott kereszt csúcsíves talapzaton áll.
A falu központjában található emlékoszlopot a Krúdy család emlékére állították. Az emlékoszlopon fekete márványtábla látható, fehérezüst betűkkel írt felirattal. Szécsénykovácsiban élt egykor a Krúdy család amely, Krúdy Gyula írót adta a magyar nemzetnek.
Kubányi Imre emlékkeresztje az Ipolyszakállosi katolikus templom előtt található. A keresztet a talapzat hátoldalán lévő latin szöveg szerint 1800-ban emelték.
Az evangélikus temetőbe temették a XX. század elején a falu jeles szülöttjét, Kubinyi Ference történészt. Síremlékét nemrég tette rendbe a község önkormányzata. Feketemárvány sírkövén a rávésett kereszt alatt ez a felirat olvasható: „Elhunyt az Úrban! Felső Kubini és Deményfalvi Kubinyi Ferencz, áldásos életének 77-ik évében Kóváron 1903. július 14-én”.
Kubinyi Zsigmond (Nyitra-Szegh,1821. december 2. – Néver, 1880. szeptember 2.) ügyvéd, Nyitra vármegye tiszti főügyésze, alispánja, budapesti királyi táblai bíró. Kubínyi András és Tarnóczy Rozália második fiaként született. Fivérénél, Eleknél (Német-Bólyon esperes-plébános) csak másfél évvel volt fiatalabb. Többi testvére: Sándor (nyitrai polgármester), Mária, Lujza, Róza. Neje: egyik rokona, Névery Klára (néveri Névery Elek és Tarnóczy...
Az első világháborúban, a doberdói harcokban elesett Kubó Ferenc emlékét özvegye síremlékkel örökítette meg, mely alatt két gyermekük mellett maga is nyugalomra lelt.
Kucsera Imre 1855-ben született Léván. 1873 -ben elvégzi a tanitóképzőt Léván (első évfolyam diákja). 1874-ben kántortanitó lesz Zsemléren, majd 1880-tól Nagysallón kezd tanítani, innen megy nyugdíjba (1916). 1952-ben 97 évesen halt meg. Neje: Missik Julia, Gyerekei: Imre (gyógyszerész, tűzharcos hadnagy) Anna (férje Droppa Ernő gyógyszerész) László (gyógyszerész).
Szellemi és gazdasági fellendülés időszakában a kulcsodi református gyülekezet önálló egyházközséggé alakult, és a régi egyházi épület helyén 1847-ben felépült a klasszicista stílusú, de barokk elemeket is felmutató református templom. A templomot 1885-ben nagyobb változások nélkül átépítették. Főbb ismertető jegyei: teremtemplom, egyenes záródás, szegmens ívű ablakok, a fal síkjából kiugró torony, félköríves hangnyílások, barokkos ívű...
Kúr Géza 1860. március 6-án született Kismányán (Nyitra vm.), apja Kúr Imre tanító, anyja Csontó Terézia volt. A középiskola első hat osztályát Pozsonyban, az evangélikus líceumban, a VII. és VIII. osztályt Pápán végezte, ott is érettségizett, sőt a teológiát is ott végezte 1882-ben. Szapon, Madon, Nagymegyeren volt káplán, majd 1886-tól segédlelkész Révkomáromban Pap Gábor püspök...
Laczkó József zsigrai esperes-plebános, kerületi tanfelügyelő, megyebizottsági tag 51 éves korában hunyt el. Testét Zsigra ősi templomának tövében temették el.
Főtisztelendő Laczuska József, néhai radosnai plébános, költő sírhelye. Nagytapolcsányban (Topoľčany) született. Óturán (Stará Tura), Vágmosócon (Považany), majd haláláig (1876-1887) között Radosnán szolgált.
