A Konkoly Thege család sírkápolnája – 10 (kápolna, Hétfájdalmú Szűz Mária kápolna). A település szélén, a mai főút mentén egy magaslaton található, alatta és mellette a szabadban a Konkoly Thege család sírboltjával. A sírkápolna főbejárata fölött egy farámába helyezett márványtáblán a következő felirat: KONKOLY CSALÁD NYUGHELYE MDCCCLI A sírkápolna mellett található Konkoly-Thege Miklós magyar csillagász,...
A mai épület helyén egykor két, középkori eredetű polgárház állott. Az egyházi fenntartású, középfokú oktatási intézmény (konviktus) épületét 1657-ben fejezték be. Amint azt a homlokzat tengelyében lévő főbejárat fölötti felirat elmondja, a katolikus nemes ifjak nevelésére szolgáló intézményt Balassa Zsuzsanna alapította 1652-ben. A működtető jezsuita rend 1773-as betiltását követően világi papi szeminárium, raktár, majd katonakórház...
A Kopcsányi-Nozdrovicky-féle Lourdes-i emléket a 84. számú ház udvarán szentelték fel 2012-ben. Kopcsányi Róbert és felesége, Nozdrovicky Katalin állíttatta. Nem a szó szoros értelmében vett Lourdes-i barlangról van szó, de ezt is annak nevezik itt. Tulajdonképpen egy félköríves, átlátszó műanyaggal fedett vaskonstrukció alatt áll a Lourdes-i Szűzanya hófehér műkő szobra. Mögötte egy alacsony nyerskőfal-utánzat, előtte...
Nagy Géza munkáját, az akkor még ebben az épületben működő magyar iskola épülete előtt lévő kertben, avatta fel Bárdos Gyula, a Csemadok Szenci Területi Választmányának elnöke. Azóta itt emlékeznek a réteiek március 15.-re.
A falu központjában álló két kopjafa, mely közül az egyiket a honfoglalás 1100. évfordulójára állították, virágmotívumokkal díszített, derékmagasságban vésett felirat.
A magyar szabadságharc 160. évfordulójának tiszteletére 2008. március 15- én a Csemadok Nagybalogi Alapszervezet kopjafát állított a helyi református templom kertjében. A rendezvényt jelenlétükkel a helyi szervezeteken kívül megtisztelték a kül. pártok képviselői, a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szerevezet képviselői (Homoly Erzsébet vezetésével), a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának képviselői (Sebők Valéria és Povinszky Elvira), az...
A falu első írásos említésének 765. évfordulójára állították, 2008. július 26-án, a református templomkertben. A kopjafa helybéli faragó, Bíró Miklós munkája.
Madar község önkormányzata 1997-ben megrendelte Sidó Szilveszter fafaragónál a kopjafa elkészítését. A kérés három évszám bevésése a fába. 1. „1198” – a falu keletkezésének 800. évfordulója 2. „MADAR 1198” Hazádnak rendületlenül – a falu első írásos említése 3. „1948” – 50. évfordulója annak az eseménynek, amikor a község lakosságának egy részét (58 családot) kitelepítettek Magyarországra....
Makovecz Imre építész ötletességének köszönhetően a nádfedelű szabadtéri színpad egész Közép-Európában egyedülálló építménynek számít, mellyel méltán dicsekszenek a hazaiak. A különleges formájú nádfedél egyben szimbolizálja a község és a környék nádkultúráját, mely még ma is sokakat ragad magával.
A kopjafákat az 1986-1987-1988-ban, a szabadtéri színpad mellett rendezett nyári ifjúsági táborokban faragták, évente egyet. Faragójuk a rimaszombati Nagyferencz Katalin. Később a kopjafákat a település központjába helyezték át, ahol a falu közössége évente nemzeti megemlékezéseit tartja.
A bényi rotunda és még két másik elpusztult templom is a 10–11. században épült. Eredetileg premontrei kolostortemplomok voltak. Amade, István gróf atyja, aki II. Endre királyt a keresztes háborúba Palesztinába kísérte, „lelke üdvéért” Kéménd falut a kolostornak ajándékozta. Vályi András leírása szerint (1796) „Hajdan a Premonstratenseik klastromáról híres vala, melly időben három templomai valának, egyik...
A pozsonyi Ferencesek terén a város évszázadok óta rendelkezik ivókúttal. A jelenleg látható kút 1804-ben létesült a korábbi, szintén nívós kőfaragvánnyal – egy, ma részben a Régi Piac előtt látható, oroszlánnal – díszített kút helyén. A Feigler szobrász család által alkotott szökőkút központi eleme egy oszlop tetején álló, antik ruházatú, fején görög (?) sisakot viselő...
1888-ban hunyt el a község lelkipásztora, Kovács József, aki a toleranciarendelet utáni második lelkipásztora volt Kisújfalunak. Sajnos róla, bár 54 évig élt a községben, nagyon kevés maradt az utókorra (70 éves korában mindene odaveszett a nagy tűzvészben). Családja, fia Kovács József kerékgyártómester is a község lakosa volt. A lelkipásztor és első két felesége a kisújfalui...
Kovács Sándor az első világháború a romániai Sipotai fogolytáborban 35 éves korában meghalt katona emlékét megőrizve neje Dejcző Anna állíttatta, egyben az ő és fia sírja is. A sírban Kamancza Pál és felesége Kovács Magdolna nyugszanak.
