A Párkány – Érsekújvár autóút mentén áll a homokkőből készült, fehérre meszelt Nepomuki Szt. János-szobor. A helyi hagyomány azt tartja, hogy egy farkasok által megtámadott, majd szerencsésen megmenekült ifjú hálából emeltette. A történet Szulik József megfogalmazásában vers formájában is ismertté vált a 19. század közepe óta.
2004-ben az önkormányzat (Csízik Erzsébet polgármester), az egyházközség (ThDr. Karaffa János) és a Csemadok Bakai Alapszervezete (Darnai Zsolt elnök) kezdeményezésére Farkass Mihály (1816-1904) egykori bakai esperesplébános halálának 100. évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el a templom falán. A község volt plébánosának életútját Darnai Zsolt tanár ismertette. A 2004-es megemlékezésre államalapító Szent István királyunk augusztusi ünnepéhez kapcsolódóan...
Fatimai Szűzmária kápolnácskáját a 222. számú ház előtt az egykori lakójának, özv. Szabóné Tóth Anna lányának kezdeményezésére emelték. 2011-ben a Remény című katolikus hetilap egyik júliusi számában arról tudósított Juhász Mária, hogy Mons. Dobos Péter esperesplébános megáldotta a Fatimai Szűz tiszteletére állított kis kápolnát Lukanényén, amelyet a Višňovsky házaspár készíttetett a család virágoskertjében. A 222....
Fedor Miklós (1874. szeptember 1. Nagyszombat – 1948. június 17. Lőcse) Az MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) Lőcsei osztály jegyzője (1903-1904-), titkára (1910-) . Az OKSZP (Országos Keresztényszocialista Párt) jelöltjeként 1925-ben és 1929-ben képviselői széket szerzett a prágai nemzetgyűlésben. Fedor Miklós alapította Lőcsén a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület (FMKE – 1883-ban alakult kultúregyesület volt a Magyar Királyság...
A templomkertben áll a Fehér keresztnek is nevezett feszület, mely a 20. század húszas éveinek elején készült. A kétlépcsős márványkereszt felső részét egy három elemből álló talapzaton helyezték el. Az INRI feliratos, keskenyített szárvégű alkotáson egy vaskorpusz függ. Krisztus kissé jobbra fordított fején barna töviskorona, testén kék ágyéktakaró látható. A feszületet Cseri István és neje...
Tulipán szárvégű barnásszüke homokkő kereszt, rajta égre néző, fehérre festett, kék ágyékkötős korpusz. A szélesebb talapzat elején fekete keretben, vésett fekete betűs készítési felirat olvasható.
Felső-driethomai Pettkó János (Felső-Drietoma, 1812. november 11. – Pozsony, 1890. október 20.) császári és királyi bányatanácsos, geológus a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Pettkó Dániel birtokos, megyei táblabiró és Hradszky Krisztina fia. Győrben és Pozsonyban az evangélikus líceumban végezte tanulmányait. Atyja fiát papnak szánta, ezért két évig teológiát is tanult és a papi szigorlatot is...
A 19. század utolsó harmada Magyarországon a vidéki városi és megyei múzeumok megalakulásának időszaka volt. Ezek sorába illik a Kassán 1872-ben megalakult Felső-Magyarországi Múzeum Egyesület is, melynek kezdeményezői a jelentős magángyűjteménnyel rendelkező Klimovits-testvérek voltak. Szándékaikat támogatta Myskovszky Viktor elismert műemlékes szakember is. A múzeum első kiállításának megnyitására 1876-ban került sor. A gyűjtemény később több adomány...
A Fő tér Keleti térfalában, zárt sorú beépítésben, a Ferences utca sarkán áll az egykori ferences templom és kolostor 14. század végéről származó, eredetileg gótikus stílusban épült, jelentős méretű épülettömbje, melyet a 15. század első éveinek valamelyikében szenteltek fel. Az épületegyüttes alaprajza a középkori ferences építkezés jellegzetes alaprajzi elrendezését mutatja. A hatalmas méretű templomhajóhoz keletről...
Ferences templom és kolostor az 1626 és 1631 közötti időben épült. Bejárata felett ma is olvashatjuk: PAX INTRANTIBUS, azaz békesség a betérőnek. A ferencesek köszöntése PAX ET BONUM, áldás és békesség, tükröződik ezen a feliraton. Ma is szeretettel fogadnak minden jószándékú látogatót. A templom felszentelését Pázmány Péter végezte 1631. május 24-én. Vélhetőleg ez még csak...
Fest Aurél Szepesváralján született (Szepes megye) 1829. ápr. 15-én Fest Sámuel kereskedő és Kuna Aszpázia fiaként. Német (cipszer), nem nemes, evangélikus Jurátus. (Felesége Kovács Julianna lett, meghalt Budán, 1871.) 1848. szept. 24 (okt. 1.) – hadnagy az Egerben szerveződő 26. honvédzászlóaljnál. December végén alakulatával a felső-tiszai (később I.) hadtesthez osztják be. Végig küzdi a téli...
Fest Imre (Szepesváralja, 1817. november 3. – Budapest, 1883. március 11.) politikus, közgazdász, az Osztrák–Magyar Bank magyar alkormányzója, az osztrák Lipót-rend középkeresztese, költő. Iskoláit Késmárkon, Miskolcon és Eperjesen járta; a jogot Debrecenben és Pesten végezte; 1839-ben ügyvédi oklevelet nyert. Szepesváraljára visszatérve az ügyvédi gyakorlat helyett a bányaipar terén keresett hatáskört. 1840-ben jegyzőjévé lett a felsőmagyarországi...
Martosi Feszty Árpád (született: Rehrenbeck Árpád Szilveszter, Ógyalla, 1856. december 21. – Lovran, 1914. június 1.) magyar festőművész. Édesapja, Rehrenbeck Szilveszter (1819-1910), ógyallai földbirtokos, édesanyja Linzmajer Jozefa (1822-1885) volt. A család ősei a XVIII században az ausztriai Linz mellől származnak el. A Rehrenbeck család teljesen elmagyarosodik. Feszty Sziveszter a XIX század derekán Vágvecséről Ógyallára telepedett....
A Feszty parkban három kopjafát találunk. Két kopjafa egymás mellett áll (77-78 és 1983 felirattal), tőlük balra egy kis hídátjáró bal oldalán a tó mellett (HT ’84 felirattal) a harmadik kopjafa.
Fodor Jenő plébános (1867-1927) fekete márvány obeliszkje az (új/úri) temetőben nyugszik áll. Rajta keresztjel, kehely, könyv és stóla, illetve egy Krisztus-fej és virágmotívumok. A sírjel készítőjének és helyének szignója is olvasható: Fellner M., É.Újvár.
A Kassa középkori eredetű főutcájának egyik kiemelkedő kultúrtörténeti értékű középülete helyén korábban négy, kőből épült, gótikus polgárház állhatott, melyek fokozatosan egybeolvadtak: Első adataink a 16. századból származnak róla. Az 1620-as években itt működő pénzverdéről tudunk. Reprezentatív szálláshely, rezidencia jellegére utal, hogy hosszú ideig a Felső-magyarországi főkapitányok székeltek itt, az egyik épület-elődnek számító Rueber-féle házban (innen...
A barokk keresztet 1772-ben Szakál Ferenc helyi gazdag marhakereskedő állíttatta. Ezt a keresztet az útvonal kanyarulatában lakó Szvoreny család után Szvoreny keresztnek is nevezik a helybeliek. A rajta olvasható felirat szerint a kereszt javíttatására 1946-ban került sor. Legutőbbi restaurálását Cséfalvay Kázmér 2008-ban valósította meg
Frideczky Árpád, született Galántán, 1871-ben. Gazdasági tanulmányai befejezése után Galántán, birtokán gazdálkodott, majd Esterházy Mihály gróf uradalmi titkára, azután uradalmi számvevője lett. Az „Omge”, az „Országos gazdatiszti egylet”, a „Pozsonyi képzőművészeti egylet”, a „Pozsony vármegyei gazdasági egylet” választmányi tagja, a „Pozsonyi orvos- és természettudományi társulat” működő tagja, a „Pozsonyi Toldy-kör” háznagya, Pozsony város állami állandó...
Nevét a ház eredeti lakója, Leopold Fritz von Friedenlieb bányatulajdonos után kapta. A Fritz-ház az Akadémia egyik legnevezetesebb épülete volt. Ez volt ugyanis még a főiskola idejében is az A-épület, ahol a rektori hivatal kapott helyet. Az épületben tanácsterem, könyvtár, levéltár továbbá géptani tanszék és szertár is volt. Az Akadémia a házat egyébként 1829-től bérelte,...
Füleken a Hősök terén áll az az első világháború füleki áldozatainak emlékét őrző emlékoszlop, melyet 1928-ban készíttetett a füleki városközösség. Az emlékmű ünnepélyes leleplezésére 1928. szeptember 30-án került sor és a füleki ferences zárdafőnök szentelte fel. Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából az emlékmű felújítását a hagyományőrző Koháry Polgári Társulás kezdeményezte. Aláalapozással megerősítették az...
Füzy Szaniszló János, OH (Ordo Hospitalarius – Betegápoló Irgalmasrend) (Veszprém, 1830. okt. 2.-Bp., 1903. márc. 16.) gyógyszerész, tartományfőnök. A veszprémi piarista gimnáziumban végzett. 1849-ben Budán lépett a rendbe, 1848-49-ben a szabadságharc sebesült katonáit is kezelte. Teológiátt Pozsonyban tanult, ahol 1859-ben pappá szentelték. Gyógyszerészgyakornok a pozsonyi, a budai, a szatmári „Gránátalma” patikákban, Bécsben 1861-ben gyógyszerészi oklevelet...
Az I. világháború elesettjeinek emlékműve egy magas szürke márványoszlop, amely egy „1914–1918” feliratú gömbben végződik. Az oszlophoz erősített szlovák nyelvű tábla felirata szerint az emlékművet a két világháború között Fülek város, járási székhely lakosai készíttették el Gács járási székhely számára, a két város közötti jó kapcsolat jeléül. Az emlékműről és környezetéről akkor Ján Bohúska gondoskodott....
A sírban Galambos Dániel és neje Vörös Janka nyugszanak. Galambos Dániel földbirtokos volt, fiai Galambos László rétei református lelkész és Galambos József földbirtokos.
