A csiliznyáradi római katolikus templom a falu főutcájában található. A nyáradi katolikusok évszázadokon keresztül Medvére illetve Balonyba jártak templomba. A templomépítés kezdeményezője a falu két nagygazdája Sebő Gábor és Csicsay Gábor volt. Kérvényüket a balonyi plébános és a nagyszombati érsekség is támogatta. Ezért1929-ben, a falu közepén kijelölték az új templom helyét egy volt vízgyűjtő helyén....
Régiónkban gyakran találkozhatunk Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szoborral, addig Szent János apostol szobra ritkán fordul elő. Csiliznyáradon a Bős felé eltérő út kereszteződésénél található ez a szobor, a legrégebbi egyházi szobra a településnek (Végh Ferenc állítása). A szobor létrehozásának idejét, megrendelőjét, készítőjének idejét nem ismerjük. A Községi Önkormányzat 1995-ben, majd 2014-ben felújíttatta.
A kopjafát 1996-ban, a magyar honfoglalás 1100 évfordulója alkalmából készítette Csilizpatas Önkormányzata. A faluház melletti emlékhely a községben szervezett megemlékezések, koszorúzások színhelye.
A falu legjelentősebb műemléke a református templom. Klasszicista stílusban épült 1794-ben. A 19. század harmincas éveiben átalakították. Egyhajós épület. Tornyán kupolás sisak. Figyelemreméltó az 1834-ben készített falazott szószék. A karzat fapárkányán klasszicista rozetták és festett későbarokk indás motívumok.
A templom helyén eredetileg Árpád-kori gótikus stílusban épült katolikus templom állt, ami 1650 körül vált reformátussá. Több alkalommal leégett, így (1644-ben, 1863-ban) utoljára 1907-ben, amikor a teteje égett le. Ekkor építették újra, neoklasszicista jegyeket kapott. Tornya 25 m magas, benne két harang található (1907 és 1924-ben öntötték a harangokat). A templomot több alkalommal restaurálták, így...
A Csoma-palota, vagy Csoma -ház a szűkebben vett központtól délre, attól kissé távolabb, az újkorban kiépült, elegáns Sétatér (később Kossuth utca) déli, Duna-felőli házsorában áll. Az utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, mai formájában hat szintes ház a tér legidősebb épülete. Magja 1778-ban épült fel, barokk stílusban, Georg Karl Zillack, jónevű építész tervei alapján. Eleinte az...
Felvégen található, a falu nyugati végén. Bevizsgált forrás, melynek egészséges, tiszta vize gyermekek számára is fogyasztható. A forrás fölé fából, kör alakban tetőt építettek, körülötte kőből támasztották meg a forrás kivezetését, fakerítés veszi körbe. Vize a Pancsuri-patakot táplálja. A helyiek Papkútnak is mondják, elbeszélésük szerint egykor egy pap üldögélt a forrás mellett. Kategória: természeti érték,...
Czékus István 1818. december 22-én született Gömörpanyiton, nemes, de szegény sorsú szülőktől, (apja Czékus Márton, anyja Bacsó Erzsébet) akik igyekeztek a tanulási kedvet felkelteni és táplálni fiukban. Atyja kimondhatatlan örömére ebben nem volt hiány, s a szorgalmas fiú, már a panyiti falusi iskolában is kitűnt. Emellett karénekesi szolgálatával megszerezte ruhácskáját is. A rozsnyói gimnáziumba szintén...
Czinka Panna, Cinka (Sajógömör, 1711 – ? , 1772 ? ), cigányzenész. Atyja is zenész volt. Zenére pártfogója, Lányi János földbirtokos taníttatta Rozsnyón. 1730-ban férjhez ment egy nagybőgőshöz, vele és két zenész sógorával hozta létre korának egyik legnépszerűbb cigánybandáját. Hiteles műve nem maradt fenn. A híres Czinka-nóta kétségtelenül 19. sz.-i alkotás, úgyszintén mindazok a dallamok,...
Czirók János református tanító (1855–1909) és Csiba Ilona sírja a sikabonyi (Dunaszerdahely) temetőben. a Mindenszentek-templom mellett. Fiuk Czirók Dezső hodosi református tanító. Csiba Ilona egyébként Csiba Benő és Gálffy Leopoldina lánya, a mai Vermes-villát magába foglaló terület korábbi tulajdonosának, Gálffy Istvánnak az unokája, majd annak halála után Bíró Dánielné Gálffy Eszternek az unokahúga.
Czuczor Gergely (1800-1866) bencés szerzetes, költő, nyelvtudós az Érsekújvárhoz közeli Andódon született. Czuczornak először 1906-ban az érsekújvári sétatéren állítottak szobrot. Ez a bronzszobrot 1946-ban eltávolították, a helyi legenda szerint beledobták az egyik közeli kútba. A Csemadok székháza előtti szobor 1966-ban készült. Átadására a Czuczor halálának 100. évfordulójára szervezett emlékünnepségen került sor. Alkotója az érsekújvári születésű Juraj...
A temető északkeleti részében található címerrel díszített fekete márvány obeliszk a falu egykori földbirtokosának állít emléket. Keszihoczi és Dacsó-Lami Dacsó Pál (1822-1890) közéleti személyiség, országgyűlési képviselő illetve főjegyző volt. A sírt kovácsoltvas kerítés veszi körül.
Eduard Beneš 1945/88. elnöki rendelete alapján Csehszlovákiában munkára lehetett kötelezni minden férfit és nőt. Nagymácsédon a deportálás három napig tartott (1947. január 30-31. és február 1.). Ez idő alatt 578 személyt vittek el kényszermunkára. A magyarok kitelepítése Nagymácsédról Magyarországra 1947. április 1-én indult és május 15-én ért véget. Összesen 61 családot telepítettek ki. Helyüket az...
Dianiska András, ágostai hitvallású evangélikus lelkész, szül. 1840. aug. 9. Batiszfalván Szepesmegyében, hol atyja Dianiska Dániel s nagyatyja Scultéty András, lelkészek voltak (1809–1863.); a gymnasiumot Lőcsén, Rozsnyón és Késmárkon, a theologiát Eperjesen végezte, hol az utolsó évben a gymnasium alsó osztályában mint helyettes a latin, német és tót nyelvet tanította. Theologiai, bölcseleti s nyelvészeti tanulmányait...
Az elhunyt mindössze 13 éves volt. A relief ábrázolta képen a gyermeket Jézus veszi magához az őrangyaltól. A síremléket a temető I./2-es számú parcellájában találhatjuk meg.
Dologh János az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) alapításkori rendes tagja volt. Az elhunyt kovácsoltvas-kerítéssel övezett sírját fokozatosan birtokba veszi a természet.
Kassa legrégebbi temploma. A 13. században épült keletelt templom, az északi oldalon hozzá csatlakozó rendházzal. Az akkorra leromlott épületeket 1437-ben, gótikus stílusban átépítették. A reformáció idején, 1553-ban a fanatizált protestáns városlakók megrohanták, kirabolták és tönkretették a kolostort. Ezt követően a domonkosok elhagyták Kassát. Az épület másfél évszázadon át csak pusztult, több tűzvész is érte. A...
Orvosi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1881-ben avatták orvosdoktorrá. Bár szigorlatait többnyire csak elégséges szinten teljesítette, több pályadíjat is megnyert, V. éves korában Lenhossék József asszisztense az Anatómiai Intézetben, majd Scheuthauer Gusztáv első munkatársa lett a Kórbonctani Intézetben. Ígéretesen induló tudományos karrierjét édesapja kedvéért szakította meg, és 1882-ben visszatért Késmárkra praktizálni. Röntgenkísérletekkel 1898-ban, 3 évvel Konrad...
Dr. Greisiger Mihály (1851. december 25., Tátraalja, Szepes m. – 1912. szeptember 10., Szepesbéla)) emberszerető hírében álló orvos szakember, polihisztor – aki életét hivatása mellett többféle tudományágnak is elszentelte. Szepesség őstör¬ténetének lelkes kutatója, aki beírta magát a szepesbélai emberek szívébe. Tizenegy gyermekes földműves család második sarjaként 1851. december 25-én, Tátraalján született. Édesapja id. Greisiger Mihály...
Dr. Kathona László Rimaszécsen született 1864-ben. Rozsnyó tiszti főügyésze, a református egyházmegye főgondnoka, a város képviselőtestületének tagja. Kathona László háza adott harminc évig otthont a Sajó-Vidék társadalmi, közművelődési, szépirodalmi és politikai hetilapnak (Rozsnyó, 1898. máj. 1.–1944. dec. 2.). Egy rövid szünet után (1918–1919) az impériumváltást követően is folyamatosan megjelent, és fontos szerepet töltött be Rozsnyó...
Dr. Szász Ágoston a Szepesmegyei Orvos- és Gyógyszerész Egylet 1898-as évkönyvében így emlékezett Dr. Kern Aladárra: “Egyletünk egy legifjabb tagja mult ki személyében, életének 36 éves korában, oly korban, melyben a legszebb jövö, a legvérmesebb remény tevékenységre buzditja az elöretörekvő ifjut, az akaraterős férfit. Kern Aladár született 1861. október 23-án Liptó-Ujvárt, egy kedvelt, igen keresett...
A sétatatér közel két kilométer hosszúságban, két oldalt hárs-, gesztenye-, platán- és erdei lombos fákkal szegélyezve, hellyel-közzel pihenőhelyekkel ellátva, a Sajó fölött bástyaszerűen emelkedő terraszon fut végig és óriási E alakban húzódva, igen kellemes és üdítő sétáló helyet nyújt. Megalkotójának a városi és vidéki közönség a déli törésében elhelyezett emlékoszloppal rótta le köszönetét és háláját....
Lorx Sándor Miklós Dr. (ruszkini) (* 1839. november 15., Késmárk – † 1917. október 30., Lőcse). Megyei főorvos, Tátrafüred első fürdőorvosa, később Szepes vármegye főorvosa. Az MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) Iglói osztály pénztárosa (1882). Az MKE helyi képviselője Igló (1881-), Lőcse (1885-), a központi választmány tagja (1881-1913-). Dr. Lorx Sándor, felesége Soltész Irma és két leánya,...
Markó Sándor jogtudor, királyi közjegyző 1847-ben született Rozsnyón. Rövid ideig országgyűlési gyorsíró volt, de az ügyvédi diploma elnyerése után Rimaszombatban telepedett le. 1875-ben, a királyi közjegyzői intézmény megalakulásakor nyújtott be pályázatot közjegyzői állás elnyerésére. Ennek eredményeként nevezték ki királyi közjegyzőnek Rozsnyóra. Egyike volt a Kassai Királyi Közjegyzői Kamara alapítóinak. Mint jogi szakíró cikkei jelentek meg,...
