A balonyi Tűzoltószertár külső falán található egy falfülkében Szent Flórián a tűzoltók védőszentjének szobra. Római katonaruhában egy égő házra sajtárból vizet öntve ábrázolják.
Balony templomkertjében álló Szent Vendel-szobrot id. és ifj. Kováts Vendel és neje Kardos Rozália állíttatta hálából 1916-ban, annak emlékére, hogy túlélték az 1914-es lublini ütközetet.
A balonyi templomkertben található, az 1838 Mátéfi Katalin által emeltetett Szentháromság szobor, az Atyát, a Fiút (keresztrefeszített Jézust) és galamb formájában a Szentlelket ábrázolja az oszlop tetején. Ennek az ábrázolásnak egy másik formája, amikor a Szetháromságot képoszlop szoborfülkéjében ábrázolták, a közeli Csiliznyáradon található. A Szentháromság szobrokat gyakran fertőző betegségek kapcsán állították. A térségben 1831-ben pusztított...
Baranyay József (Kamocsa, 1876. szeptember 6. – Komárom, 1952. január 20.[1]) újságíró, könyvtáros, helytörténész. A gimnáziumot Komáromban és Pápán végezte, majd Budapesten végzett jogot. 1906-tól 1945-ig könyvtáros. 1912-es alakulásától a Jókai Könyvnyomda elnöke. 1919 május 1-én internálták és csak 9 hónap elteltével szabadult. Utolsó éveit tanyi rokonainál töltötte. Komáromban nyugszik. 1904–1912 között szerkesztette a dunaszerdahelyi...
Barna Antal 1828. április 24-én született Horkán (ma Gömörhorka, SK) a mellétei nemesi előnevet viselő Barna István családjában. Apja, ki földbirtokos volt, 1827-ben a szuhai származású nemes Ablonczi Zsuzsannát vette nőül, s ezen házasságból hat gyermek született, elsőként Antal. Az ifjú legény, miután elvégezte a gimnáziumot, teológiát kezd tanulni, ám az események közbeszólása miatt kénytelen...
Királyfiai báró Jeszenák János (Pozsony, 1800. január 22. – Pest, 1849. október 10.) politikus, kormánybiztos, főispán, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja, evangélikus egyházkerületi felügyelő, Esterházy János dédapja. Jeszenák (IV.) János báró 1800. január 22-én született Pozsonyban. Családja a Pozsony vármegyei Somorja mellett fekvő Királyfia helységből írta előnevét, ahol még az 1800-as években is voltak...
A templom kertjében látható egy 1766-ból származó műemlék jellegű barokk kálvária is. Az 1790-es években helyezték át ide eredeti helyéről, a Vadas fürdő nánai úti bejáratához közeli dombról.
Bellusi Baross Gábor 1848-ban született egy Pruzsina nevű, apró, Trencsén megyei szlovák többségű faluban, magyar középnemesi családban. Lévai, majd esztergomi gimnazista évek után Pesten jogi végzettséget szerzett. Ezután hazatért és trencsén megyében különféle közigazgatási állásokat töltött be. A tevékeny ifjút alig 27 évesen országgyűlési képviselővé választották Illaván, szabadelvű programmal. A jó szónoki képességekkel és végtelen...
Baróti Szabó Dávid (Barót, 1739. április 10. – Virt, 1819. november 22.) magyar költő és nyelvújító, jezsuita, később világi pap és tanár. Baróti Szabó Dávid költő paptanárnak a Csemadok állított emléket Bartusz György emléktáblájával. A barokk stílusú épület, melyen a domborműves emléktáblát 1995-ben elhelyezték, egykor a jezsuiták kolostora volt. Itt, ebben az épületben tanított Baróti...
A szobor a város főterén a 1992-ben, a Bárdos Lajos Vegyeskar megalakításának 100. évfordulója alkalmából készült. Alkotója Lipcsey György dunaszerdahelyi szobrász. A szobor létrehozásának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri Szervezete volt, annak emlékére, hogy Bartók Béla 1910-ben két alkalommal is megfordult Nagymegyeren. Először 1910. március végén, a húsvéti ünnepek alatt ismerkedett meg a nagymegyeri népzenei hagyománnyal....
Bartók Béla apja halála után anyja különböző városokban kapott csak munkát, végül Pozsonyba költöztek 1888-ban és a Kórház utca 3-ban laktak. Bartók 1892 és 1899 között (egy év megszakítással) a Pozsonyi Királyi Katolikus Gimnázium diákja volt. Erkel Lászlótól (nagy nemzeti operáinknak alkotója, Erkel Ferenc fia) kapott zongora és zeneszerzés órákat. A pozsonyi diákéveire emlékező szlovák...
A falu határának keleti részén áll a Bástyi-kereszt. A család valószínűleg a két háború közti időben állíthatta a feszületet, amikor az eredetileg Schusdek-féle földeket megvették. A barnás fakereszt szép vaskorpuszát egy félköríves horganyfedél védi. Az INRI felirat alatti Krisztus-testet fehér ágyéktakaró borítja, s a feszített Megváltó feje felett glória van.
Batta Pál felvidéki református lelkész 1910-ben a Gömör vármegyei Feleden (ma: Jesenské) született. Lelkészi oklevelét Debrecenben szerezte; mivel az ottani teológián a kiváló diákok közé tartozott, ezért a magyar állam – két másik társával együtt – a skóciai Edinburghba küldte, hogy az utolsó évfolyamot ott végezze el. Ott ismerte meg jövendő feleségét, aki haláláig támasza...
Ezt a legimpozánsabb Selmecbányai reneszánsz épületet 1616-ban építtette a bányakitermelő Eggstein Zsigmond von Ehrenegg. Több épület összekötésével alakították ki, s így az általában udvart díszítő loggia az utcai oldalra került. Zárt sarokerkélyét egy csavartoszlopra és két emberarcos ábrázolású gyámkőre emelték. Második emeletével később, a 17. század végén bővítették ki, majd a barokk időszakban fallal bővítették....
A katolikus templom bejáratával szemben áll az a rózsaszín márványkereszt, más néven Bélik-kereszt, amelyet 1838-ban Bélik József szepességi püspök állíttatott egykori zsigárdi híveinek örök emlékére. A kereszt körül megmaradt a kovácsoltvas kerítés egy része. Az öntvény korpuszos kereszt girlandokkal díszített négyszög alakú alapzaton áll. Dezséri Bélik József (Dezsér, 1757. december 1. – Szepeshely, 1847. március...
A Bény felé vezető út mellett, bal oldalt, melyet 1932-ben Nyitrai Balázs és Retkes Klára állíttatott, található volt egy fakereszt, melyet 1959-ben betonból újra állították a család hozzátartozói, az eredeti korpusszal.
A kastélyépület a 18. század végén épült mint a Berchtold család székhelye, akik Tirolból települtek Fülekre. Napjainkban a gimnáziumnak ad helyet. A kastély később a Stephany és a Herold családok tulajdonába került. 1945 után a járási hivatal épülete lett, és építészeti iskolaként is működött. A gyakori átépítések miatt a kastély eredeti barokk jellegét részben elveszítette....
A bejáratnál mindjárt jobbra látjuk egy csonka oszlopon, pattant húrokkal és tépett nyirettyűvel jelezve, a rozsnyóiak egykori kedvelt és művelt cigányprímásának, Berky Flórisnak, Flóris felírású és a közönség által emelt emlékével ellátott nyughelyét. Berky Flóris a kor számos jelentős személyisége és uralkodója előtt is megcsillogtatta tehetségét, többek közt III. Sándor orosz cár előtt is játszott....
A sírkő a régi temetőből (jelenlegi iskolaudvar) lett áthelyezve mostani helyére. A falu, a Csemadok szervezet évente itt emlékezik meg az 1848/49-es szabadságharcról és forradalomról.
Kőkereszt Megfeszített Krisztus korpusszal. A jelenleg családi ház kertben álló kőfeszület 1807-ből származik. Négyszög alakú többszintes talapzatának elején az állítás dátumát jelző felirat látható, a felső részt füzérek díszítik. A talapzat láb és fejrészének találkozását párkány szélesíti, melyen Szűz Mária szobra áll.
Bittera András közbirtokos és Dömös Kata fia. Bél-Vatta, Pozsony m., 1825. ápr. 24., r. kat. Gimnáziumot végez. Uradalmi írnok Cseklészen. Nőtlen. Felesége 1858 – guthori Földes Franciska, meghalt Gútor, 1907. 1848. június elején önkéntes lesz a Pozsonyban alakuló 4. honvédzászlóaljnál. Az erdélyi harcok során őrmesterré léptetik elő. 1849. márc. (febr.16.) – hadnagy a 37. Máriássy...
A Bodon család Gömör vármegyében tartja lakását a Vály völgyön. Két testvér ismeretes napjainkban közülök: Bodon Antal és Ábrahám. – Antal 1839–1842-ben Gömör vármegye főszolgabirája. Most észszel és pénzzel vesz részt a közügyekben. – Ábrahám 1842–1847-ben Gömör megye főügyvéde. Azon időben a „Pesti Hirlap“ levelezője; 1848-ban a pesti nemz. gyülésen képviselő. Jelenleg Mihályfalvi jószágán gondolkodik, és...
A Bodon család Gömör vármegyében tartja lakását a Vály völgyön. Két testvér ismeretes napjainkban közülök: Bodon Antal és Ábrahám. – Antal 1839–1842-ben Gömör vármegye főszolgabirája. Most észszel és pénzzel vesz részt a közügyekben. – Ábrahám 1842–1847-ben Gömör megye főügyvéde. Azon időben a „Pesti Hirlap“ levelezője; 1848-ban a pesti nemz. gyülésen képviselő. Jelenleg Mihályfalvi jószágán gondolkodik, és...
Bodon Gáspár (1866-1922) énekkari pénztárnok volt. Pósa Lajos lelkész feljegyzése szerint szívügyének tekintette az orgona beszerzését és beüzemeltetését. Az orgonaépítés ügyintézőjeként jegyzi fel.
