A nagymegyeri római katolikus temetőben álló kápolna 1910-ben épült. A kápolnát a Wéber család építette, Wéber Ferenc és Jankó Mária. Ennek alapján hívják a kápolnát a mai napig Wéber kápolnának. A kápolnát 2004-ben restaurálták. Belső berendezése szerény. Külső falán Kazinczy Lajos alezredes, a 14. aradi vértanú emléktáblája található. A kápolna előtt egy kőkereszt látható. A...Read More
A századforduló jeles tudósa 1908-1921 között Párkányban élt és működött, mint megbecsült járási tisztiorvos és több kiváló történeti munka szerzője. Az emléktáblát Párkány és Vidéke Kulturális Alapítvány és Párkány városa állíttatta 1996-ban.Read More
A Ventur és Prépost utcák sarkán emelkedik a nagy méretű De Pauli-, vagy amint a két szomszédos épület egybekapcsolódása után nevezik, a Wittmann-Pauli-palota. A telken korábban minden bizonnyal egy, a 15. században épült királyi kúria állhatott, melyben a városon átutazó magyar uralkodók rendszeresen megszálltak. Ennek helyén 1775-1776-ban épült fel a mai, barokk stílusú palota Franz...Read More
Ebben a házban lakott az Esterházy Rozina szolgálatában álló Franz Sacher főszakács hitvesével, szül. Veiniger Rozival. Fia, Eduard Sacher, aki e házban született 1834. február 8-án, ő volt a bécsi Sacher szálló alapítója és tulajdonosa. Az emléktáblát a Csemadok Zselízi Alapszervezete és a zselízi Rákóczi Baráti Társaság állíttatta 2003-ban. Készíttette és adományozta Tóth Gyula kőfaragómester.Read More
A zeneszerző, zongorista emléktábláját Párkány város támogatásával a Szlovák Magyar Baráti Társaság helyzte el lakóházán, ahol élt és alkotott. Zahovay Ernő (1913. jan. 23. Párkány – 1998. máj. 29. Párkány) tanulmányait szülővárosában kezdte, majd az esztergomi bencés gimnáziumba járt, később kántornak tanult, tánczenekarokat vezetett, több táncdala nyert díjat a különböző pályázatokon, versenyeken, egy-egy műve széles körben ismert...Read More
A dél-honti, zömmel reformátusok lakta Ipolypásztó templomhoz vezető főutcáján, a 21. számú portán, a magyar irodalom egyik legképzettebb tudósának, a kiváló szociográfiai írónak, Zalabai Zsigmondnak a szülőházában nyitotta meg Mészáros Ottó, a község polgármestere 2009-ben a falumúzeumot. A korán elhunyt (1948–2003) irodalomkritikus két könyvet is publikált szülőfalujáról. Az elsőben – Mindenekről számot adok – a...Read More
1948. január 29-én született Ipolypásztón, meghalt Somorján, 2005. december 26-án. Irodalomkritikus, esszé- és közíró, szociográfus, szerkesztő, műfordító, irodalom-, művelődés- és könyvtárszervező Ipolyságon érettségizett, Pozsonyban szerzett 1972-ben magyar–angol szakos tanári oklevelet, ezután lap-, ill. könyvkiadói szerkesztő, majd egyetemi tanár, tanszékvezető volt Pozsonyban. Somorján élt. A II. világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom és művelődés egyik kiemelkedő alkotója,...Read More
Závory Elek (1833-1900) 43 évig református lelkész Nagykeszin, a komáromi református egyházmegye tanácsbírája volt. Sírkövét a győri Réthy cég készítette. Dr. Závory Sándor (1842-1920) testvére. A sírban fiai Sándorka, Kálmánka és neje Dely Eszter nyugszanak még.Read More
Znám István (1936-1993) egyetemi tanár, a pozsonyi Komenský Egyetem matematikai tanszékének vezetője volt. Minden lehetséges egyetemi titulust megszerzett, több külföldi egyetemen tartott előadásokat, leggyakrabban Kanadában. Ezekről a helyekről üdvözlőlapot küldött, mely mindig úgy végződött: szép itt minden, de a legszebb a világon Balog. Balogra készült akkor is, amikor elérte a hirtelen halál. Hazaindulása előtt még...Read More
A Zöldszoba utca „mai nevét azon Zöldszoba (Gruenstubl) nevű ház után vette, mely a mai Deák- és Zöldszoba-utcák sarkán áll s mely a XV. századi végrendeletekben gyakran említtetik. Az 1550. évi városi számadókönyvek szerint e ház kívülről-belülről egészen be volt festve zöldszínű képekkel. Az 1595. évi városi számadókönyvek szerint tetőzete szélzászlókkal (Windfahnen) volt díszítve, ami...Read More
Lipcse vára a 13. században épülhetett, ám korai időszaka homályba vész. Korábban úgy tartották, hogy IV. Béla többször tartózkodott itt, sőt, fia V. István 1271-ben egy ízben oklevelet is kiállított e helyen. Szlovák kutatások szerint 1258–1306 között háromszor említik, ez azonban nem általánosan elfogadott. Annyi egészen bizonyos, hogy 1305 előtt emelték. Építtetői feltehetően a zólyomi...Read More
A Zsélyhez közeli, az akkor Szklabonyához tartozó Karikáspusztán született. Iskoláit Zsélyben és Komáromban végezte, itt érettségizett 1954-ben. Egy ideig a Komenský Egyetem hallgatója volt, majd vidéken tanított. 1958-1960-ban a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztője, 1960-1963-ban az Új Szó riportere, 1963-tól megszűnéséig (1994 őszéig) a Hét belső munkatársa volt. 1995-től nyugdíjas. Zsélyben kezdett tanítani, ide tért...Read More
A községi hivatal parkjában található szürke kő emlékmű, rajta fekete márványlap. A park szépen gondozott, a falu magáénak érzi a fiatalon elhunyt repülő emlékét.Read More
A tragikusan, fiatalon elhunyt, csalári születésű repülőgép-tervező, pilóta és mérnök sírja a temető nyugati oldalán fekszik, a sírokhoz vezető ösvény bal oldalán. A szürke kő síremléken fehér márványtáblán szlovákul, a közepe táján elhelyezett fekete márványtáblán magyarul olvasható néhány sor az elhunytról. A szomszédos sírkövek alatt szülei nyugszanak.Read More
„Ugyancsak a VICTORIA Kultúregyesületnek köszönhető az az emléktábla, amely a kultúrház falán látható, emlékeztetve az itt megforduló idegent is a falu jeles személyiségére, az ismert és rangos felvidéki magyar költőre.” A község híres szülöttére emléktáblát avatással emlékezett a költőre a Victoria Kultúregyesület, valamint Zsély község önkormányzata 2010. szeptember 26-án, a költő születésének 75. és halálának...Read More
2016-ig e kereszt jelezte a költő nyughelyét a zsélyi temetőben. A fejfát 2010-ben, a VICTORIA Kultúregyesület állította. Bojtos István, az egyesület tagja, tervezte és készítette el.Read More
A Szentháromság tér bal oldalának első háza a Zsembery / Sembery / -ház. Két XVI. századi épület összekapcsolásával alakult ki, mai alakját 1803-ban nyerte el Thalher műépítész terveinek kivitelezése alapján. Egyik részében plébánia működött. Itt léptek fel a Selmecre érkező színházak is, bálokat rendeztek s az épületben működött a Szitnya Egyesület (Szitnya (korábban Szittnya) Egyesület:...Read More
Zsérén az 1977-től működő tájházat – mely a régi üzlet oldalszárnya, illetve a kereskedő lakása melletti részen kapott helyet – 2013-ban egy újonnan kialakított tájház váltotta fel. A régi falumúzeum épülete statikailag olyannyira meggyengült, hogy szükség volt egy másik épületre. Így jött a gondolat, hogy egy régi, 1928 körül épült lakóházat vásároljon meg a község...Read More
A mai Bacsák utcában, az egykori Talmud Tóra épületében találjuk Dunaszerdahely zsidó közösségének imaházát. Magát a Talmud Tóra épületét – azaz a zsidó Talmud-iskolát, amelyet a hitközség a zsidó tudományok és a zsidó erkölcsök ápolására létesített – 1912. március 24-én avatták fel, amikor az akkori főrabbi, Weinberger Shmuel L., illetve a Talmud Tóra egyik alapítója...Read More
A községben már a régi időkben állt a református oratórium, vagy templom, ezeket azonban a sellyei jezsuiták vagy a peredi katolikusok mindig lerombolták. II. József türelmi rendeletének kiadása után a helyi reformátusok 1784-ben ideiglenes imaházat építettek a Tanító István és Róka István által adományozott telken, majd hamarosan református templom építésébe kezdtek a türelmi rendelet nyomán,...Read More
Zsigrát 1245-ben említik először oklevelek, Sygra néven. Múltja és fejlődése szorosan kapcsolódik a szepesi vár történetéhez, melynek uradalmához tartozott. Nevét minden valószínűség szerint attól a Sigra nevű, a szomszédos (Garancs) Petrócon birtokos szepesi lándzsás nemesről kapta, akinek fiait az oklevelek 1292-ben említenek először, és akik már a tatárjárás előtt jelen voltak a vidéken. Az itt...Read More
A Zsigray-kúriát Zsigray János pozsonyi alispán építtette a 17. században. Később itt működött a Zsigray Sül, a lengyel haszid zsidók imaháza. Az épületet néhányszor átépítették, utoljára reneszánsz stílusban. 1993-óta a Szlovák Nemzeti Múzeum által igazgatott Szlovákiai Zsidó Kultúra Múzeuma állandó kiállításának művészeti gyűjteményének ad otthont.Read More
A pozsonyeperjesi testi fogyatékosok alapszervezete 2015-ben újította fel településük egykori kántortanítójának a sírját a királyfiakarcsai temetőben.Read More
Ha Gács felújított központi teréről a kastélypark felé indulunk, akkor a várdomb alatti sétányon majd utcán haladva jobb oldalt egy messziről sárgán világító, felújított épület tűnik a szemünkbe. A nem túl magas, díszített homlokzatú épület beilleszkedik a környező lakóépületek közé. Díszítő elemeiből, két tornyocskájáról, a kettő között elhelyezett tíz parancsolatot tartalmazó nyitott könyvről, ablakairól az...Read More
Léván a zsidókról szóló első írásos említés 1713-ból származik. A zsidók tömeges betelepedése azonban csak a 19. század 30-as éveire tehető. 1840-ben megalapították az első egyházközséget és a zsidó iskolát. Két évvel később a lévai zsidók azzal a kérelemmel fordultak a hivatalokhoz, hogy jelöljenek ki helyet temetőjüknek. 1848-ban Léván 100 zsidó lakos élt. A 19....Read More
A középkori Nagyszombatban települt meg Magyarország egyik legrégebbi zsidó közössége a 14. században, de a 15. századtól kitiltották őket a városból, és csak a 18. században térhettek csak vissza. A belvárosban 2 db, 19. században épült zsinagógájuk is áll, egymás tőszomszédságában. A méretre nagyobb az északabbra lévő, melyet a status quo ante zsidó közösség építtetett...Read More
