A jeles Kelet-kutató bronz mellszobrát a helyi Vámbéry Polgári Társulás állította fel a városközpontban található Vámbéry téren. Vámbéry (Vamberger) Ármin 1832. március 19-én született Szentgyörgyön, ahonnan kisgyermekként költöztek át Dunaszerdahelyre. Ő maga gyermeki emlékei miatt aztán Dunaszerdahelyt vallotta szülővárosának: „Kedves szülővárosom (…) rokonszenvét többre becsülöm, mint minden kitüntetést, mely eddig ért” – írja a városvezetésnek...
Varga Antal lelkész. 1857-ben született Nemesradnóton. 1888-tól lelkész Bátkában, ahol 50 éven keresztül hirdette Isten igéjét. Szülőfalujával mindig kapcsolatban állt, ő temette el egykori keresztelő lelkészét Nt. Pető Dánielt. A költő Pósa Lajossal rokoni és baráti viszonyt ápolt, több versében is megemlékezik róla. 1945 januárjában hunyt el, a II. világháború frontátvonulásának idején. A helybéliek az...
Varga Ervin (1955, Nagykövesd – 2013, Éberhard) a magyar és a szlovák néptánc kimagasló alakja, koreográfus és egyetemi táncpedagógus. Emléktábláját 2015. június 13-án avatták Nagykövesden. 1969-ben Fülekpüspökin a Palóc Néptáncegyüttes tagja volt, akkor találkozott először Quittner Jánossal, aki egy koreográfiát készített az együttesnek. 1970-ben Kassán a gépipari szakközépiskolában az Új Nemzedékben táncol. 1972 nyarán részt...
Földmérő, a magyarországi folyók vízszabályozásának főmérnöke. Születésének 200. évfordulója alkalmából az önkormányzat helyezte el az emléktáblát, 1998-ban.
Vári Lajos rk. egyházmegyei kormánytanácsos, esperes – plébános. 1883. Érsekújvár. Középiskoláit Érsekújváron, Léván és Pozsonyban, teológiai tanulmányait Esztergomban és Szatmárnémetin végezte. Pályafutását 1907-ben Tibán kezdte, majd Tiszaujlakon, Nagybocskón, Beregszászon és Csapon működött. 1926 óta Mezőkászony plébánosa, ugocsai esperes. 1936 óta egyházmegyei kormánytanácsos. A halál 1939-ben ragadta el. Földi maradványait a Vári család érsekújvári síremléke rejti.
Miután királyi vármegyéből nemesi vármegye lett (a 13. század végén) Zemplén vármegye székhelye többször is más helyre költözött a 18. század közepéig. 1299-től Zemplén mezővárosi rangot élvez és itt tartják a megyegyűléseket és a megyei törvényszéket is az Árpád kori várban. Zemplén vára a 17. században megsemmisült, ezért szükségesnek látták, hogy a gyűlések számára megfelelő...
A korábbi Pleyer-féle, kávéháznak és szállodának épült Széchenyi utcai 93. számú emeletes házat a városvezetésnek 1901-ben vásárolta meg. Innentől számítva a községháza (majd városháza) mind a mai napig a városvezetés székhelye. 1902-től a létesítmény emeleti részén voltak találhatóak a községi hivatalok, míg a földszinti részen gyógyszertár üzemelt. Az épület udvarában városi fogdákat és őrszobát alakítottak...
A 18. század közepéig Léva nem rendelkezett saját városházával. A bírók ezért hivatalos ügyeiket az otthonukban intézték. A városi magisztrátus üléseit ugyanezen okból a tagok valamelyikének házában tartották egészen 1754-ig. A város ebben az évben vásárolt a Malom utcában egy családi házat, majd a régi piactéren (később Kossuth tér, ma Hősök tere) további épületeket, ahol...
A Városháza eredete a XIV. századba nyúlik vissza. A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787—88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Érdekes a tanácsterem Justitia-freskója, illetve a terem bejárati ajtaja felett az epigramma:...
A város 1906-ban pályázatot írt ki a Vigadó épületének terveire, melyet Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti építészek munkája nyert el. Az építkezés 1911-1915-ös évek között zajlott le, de némely dekorációs munka a háború miatt csak 1919-ben fejeződhetett be. A Pozsonyban levő legkorábbi épületek közül ez az egyik, amelyet modern vasbeton szerkezetekből építettek fel. Kezdetben...
* 1921. augusztus 17., Nemespann – † 1985. január 17., Fél / pedagógus, kultúrszervező Szülei Csiffáry Béla gazdálkodó és Varsányi Kornélia voltak. Felesége Kováts Borbála tanárnő. A komáromi bencés gimnáziumba járt. A felsőfokú tanulmányait 1936-1938-ban a pozsonyi Állami Tanítóképzőben kezdte, majd 1941-ben kántortanítói oklevelet szerzett az Esztergomi Érsekségi Tanítóképző Intézetben. 1965-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola levelező...
A barokk stílusú kápolna a temetőhöz vezető út jobb oldalán látható. Az 1600-as években emelték, a török ellen harcoló várvédő hősük emlékére. A történet szerint 1521 körül olyan hősiesen harcoltak a török ellen, hogy a török vezér megkegyelmezett nekik, és szabad elvonulást engedélyezett számukra. A hófehér kápolnában, barna, díszesen megmunkált fa ablakkeretbe foglalt üveg mögött...
A Vazul-torony helyén hajdan erődítmény állt, melyet fokozatosan átépítettek. Az eredeti torony kétszintes, két bejáratú volt: az egyik bejárat az udvarról, a másik a vár kerengőjéről vezetett a toronyba. A torony alsó részén lőrések, emeletén 3 ablak került kialakításra. Régebbi fényképek alapján tudjuk, hogy a tornyon korábban nem volt nyeregtető, ez az utolsó átépítés eredménye....
Reneszánsz stílusú kastély a 18. század elején épült egy korábban (1670-ben) leromboltatott vár helyén. A kastélyt a Vécsey család építtette, lakta és birtokolta egészen 1945-ig. A 19. század felében klasszicista stílusban átépítették. A 19. század második felében és a 20. század első felében több átalakításra került sor. 1824-ben báró Vécsey Pál jogtanácsosaként működik a faluban...
Vecsey Lajos a két világháború között a község kulturális életének irányítója, egyben segédjegyző és községi bíró is volt. 1945-ben barbár módon halálra verte őt a falu komisszárja. A község központjában, a vendéglő (korábban a Patika vendéglő) falán 1995 óta emléktábla őrzi emlékét, nevét viseli a Csemadok egyik alapszervezete (a Csemadok Vecsey Lajos alapszervezet) is. 2007...
Vecsey Lajos a két világháború között a község kulturális életének irányítója, egyben segédjegyző és községi bíró is volt. A családi sírban szüleivel közösen nyugszik. A háború utáni magyarellenes politikára jellemző, hogy 1945. augusztus 27-én a községbe kirendelt szlovák komisszár agyonverette.
2019. november 3-án, vasárnap Martoson Reformáció és szoboravató ünnepséget tartottak. A református templomban a reformáció alkalmàbol igét hirdetett Nt. Dr. Szénàsi Lilla lelkész, majd megkoszorúzták az emlékkaput. Ezek után került sor a Zsittnyan István kultúrház falán Vecsey Lajos mellszobrának avatására. Ünnepi beszédet Keszeg István polgármester mondott, majd az alkotót Túri Török Tibor Pro Cultura díjas...
Az egykori pozsonyi Sétatér keleti végében, a színház és a Redout közelében álló, ma igen nívós, négycsillagos szálloda helyén már a 13. században is fogadó állt A hattyúhoz néven. 1760-tól pedig A három zöld fához címzett vendéglő működött itt. Az épületet 1838-ban Johann Lőwy, a Pozsonyt Nagyszombattal összekötő, Magyarországon elsőnek számító lóvasút-vonaligazgatója vásárolta meg. (Kezdetben...
A falu felemelkedését nagyrészt egykori jótevőjének Vermes Vincének (1847-1940) köszönhette, aki 1889-ben saját telkén a Rózsafüzéres Szűz Máriáról elnevezett katolikus templomot építtette, és 1875-től negyven éven át saját házában, saját költségén tanította ingyen a szegény tanyai gyermekeket. Hosszú keresztényi munkásságáért XI. Pius pápa a „Bene merenti” érdeméremmel jutalmazta 1933. július 16-án.
1930. április 23-án született Pozsonyban. Zenei szakelőadó, zenei szakíró, énekes (meghalt Pozsonyban, 1989. október 24-én, Rétén temették el). Szülővárosában végzett konzervatóriumot, zenei események, hangversenyek, zeneműkiadások szervezője, 1981–1988 között Pforzheimben operaénekes. Több tankönyv, módszertani segédanyag, kórusmű-összeállítás szerzője, összefoglalta a csehszlovákiai magyar énekkari mozgalom történetét is (1973). 1961-től a Csemadok Zselízi Országos Népművészeti Fesztiváljainak szervezője volt. 1962–1970...
A templom előtti kertben található az a világháborús emlékmű, melyet Deák Ferenc körjegyző tervezett. A kétlépcsős betontalpazaton áll az ugyancsak két részből kiképzett szürkés műkő oszlop, melynek alsó része szélesebb a felsőnél. Középütt egy-egy katonai puska- és kardalakzatot látunk egymáson keresztültéve. Az emlékmű az 1938-as visszacsatolás után az országzászló tartójaként is szolgált. A zászlót tartó...
