A Szentháromság oszlop a Szent József római katolikus templommal szemben és a régi tanítóképző (ma Károli Gáspár Református Egyetem kihelyezett tagozata) épülete előtt található. A szoborcsoportot a lévai nemes Huszár János emeltette 1777-ben. A dokumentumok szerint 1790-ben felújították. A díszes kőoszlop tetején helyezték el a Szűz Máriát koronázó Atya, Fiú és Szentlélek szobrát. „Az oszlop...
„Az ősi településnyomokat őrző várhegyen és környékén kialakult középkori település a 16. századtól három évszázadon át a Magyar Királyság fővárosa volt. A Szentháromság szoborcsoportot az 1713-ban itt pusztító pestis járvány kapcsán tett városi fogadalomból emelték a 18. században a Duna partján lévő egykori piactéren. A mészkőből faragott, balluszteres kerítéssel körbevett szoborcsoport közepén emelkedő oszlopon Szentháromság-jelkép...
A műkőből készült Szentháromság szoborcsoport 1934-ben készült, Morvai Vendel és Puskás Erzsébet állíttatta. A templom kertjében található, a II. világháborúban megrongálódott. Morvai Vendel és második felesége Szlatyina Hermina 1957-ben megjavították, és 2002-ben ismét fel lett újítva.
Az Árpád-kori eredetű magyar falu templomáról szóló első adatok a 14. századból valók. A keletelt tengelyű, egyhajós, nyeregtetős, ma cseréppel fedett templom gótikus stílusban épült fel a 14. században. A nyolcszög három oldalával záródó szentélyét támpillérek erősítik. Nyugati homlokzata előtt áll az újkori, kettős gúlasisakkal fedett, a hajóval egykorú tornya, melynek földszintjén szép gótikus kőkeretes...
A Szentháromság-oszlopcsoportot Lénárt Ferencz állíttatta a teljes Szentháromság dicsőségére 1851-ben, A kőoszlopot Cséfalvay Kázmér kőfaragó újította fel 2012-ben Taksony község önkormányzatának határozata alapján.
A dunaszerdahelyi Szent György-templom mellett álló késő barokk Szentháromság-oszlopot 1777-ben egy a várost ért, komoly nyomot hagyó járvány vagy természeti csapás csillapodása után emelték, hálaképpen a veszély elvonulásáért. Az emléktábla nélküli oszlop Gönczöl György és neje, Lengyel Erzsébet adománya.
A példásan karbantartott csiffári Szentháromság-szobor és I. világháborús emlékmű a templom udvarán, néhány lépésnyire a templom bejáratától van felállítva.
A Bittó család kápolnája – a torony nélküli, egyhajós, konchával fedett, félköríves szentélyzáródású Szentháromság-templom – 1721-ben épült barokk stílusban. Értékes a hajótér stukkóval díszített poroszsüveg-boltozata; főoltára az építménnyel egyidős, szószéke a XVIII. század végéről, Madonnája 1400 tájáról való. Főhomlokzatán (1771) díszes barokk oromzat látható. Harangját 1993-ban készítették.
1817-ben Budapesten született Gömöri és szentiványi Szentiványi József (1817-1906) liptó megyei földbirtokos, „a régi, jó kedélyű, gavallér magyar nemesi világnak egyik korunkba tévedt sugara” (MKE évkönyve). Elsősorban neki köszönhető, hogy a Csorba-tó ma is létezik, hiszen 1870 körül, amikor a tó még köztulajdon volt, lecsapoltatását tervezték. A Csorba-tó ekkor még elhagyatott, megközelíthetetlen hely volt, partja,...
Református lelkész, * Pozba (Barsmegye), 1841. október 18. + Nagyigmánd, 1928. január 22. A gimnáziumot Selmecbányán, a teológiát Pápán 1865-ben végezte. 1867-ben lelkésszé avatták, néhány évi káptalankodás után 1870-ben pozbai, 1882-ben nagypeszeki, 1888-ban nagyigmándi lelkész lett. Elbeszéléseket és egyháztörténeti tanulmányokat írt. Munkái: 1. Monographiai vázlatok a barsi ref. esperesség multja s jelenéből. Az egyházmegye megbízásából. Pápa,...
Dr. Szepesházy Kálmán (1919-2008) Balogon született és 10 éves koráig élt itt. Apja a Coburg-Koháry uradalom erdőmérnöke volt. A Prágai Károly Egyetemen tanult, mint geológus a Magyar Földtani Intézet főmunkatársa volt. A Felvidékről Budapesten tanuló fiatalokat istápolta. Lakhatást biztosított nekik, amíg nem találtak kollégiumot, kosztolta őket, sőt még zsebpénzt is adott nekik. A balogi református templom...
A gazdag szepességi szász (cipszer) város leggazdagabb polgárainak házai ill. legfontosabb középületei az egységes középkori-koraújkori képét máig megőrző fő téren emelkednek. Ezek egyike a 13. századi eredetű Szent György plébániatemplomhoz tartozó, annak cinteremfalával egybeépült, mégis különálló harangtorony. A torony Matern Ulrich késmárki kőműves mester irányításával épült, 1588-89-ben, reneszánsz stílusban. E korszakban a Szepességben számos, ehhez...
A gazdag szepességi szász (cipszer) városban a reformáció a 16. század közepére teljes sikerrel végbement, hiszen a település lakossága szinte teljes létszámban lutheránussá vált. A közösség ennek megfelelően, továbbra is sajátjaként használta a fő téri Szent György templomot. A Habsburg kézen maradt Felső-Magyarországon a 17. század közepe az erőteljes (és gyakran erőszakos) katolikus ellenreformáció időszaka,...
Építését a 13. század első harmadáig lehet visszavezetni. Ebből az időből maradtak meg a hajó határolófalai, a nyugati torony alsó négy szintje és a nyugati bélletes kapu. A hajó közepén a 14. század első felében oszlopot állítottak, melyre a négy keresztboltos mezőt is ráterhelték. Ez a „kéthajós” megoldás a szepességi gótikus templomok egyik jellemző megoldása....
Szepesváralja Kisboldogasszonynak szentelt plébániatemploma 13. századi eredetű, 1258 után épített román alapokon nyugszik, 1462 és 1497 között gótikus stílusban átépítették, majd 1824 és 1829 között klasszicista stílusban építették át. Szárnyasoltára a gótikus Mária-szoborral 1507-ben készült. Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének ünnepe katolikus és ortodox egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án tartanak. Elnevezése latinul Nativitas Beatae...
Szepesváralja a fenséges szepesi vár romjainak szomszédságában fekszik. Az UNESCO teljes egészében, a várral egyetemben a világörökség részévé nyilvánította. Az 1905-ben épült, egyszerű, halvány színűre festett zsinagóga a Stefánik utcában található. Hosszúra nyúlt felújítása után, 2007 szeptembere óta zsidó múzeumnak ad otthont. Beltere nagy részén, egyebek között a nők karzatán, valamint néhány fal- és mennyezetrészen...
A katolikus templom udvarán álló szobrot Klimó Tamás és neje, Köles Mária emeltette 1863-ban. 1986-ban a Köles testvérek (Margit és Ágnes), majd 2009-ben Csápai Erzsébet újíttatták meg.
Szepsi Csombor Márton (1595–1622), „a polgári késő humanista irodalom legérdekesebb, legszínesebb alakja” volt az első magyar nyelvű útleírás, azaz az Europica Varietas szerzője. Szepsi mezővárosban született, Nagybányán és Göncön végezte iskoláit, majd egy évi telkibányai tanítóskodás után, 1616 májusában indult külföldi tanulmányútjára. Úti célja, saját megfogalmazása szerint „az idegen helyeknek látása” volt. Lengyelországból ezért Dánia,...
Szigeti Anna a Csemadok városi szervezete színjátszó csoportjának tagja, szereplője (Kincseresők, A nagymama, Kulcskeresők – 1980 – 1.díj, Afinogenov: Kisunokám, Érsek Rezső rendezésében). A Jókai napok díjazottja (A bor).
Bár Szíjjártó Jenő (1919-1986) elsősorban zeneszerzőként és karmesterként ismert, semmiképpen nem hanyagolható el népzenei tevékenysége sem. A kodályi út hiteles felvidéki folytatójaként a népdalokkal való foglalkozása két részből állt. Népdalgyűjtőként – az ötvenes években volt aktív, 1954 és 1958 között 6 szlovákiai magyar tájegység 25 községének 380 dalát rögzítette. A gyűjtések hatására pedig hozzáfogott a...
Szíjjártó Jenő 1919. július 17-én született Gölnicbányán. Zenei tehetsége korán megnyilvánult; a gyermek- és ifjúkori nehéz évek, az akkori Csehszlovákiát jellemző történelmi és politikai mélypont sem tántorították el attól, hogy életét a zenének szentelje, s a felvidéki magyar kultúra zászlóvivője legyen. 1920-ban a család minden tagja elveszítette állampolgárságát, mivel az édesapa a trianoni békediktátum következtében...
2015-ben a faluközpont felújításának része volt egy szódásszifon alakú szökőkút létrehozása is. Ezzel a község neves szülötte, Jedlik Ányos István, szerzetes-feltaláló előtt tisztelegnek a szímőiek. A szikvízgyártás feltalálóját az egész magyarság a nagyjai közt tartja számon, és szülőfalujában is méltón őrzik emlékét. „Igyekszünk élhetőbbé, otthonosabbá tenni községünket és ápolni Jedlik hagyatékát. Bízom benne, hogy a...
A Szilvay család 1804-ben épült barokk-klasszicista kastélya, eredeti állapotában van helyreállítva. Az épülethez angolpark is tartozik. A kastély jelenleg a ferences nővérek rendházaként működik.
Szini Sebő Alajos honvédalezredes 1811-ben született Csiliznyárad községben. 1829-től katonaként szolgált a császári hadseregben. Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején a magyar hadsereg soraiban harcolt mint a 13. huszárezred alezredes tisztje. Nevét az 1849. április 4-i tápióbicskei csata tette ismerté, amikor a csatatéren párbajban legyőzte az osztrák seregben harcoló egykori barátját, Riedesel bárót, és...
A 1960-as évek elején jelentkező költőnemzedék tagja volt. Első verse 1961-ben, tizennyolc éves korában jelent meg, az Új Szóban. A következő években csaknem az összes szlovákiai magyar nyelvű lapban publikált: a Csallóközben, a Szabad Földművesben, a Tábortűzben, a Kis Építőben, de az Irodalmi Szemlében is. Tízgyermekes család egyik tagjaként született 1943. január 16-án Ekecsen. A...
