Trencsén eme temploma a vár alatt kiemelkedő Mária dombon áll. A templomhoz egy 1500-as évekbeli fedett falépcső vezet. Ez eredetileg egy 14. századi háromajtós gótikus épület, melyet a 16. században reneszánsz stílusban átalakítottak. Alabástrom kegyoltárának készítője valószínűleg Georg Raphael Donner (Essling, 1693. május 24. – Bécs, 1741. február 15.) az európai barokk kor jeles osztrák...
A helység neve a Boldogasszonyfalva szó rövidülésével keletkezett. A XVI. századig élt településnév – amint szlovák megfelelője, Matka Bozia és későbbi német változata, Frauendorf is – a falu ősi Nagyboldogasszony-templomára utal. Egy 660 éve, 1343. május 1-jén a pozsonyi káptalan előtt hitelesített záloglevélben szerepel először a „Szűz Mária tiszteletére emelt kőtemplom”. Keletkezése 1276 körülre tehető,...
A Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus templom a 20. század elején épült, a hagyományos vidéki klasszicizmus jegyeit viseli. Egyhajós, poligonális záródású épület csúcsíves homlokzatához tornyot emeltek. A templombelső dongaboltíves. A korábbi templomból származó szobrok közül itt kapott helyet néhány – Immaculata (Szeplőtelen fogantatás-szobor) – festett szobor a 18. századból, valamint Krisztus szobra a Szentháromság...
A község határában található, a nyilvánosságtól elzárt kálvária barokk-klasszicista Szűz Mária-kápolnája 1762-ben épült egy régi remetelak helyén. A 17. századtól éltek remeték a perbetei erdőben. Az utolsó remete, Sebők Pál, halála után építették a perbetei lakosok a kápolnát. Az 1763-as földrengés megkímélte a kápolnát, amit csodának tartottak. Ekkor ajándékozta Ordódy György a Szűz Máriát ábrázoló oltárképet...
„Hálából a Szűzanya tiszteletére” – mondat jegyében építette meg Varga Dezső 1981-ben saját portájának udvarán azt a barlangot, melyet hálájának jeléül emelt abból az alkalomból, hogy az 1980-ban bekövetkezett szívinfarktusából sikeresen felépült.
A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Helyi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban építette: ”Nemes Lovas István feleségével N. Tóth Mikolai Máriával.” Az épület az utcával...
Megalakulásának éve 1971. Kulturális, közművelődési és egyéb hagyományőrzési tevékenységet végez. A tájház Alistál közepén található parasztház, mely a 70. szám alatt van. A mestergerendába vésett évszám tanúskodik arról, hogy 1848-ban épült, eredeti tulajdonosa Németh Gyula alistáli lakos volt. A község 1973-ban vásárolta meg, s 1975. június 20-án múzeummá avatta. A Szlovák Műemlékvédelmi Alap nyilvántartásában műemlékként...
Az új létesítményt az egykori helyi kultúrházban hozta létre az önkormányzat, amely korábban lakóház volt. A tájház a három helyiségének egyikében a kenderfeldolgozás eszközeit és termékeit, az egykori pitvarban konyhai eszközöket állítanak ki, a harmadik helyiségben egy szobabelsőt rendeztek be. A kiállítási tárgyak – melyeket az önkormányzat csak kölcsön kért – továbbra is a felajánlók...
Takács József (Vágfarkasd, 1929. július 7. – Washington, 2013. november 28.) újságíró, rádiószerkesztő, az Amerika Hangja rádióállomás magyar osztályának egykori igazgatója. Érsekújváron kezdte a gimnáziumot. Szüleivel együtt 1947-ben a „lakosságcsere egyezmény” alapján áttelepítették Magyarországra. 1950-ig Tótkomlóson élt. Utána 1955 májusáig munkás volt a Budapesti Szerszámgépgyárban. 1956 nyarától mint újságíró dolgozott Az Esti Budapest közölte írásait. 1956. november...
1976-ban, nagyjából a település névadója halálának 1000. évfordulóján állították fel Taksony vezér bronz mellszobrát, mely Domonkos Béla alkotása. Ebből a szoborból öntetett Taksony Nagyközség Önkormányzata egy hasonmás példányt a szlovákiai testvértelepülés Taksony (Matuskovo) számára. Taksony vezér szobra mellett, a baloldalon egy márványlap áll, melyen a helyiek szerint életének egy legendája van leírva, a szöveg sajnos...
A Hős katona szobrának, melyet a két világháború között készíttetett a falu lakossága az első világháború hadiáldozataira emlékezve, „kalandos” története van. A szobor 1928-ban készült el, ám az akkori Csehszlovák Köztársaság járási hivatala nem engedélyezte a szobor felállítását, így azt egy raktárban rejtették el. A szobor csupasz talapzata jelezte a hivatalos politikai és a helyi...
A tájházat Panyik Ferencné építtette, a családfa szerint hat nemzedék élt a házban, főleg nagycsaládosok. Az utolsó lakó 1982-ben hagyta el az ekkor már műemlékké nyilvánított épületet. A járási nemzeti bizottság vette meg a házat, és a törvények értelmében a múzeumot bízta meg a tájház gondozásával. A nyerstéglából készült, fehérre meszelt, nyeregtetős, nádfödeles épület utca...
(* 1966. máj. 14. Dunaszerdahely, † 1996. szept. 8. Galánta) Író. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1988-ban a Csemadok Központi Bizottságának szakelőadója, 1992-től a Szabad Újság szerkesztője. 1996. febuár 9-én baleset érte, és haláláig kómában volt. Az Iródia mozgalom nemzedékének és a Próbaút (1986) c. antológiának egyik...
Tamás István (1865-1947) Hanván született. A keresztelési szertartást Tompa Mihály lelkész, költő végezte. 1899-ben házasságot kötött zádori Bán Juliannával Tamásiból. Ekkor már Uzapanyiton tanító. Nyugdíjba meneteléig tanított Uzapanyiton. Az 1900-1910 évek között a református tankötelesek átlagos száma 85 volt a több mint 900 fős kisközségben (a katolikus növendékek átlagos száma 60). Tamás István okleveles tanítóként...
A hetényi iskola névadója született Hetény községben 1807. december 6-án. Édesapja Tarczy János Néma községből származott, édesanyja Czike Juliánna a dunamocsi jegyzőnek a leánya volt. Tarczy az elemi iskolát Hetényen látogatta, ahol Császár Lajos volt a magasabb iskolát végzett rektor. További tanulmányait a révkomáromi református gimnáziumban végezte. 1823-ban kezdi meg a főiskolai tanulmányait Pápán. Mindjárt...
A 2008-ban felállított emlékoszlopon a kitelepítettek, a Draskóczy család és Tasnády Nagy Gyula emléktáblája található. Nagy Gyula, 1885-től Tasnádi Nagy (Harkács, 1849. június 23. – Budapest, 1924. június 14.) levéltáros, történész, országgyűlési követ; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1892). Tasnádi Ilona színésznő édesapja.
Tatárik Emil 1887. február 16-án Ondrochovban született. Kisgyerekként árvaságra jutott, egy budapesti árvaházban nőtt fel. Az Esztergomi Érseki Római Katolikus Tanítóképző-intézetben 1906-ban szerzett tanítói képesítést. Érsekújvárba az első világháború után került, ahol előbb testvére műhelyében mint rézmetsző dolgozott. Rövid időn belül Tardoskedden kezdett tanítani. 1925-től nyugdíjazásáig Érsekújvárban tanított. Sakkozni Magyarországon tanult, már 1920-ban az ÉSE...
A barti temető központi keresztjét 1774-ben állították, ez a település legrégebbi szakrális emléke. Az idők folyamán többször felújításra szorult. Utoljára 2004-ben egy orkán erejű szélvihar kidöntötte. A kereszt hét részre tört, a korpusz szintén hat darabra. A felújítás után ismét felállították. A kereszt bal oldalán elhelyezett emléktáblán az egykori plébánosok nevei olvashatók, kik a községben...
A kápolnát Rogrün Ede és neje Werle Ottilia építtette 1908-ban, Kósik Ferenc, esztergomi építészmester tervei alapján. Párkány 19-20. század fordulójának fejlődése kapcsán meg kell említeni Rogrün Edét. A gyógyszerészként tevékenykedő férfiú létesítette a város első postáját, és ő bábáskodott a Párkányi Takarékpénztár születésénél. Hosszú időn keresztül a Párkányi Önkéntes Tűzoltó Testület díszelnöke volt. E sokoldalú...
A temető katolikus részének központi keresztje rózsaszín márványból készült, és öntöttvas korpusza van. 1880-ban építette Pertik István hagyatékából Ölveczky József és Börzék Mária.
A temetőben két nagykereszt található. A kőből készült nagykeresztet 1964-ben állították, amikor a temető melletti utat épették, a temető területéből kimetszve, parkolót építettek a temető mellé. Amikor az 1960-as években dunaszerdahelyi kálváriát lebontották, a nagyabonyi plébános hozatta át az temetőbe. Az útépítés miatt ekkor más helyre (beljebb) helyezték át a nagykeresztet. A fából készült nagykeresztet, amely...
