A templom 1822-ben épült, valószínűleg egy 1788-ban épített korábbi (nádfedeles vályogépület) imaház helyén. 1901-ben megújították (ekkor épült a tornya is), de 1904-ben egy nagy tűzeset következtében súlyosan megrongálódott. 1954-ben építették újjá a templomhajót.
A protestáns vallás mély gyökeret vert a községben már a 16. század derekán, kezdetben az istentiszeteleteket a régi templomban tartották. A zavaros 17. században egy ideig teljesen református telelpülés volt, ekkor a gyülekezet a saját oratóriumában imádkozott. 1718-tól, a refomátus parókia felszámolása után (elűzték a lekészt és az iskolamestert) a hívők Madarra jártak templomba. Csak...
A zalabai gyülekezet a barsi egyházmegye egyik legkisebb gyülekezete, Ipolypásztó leányegyháza. A 177 lakosú Zalaba temploma 1789-ben épült, 1845-ben emeltek hozzá tornyot. Koncertek, fesztiválok, versünnep, évfordulók, nemzeti ünnepek és még sok minden zajlik a faluban és a templomban, a gyülekezet mindenből kiveszi a részét.
A református gyülekezet megalakulása a XVII. század első felére, vagy még korábbra tehető. 1634-35-ben a reformátusoknak már volt – saját költségükön épített – temploma, amelyet a pozsonyi klarisszák elvettek. A reformátusok az 1645-ős linzi béke után kapták vissza templomukat. Eleinte saját lelkésze nem volt a gyülekezetnek, közös lelkipásztora volt az ekecsiekkel. 1728-ban Csokonai Ferenc volt...
A falu nyugati részén, a település nevéhez hűen, kiterjedt almáskert közepén álló templomot a helyi hívek emelték önerőből, 1796-98-as években, barokk stílusban. Az észak-déli tengelyű, egyhajós templom déli homlokzata előtt emelkedő, barokkos sisakú, 29 méter magas toronnyal csak 1821-ben bővült az épület. A belül a református liturgiai elvárásoknak megfelelően, centrális elrendezésű templomban a keleti oldalon,...
Az élet viharaiban megfogyatkozva, tépve, szaggatva ám napjainkig megszakítás nélkül él a reformáció egyik végvára Kolozsnéma, mely az 1530-as évek elején anyaegyházként jött létre. Kolozsnéma reformációja Bálint pap igehirdetése által már az 1530-as évek elejére tehető. Ő Gönyűn, Enyingi Török Bálint birtokán hirdette Isten Igéjét, általa vertek gyökeret Kolozsnémán a reformáció tanai. A kolozsnémai református...
A református templom a községben már a 18. század dereka előtt felépült, de az 1763-as földrengés elpusztította. Ezért 1764-ben új templomot építettek, de az épület gyorsan megrongálódott, ezért 1819-ben már a harmadik református templom épült fel klasszicista stílusban. 1840-ben egy tűzvész megrongálta az épületet, de hamarosan megjavították. A templomot később is sokszor javították. Hosszúkás építmény,...
A Hanva nembeliek birtokaként, 1245-ben említik először. Elölről pár lépcső vezet fel a templomhoz. A torony a hajó elé épített, kétszintes, a bejárat csúcsíves, felette körablak. A második szint ablakai csúcsívesek. A toronysisak nyolcszögletes, gúla alakú, a falak felett csúcsban végződő megoldással, melyet fogrovatok kereteznek, alattuk órahely. A hajó mindkét végén faoszlopok tartják a karzatot,...
Radnót határából önállósult a 13/14. század fordulóján. Az újkorban a zsípi anyaegyház fíliája, a 18. században gyermekei is az ottani iskolát látogatták. Kis kertben áll a templom. A torony a hajó elé épített, kétszintes, párkánnyal tagolt, felül kereteit félköríves ablakokkal, a sarkokon pilaszterekkel. A toronysisak négyoldalú gúlaként indul, felette hagymaszerűén kidomborodik, majd lanternás, felül kidomborodó,...
Barsvárad Lévától 14 km-re délnyugatra, a Garam jobb partján fekszik. A 2011-es népszámlálás szerint 335 lakosából 142 (42.2 %) magyar, 120 református. A község Alsó- és Felsővárad egyesítésével 1944-ben jött létre. A 2. világháborút követő lakosságcsere során a lakosság 60%-nak el kellett hagynia a szülőföldjét, a kitelepítettek 95%-a református volt. Az egyházközséghez tartozik a 2...
1562 őszén a nagynevű reformátor, Huszár Gál kezdte meg Komáromban és környékén a kálvini eszmék terjesztését. A falunak 1620-tól van református gyülekezet által megválasztott lelkésze. A ma is szolgáló templomot 1687 és 1691 között építették a régi török mecset falai egy részének felhasználásával, és január 6-án szentelték fel. A gyászévtized rányomta a bélyegét a falu...
A község lakosságának egy része aránylag hamar áttért a református hitre. Már a 16. században volt a faluban református templom. A mai templom a 19. század elején épült, 1801 és 1804 között, klasszicista stílusban. A bejárat fölötti emléktáblán az 1802-es évszám olvasható. Az épületet többször javították: 1901-ben, 1908-ban, tetőjavítást végeztek 1980-ban. A templom a teremtemplomok típusához...
Református temploma 1786-ban II. József türelmi rendelete alapján épült klasszicista stílusban. A templomot Alsógellér, Felsőgellér és Bogya együtt építették. Mai formáját 1841-ben nyerte el, szószéke a 19. század első felében készült. A templomkertben 2006-ban emlékoszlopot emeltek Gulyás Lajos lelkipásztor (1918-1957) tiszteletére, aki 1942-ben itt kezdte lelkipásztori szolgálatát. A református templom falán olvasható a templomot emeltető...
Az Árpád-kori eredetű magyar faluról az első, fennmaradt írott források a 13. században tesznek említést. Középkori temploma, a Hanva nemzetség monostora, melynek mára nyoma sem maradt, a Templom-dombon állt. A helyén emelt, ma is álló templomépület a legjellegzetesebb klasszicista református templomok egyike. A nagy múltú község fölé magasodva szinte őrködik a szelíd vonulatú hegyekkel és...
A komáromi református egyházmegye gyülekezete Kamocsa. Az első írásos emléket, amely a gyülekezet létrejöttének az 1550. esztendőt jelöli meg egy presbiteri jegyzőkönyvben találtam. Történt ugyanis, hogy a kamocsai hívek kéréssel fordultak a Ns. Komárom vármegyéhez, elhasadt harangjuk újraöntését kérelmezve „amely harangon nem volt semmi kép, csak az írás – Anno 1550 – amely igen szépen...
Kisújfalu lakói 1650 körül lettek reformátusok. 1680-ban Kisújfalu anyaegyházként működik, leányegyháza a komjáti egyházmegyébe tartozó mezőölvedi gyülekezet, Farnaddal együtt. 1785-ben Kisújfalut a vármegye Bátorkeszi leányegyházává nevezi ki, sőt a temetési szertartásról is rendelkezik. 1787-ben újra megnyílt református iskolája, és a templomot is újraépítették; ezt jelzi a bejárat fölött ma is látható évszám. A császár 1786-ban...
A református templom elődje IV. Béla 1268-as oklevelében említett, Szent Mihályról elnevezett román stílusú templom volt. A román stílusút a 13. században, a gótikus hozzáépítést a 14.-15. század fordulóján, a tornyot a 20. században építették. A 15. században átalakították késő gótikus stílusban. A török háborúk idején erősen megrongálódott, ebben az időben a lakosság is sokat...
A marcelházi református (protestáns) egyházról készült első jegyzetek 1650-ből származnak, az első prédikátor Galántai Mihály volt. A helyi gyülekezet a XVII. század utolsó éveiben Thököly Imrétől, majd 1706-ban II. Rákóczi Ferenc menlevelet kapott. 1717-ben viszont Komárom vármegye parancsnoka elzavarta a prédikátort. Fontos mérföldkő a gyülekezet életében, hogy az 1717-1731 között szolgáló Mike István prédikátor kezdte...
Nincsenek írásos adatok arról, mikor építették a községben az első katolikus templomot vagy kápolnát. A falu lakosainak emlékezetében nemzedékről nemzedékre hallomásból átadva úgy maradt meg a templom helye, hogy a jelenlegi községi hivatal közelében állt. Ezt a feltevést igazolják a különböző okokból végzett ásatások közben talált alaptöredékek is. A reformáció elterjedése Martoson a komáromi református...
1699-ben az „örök emlékű” Szikszai Gergely volt a falu lelki gondozója, kinek hivatala alatt kezdődött meg a gyűjtés az új templom építésére. Hivatalos engedéllyel ellátott kéregető levelekkel járták a messzi vidékeket a hívek, hogy a gyűjtött pénzből felépüljön az Úr Háza. Az új templom a régi alapokra épült 1740-ben, és 1780-ban bővítették a nyugati részt...
A református templom a 18. században épült későbarokk stílusban, 1924-ben belsejét átalakították, és tornyát helyreállították. A templomban egy brassói ötvös munkáját, a korábban a komáromfüssi templomban levő 1527-ben készült aranykelyhet őriznek. A parókia épülete klasszicista stílusban épült a 19. század elején. Fal köti össze a templommal.
Az ógyallai-bagotai gyülekezet a múlt század elején – az Osztrák-Magyar Monarchia idején – kezdett hozzá a templomépítésbe Mórocz Mihály, akkori lelkipásztor vezetésével, hogy a katolikus hívekhez hasonlóan, újat emeljen az első, 1793-ban épült, akkorra már elavultnak bizonyult helyére. 1911. március 23-án kezdődött meg a Tuba Lajos által, majd Gere József és Károly átdolgozásában készített terv...
A Balogvölgy legdélibb fekvésű faluját 1372-ben említik a források. Az újkorban nemesek lakta település. A kezdetektől Rimaszécs filiája. Első templom 1882-ben épült, de rossz állapota miatt a 2. világháború után elbontották. Új temploma 1968-ban épült fel. Vaskerítéssel körülvett kertben áll a templom. A torony a hajó elé épített, kétszintes. Bejárata előreugró, felül ívelt lezárással, felette...
1562 őszén a nagynevű reformátor, Huszár Gál kezdte meg Komáromban és környékén a kálvini eszmék terjesztését. A falunak 1620-tól van református gyülekezet által megválasztott lelkésze. A ma is szolgáló templomot 1687 és 1691 között építették a régi török mecset falai egy részének felhasználásával, és január 6-án szentelték fel. A gyászévtized rányomta a bélyegét a falu...
A közeli Béla-patakról elnevezett város Árpád-kori eredetű. A tatárjárás után német telepesek által benépesített Szepesbéla már 1271-ben városi jogot nyert, ezután osztozott a többi szepesi város sorsában. Jelentős volt kereskedelme, céhes kézműipara: textilgyártása, cipészei, borovicskája. Zsigmond király lengyel zálogba adta, ahonnan csak 1772-ben szabadult meg és tért vissza Magyarországhoz. Egykor jelentős vasipara a 20. századra...
Rényi Zoltán (1908-1986) – 1953-1978 között a Csilizköz orvosa és Balonyközség egyik meghatározó személyisége volt. Születésének 100. évfordulóján emléktáblát avattak fel a balonyi községháza falán.
Restály Mihály (Nagyszarva, Pozsony vármegye., 1915. márc. 31. – Nádszeg, 1987.): plébános. – 1940. VI. 23: pappá szentelik., Bajnán, 1941: Udvardon, 1943. II-1949. X: Komáromban káplán. 1949. II-VI. 22: a pozsonyi rendőrségen vallatták. Azzal vádolták, hogy Mindszenty József érseknek adatokat szolgáltatott a Csehszlovákiában minden jogától megfosztott magyarság elnyomásáról. Szabadon engedték, de 1949. XII. 28: a...
