A rozsnyói püspökséget Mária Terézia korában alapították, éppúgy mint a besztercebányait, a szombathelyit, a székesfehérvárit és a szepesit. Alapítási éve 1776. VI. Pius pápa erősítette meg. A rozsnyói püspökök sora: Galgóczi János 1776. ápr. 5-én meghalt, mielőtt főpapi székét elfoglalhatta volna. Gróf Révay Antal, 1776—1779; (később nyitrai püspök); Gr. Andrássy Antal, 1780—1799; Szányi Ferenc, 1802—1810;...
Pusztapát templomát románkori alapokra emelték a 13. század első felében. A számos átalakítást megért épület mostani formáját a legutóbbi, 2012-es felújítást követően kapta.
1943. június 24-én született Dunaszerdahelyen. Itt élt és alkotott. 2011. április 8-án hunyt el Pozsonyban. 1967-1971 között távúton grafikai tanulmányokat folytatott Pozsonyban. A Szlovák Képzőművészeti Unió tagja 1989-től, a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja 1990-től. Mint grafikus és képzőművész képzőművészeti és fényképészeti katalógusok szerkesztője, a Járási Népművelési Központ kiállításait installálta, ahol negyven évig dolgozott. Önálló...
Rácz Olivér író, költő, műfordító, politikus 1918. január 21-én született Kassán († 1997. júl. 19. Pozsony). Kassán kezdett iskolába járni, 1941-ben Szegeden tanítóképzőt, 1955-ben Pozsonyban tanárképzőt végzett, 1953–1969 között gimnáziumi tanár, ill. igazgató Kassán, 1969-től iskolaügyi, 1974-től művelődésügyi miniszterhelyettes Pozsonyban. A II. világháború utáni csehszlovákiai magyar irodalom ellentmondásosságában is fontos alkotója. Megtudtam, hogy élsz c....
Ráday Pál (1677 Losonc-1733 Pécel) II. Rákóczi Ferenc személyi titkára, diplomatája, a szabadságharc kiáltványának írója, haditudósítások szerkesztője, imádságok, vallásos versek, énekek költője, könyvtáralapító, a református egyház első főgondnoka. A kriptát maga és családja számára építtette szülővárosában. Péceli kastélyában halt meg, de Losoncon temették el. Felesége Kajali Klára (+1741) is ebben a kriptában nyugszik. Az épületet Ráday születése...
A költő maga is járt a községben 1941-ben, és nevét is a településről vette. Szüleinek lakóhelyén 2004-ben, a Holokauszt emléknapján, már avattak egy emléktáblát. Glatter Jónás, Radnóti nagyapja pedig a közeli Rimaszécs temetőjében nyugszik.
2006. május 21-én a késő délutáni órákban leleplezték Radnóti Miklós első szlovákiai szobrát a költő őseinek szülőfalujában, Nemesradnóton, abban a gömöri faluban, amelyről a költő a nevét választotta. Az alkotás Győrfi Lajos szobrászművész és Varga Imre bronzöntő mester munkája, a szoborállítást Csáky Pál 2004, a Radnóti-emléktábla felavatása óta szorgalmazta. A kétméteres andezittalapzaton Radnóti Miklós mellszobrát helyezték...
Radosna katolikus templomát 1636 és 1644 között reneszánsz stílusban Telegdy János nyitrai püspök, tornyát pedig 1663-ban Szelepcsényi György nyitrai püspök, később kalocsai érsek építtette. A főbejárat felett egy kőkeretes címer található. 1755-ben barokk stílusba építették át. 1950-ben a tornyot villámcsapás rongálta meg. Ugyanebben az évben megjavították, mintegy 3 m-el lett magasabb, (37,5 méter), így a kerület...
Radosna plébániáját 1780 és 1783 között Révay Antal nyitrai püspök építtette. A 19. és 20. században klasszicista stílusban építették át. Az épület timpanonját Révay Antal nyitrai püspök címere díszíti.
Tardoskedd egyik legjelentősebb és egyben legrégebbi kulturális emléke, amely az új temető területén helyezkedik el. 1704. október 30-án erről a helyről küldött Bercsényi Miklós generális 3 tábori levelet II. Rákóczi Ferencnek, amelyekben a hadiállapotokról, ill. a labancok legyőzéséhez szükséges stratégiai tervekről számolt be a fejedelemnek. A kurucok és labancok közötti véres harcok az ún. „Rákóczi...
A II. Rákóczi Ferenc életsorsát bemutató triptichont Dudics Andor festette 1914-1916 között, nyolc évvel azután, hogy a fejedelmet és bujdosó társait a dóm altemplomában örök nyugalomra helyezték. Az 1906. évi XX. törvénycikk, mely II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozataláról rendelkezett, kimondta, hogy a fejedelem és társai emlékének megörökítésére emlékművet állítsanak. Az alkotásra még...
II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak 1906. október 29-én hazahozott hamvait a dóm altemplomában helyezték el. Az altemplom lejárata a templom északi oldalán található, szűk lépcső vezet le. A lépcsővel szemben három szarkofág: a középső II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Rákóczi József bronzkoporsóját rejti, a bal oldaliban Sibrik Miklós udvarmester, a jobb oldaliban gróf Esterházy...
Ramotsai Márkos Péter / Ramocsai Markos Péter (1726 – 1792) Madar 9. lelkipásztora (1762 – 1792) 30 éven át. Nemesi családból származott. Madarra kerülése után ő kezdte el írni a gyülekezet krónikáját és jegyzőkönyvét, illetve anyakönyveit. Madaron tíz alkalommal készítette el a pontos és részletes lélekszám-kimutatást.
A szülőfalujából elszakadt MUDr. Horváth Ferenc állíttatta a család sírboltját, és a sírbolt oldalsó falára helyezte el az általa összegyűjtött az 1. és 2. világháborúban elesett Réte hősi halott honvédeinek emléktábláját.
Rázga Pál özvegye, férje kivégzése után méltatlan sorsra jutott. Öt gyermekével, három fiával és két lányával teljes létbizonytalanságban tengődtek, az evangélikus hívek, magánszemélyek adományaiból tartották fenn magukat. Később a fiúk a mai Magyarországra távoztak, a két lány, Pauline és Matild édesanyjukkal maradtak és egy fellelt adat szerint 1906-ban az egyház menházában éltek. Az özvegyet és...
Rázgha József honvédszázados, a mártírhalált halt pozsonyi lelkipásztor, Rázgha Pál testvére. Rázgha József és családtagjai vaskerítéssel övezett, gondozott sírjai a temetőnek a bejárattól számított jobb oldali részében találhatóak. Sírját minden március 15-én megkoszorúzzák. kisbíróczi RÁZGHA JÓZSEF Felsőszeli, Pozsony m. * 1822. márc. 17. R. András kereskedő és Gyurcsy Eszter fia. Magyar, nemes, evang. Földbirtokos. (A...
A lévai református lelkészi hivatal jelenlegi épületét 1873-ben építették. 1911-ig tanítóképző működött benne. Akkor vásárolta meg a lévai gyülekezet a Magyar Királyság kormányától, s miután felújította, gyülekezeti és iskolai célokra használta. Átadására 1912. május 8-án került sor, amelyen jelen volt gróf Tisza István, a dunántúli egyházkerület főgondnoka. 1945-ben államosították, megszűnt a helyi református hatosztályos elemi...
A református templom a falu közepén 1784-ben épült klasszicista stílusban, tornya 1791-ben készült el. 1817-ben és 1911-ben bővítették és megújították. Különlegessége az alaprajz görögkereszt alakja, amely miatt az épület műemlékként védett. A gyülekezet eddigi legnevesebb prédikátora a 19. század elején (1803–1822) tevékenykedő Katona Mihály, aki kora legnagyobb magyar geográfusa is volt egyben. Emlékét ma híven...
A XVIII. századi templomépítési engedély szerint a katolikus templomtól 200 lépésre. 1773-ban, klasszicista stílusban épült. A torony csak 1789-ben lett felépítve, ma két harangja van. Renoválva 1876-ban, 1922-ben, 1951-ben és az utolsó javítások 1997-1999-ig tartottak. Jellegzetessége az újonnan faragott szószék.
Az Árpád-kori eredetű magyar faluról az első, fennmaradt írott forrás a 13. században emlékezik meg. A Bebek, majd a Csetneky család birtokában lévő település életében a mezőgazdálkodás mellett évszázadokon át jelen volt a vasfeldolgozó iparban való részvétel is. A falu keletelt tengelyű, egyhajós plébániatemplomát feltehetőleg a 15. században építették gótikus stílusban. Ezen, kis méretű épület...
A református templom a 19. század elején épült klasszicista stílusban, majd a 19. század utolsó harmadában romantikus stílusban alakították át. Berendezéséhez tartozik egy értékes barokk kehely 1692-ből. A feljegyzések alapján a megyercsi gyülekezet a reformáció utáni korai évektől kezdve anyaegyház volt. A községet a 19. század elejéig majdnem kizárólag reformátusok lakták erős közösséget alakítva. Az...
Református templom a 18. század 2. felében épült. Egyik nagy értéke a barokk klassziciszta stílusban készült szószék. A Járási Műemlékfelügyelőség így ír mai templomunkról, ami a falu harmadik temploma: „1792-ben épült, később kicsit alakították. Egy hajós, lezárt, hozzáépített toronnyal és egyenes födémmel… A torony neobarokk fedelet kapott órával. A belső enteriőr teljesn sima, kétoldalon kórussal…...
Református temploma 1815-ben épült. 2009-ben a református gyülekezet anyaegyházközösségé vált. A templom előtt kopjafát is avattak az önálló egyházközösséggé válás alkalmából.
A református templom 1789-ben épült. Klasszicista építmény eredetileg torony nélkül, amely a XIX. században épült hozzá. A szószék XVIII. századi, a kehely 1794-ből való, a harang pedig 1792-ből származik.
1781. október 25-én adta ki II. József német-római császár és magyar király (ur. 1780-1790) – Magyarországra és Erdélyre vonatkozó – türelmi rendeletét, melyben a felvilágosult abszolutizmus elvei szerint rendezte a királyság vallásügyét. A rendelet szabadabb vallásgyakorlást biztosított a protestáns és görögkeleti alattvalóknak, egyúttal pedig engedélyezte számukra a hivatalviselést is; az intézkedés később egyike lett azon...
A neoklasszicista református templom a korábbi templom felhasználásával 1888-ban épült. Ma a reformátusok – filiaként – a martosi gyülekezethez tartoznak.
