A falu nyugati részén, a település nevéhez hűen, kiterjedt almáskert közepén álló templomot a helyi hívek emelték önerőből, 1796-98-as években, barokk stílusban. Az észak-déli tengelyű, egyhajós templom déli homlokzata előtt emelkedő, barokkos sisakú, 29 méter magas toronnyal csak 1821-ben bővült az épület. A belül a református liturgiai elvárásoknak megfelelően, centrális elrendezésű templomban a keleti oldalon,...
Az élet viharaiban megfogyatkozva, tépve, szaggatva ám napjainkig megszakítás nélkül él a reformáció egyik végvára Kolozsnéma, mely az 1530-as évek elején anyaegyházként jött létre. Kolozsnéma reformációja Bálint pap igehirdetése által már az 1530-as évek elejére tehető. Ő Gönyűn, Enyingi Török Bálint birtokán hirdette Isten Igéjét, általa vertek gyökeret Kolozsnémán a reformáció tanai. A kolozsnémai református...
A református templom a községben már a 18. század dereka előtt felépült, de az 1763-as földrengés elpusztította. Ezért 1764-ben új templomot építettek, de az épület gyorsan megrongálódott, ezért 1819-ben már a harmadik református templom épült fel klasszicista stílusban. 1840-ben egy tűzvész megrongálta az épületet, de hamarosan megjavították. A templomot később is sokszor javították. Hosszúkás építmény,...
A Hanva nembeliek birtokaként, 1245-ben említik először. Elölről pár lépcső vezet fel a templomhoz. A torony a hajó elé épített, kétszintes, a bejárat csúcsíves, felette körablak. A második szint ablakai csúcsívesek. A toronysisak nyolcszögletes, gúla alakú, a falak felett csúcsban végződő megoldással, melyet fogrovatok kereteznek, alattuk órahely. A hajó mindkét végén faoszlopok tartják a karzatot,...
Radnót határából önállósult a 13/14. század fordulóján. Az újkorban a zsípi anyaegyház fíliája, a 18. században gyermekei is az ottani iskolát látogatták. Kis kertben áll a templom. A torony a hajó elé épített, kétszintes, párkánnyal tagolt, felül kereteit félköríves ablakokkal, a sarkokon pilaszterekkel. A toronysisak négyoldalú gúlaként indul, felette hagymaszerűén kidomborodik, majd lanternás, felül kidomborodó,...
Barsvárad Lévától 14 km-re délnyugatra, a Garam jobb partján fekszik. A 2011-es népszámlálás szerint 335 lakosából 142 (42.2 %) magyar, 120 református. A község Alsó- és Felsővárad egyesítésével 1944-ben jött létre. A 2. világháborút követő lakosságcsere során a lakosság 60%-nak el kellett hagynia a szülőföldjét, a kitelepítettek 95%-a református volt. Az egyházközséghez tartozik a 2...
1562 őszén a nagynevű reformátor, Huszár Gál kezdte meg Komáromban és környékén a kálvini eszmék terjesztését. A falunak 1620-tól van református gyülekezet által megválasztott lelkésze. A ma is szolgáló templomot 1687 és 1691 között építették a régi török mecset falai egy részének felhasználásával, és január 6-án szentelték fel. A gyászévtized rányomta a bélyegét a falu...
A község lakosságának egy része aránylag hamar áttért a református hitre. Már a 16. században volt a faluban református templom. A mai templom a 19. század elején épült, 1801 és 1804 között, klasszicista stílusban. A bejárat fölötti emléktáblán az 1802-es évszám olvasható. Az épületet többször javították: 1901-ben, 1908-ban, tetőjavítást végeztek 1980-ban. A templom a teremtemplomok típusához...
Református temploma 1786-ban II. József türelmi rendelete alapján épült klasszicista stílusban. A templomot Alsógellér, Felsőgellér és Bogya együtt építették. Mai formáját 1841-ben nyerte el, szószéke a 19. század első felében készült. A templomkertben 2006-ban emlékoszlopot emeltek Gulyás Lajos lelkipásztor (1918-1957) tiszteletére, aki 1942-ben itt kezdte lelkipásztori szolgálatát. A református templom falán olvasható a templomot emeltető...
Az Árpád-kori eredetű magyar faluról az első, fennmaradt írott források a 13. században tesznek említést. Középkori temploma, a Hanva nemzetség monostora, melynek mára nyoma sem maradt, a Templom-dombon állt. A helyén emelt, ma is álló templomépület a legjellegzetesebb klasszicista református templomok egyike. A nagy múltú község fölé magasodva szinte őrködik a szelíd vonulatú hegyekkel és...
A komáromi református egyházmegye gyülekezete Kamocsa. Az első írásos emléket, amely a gyülekezet létrejöttének az 1550. esztendőt jelöli meg egy presbiteri jegyzőkönyvben találtam. Történt ugyanis, hogy a kamocsai hívek kéréssel fordultak a Ns. Komárom vármegyéhez, elhasadt harangjuk újraöntését kérelmezve „amely harangon nem volt semmi kép, csak az írás – Anno 1550 – amely igen szépen...
Kisújfalu lakói 1650 körül lettek reformátusok. 1680-ban Kisújfalu anyaegyházként működik, leányegyháza a komjáti egyházmegyébe tartozó mezőölvedi gyülekezet, Farnaddal együtt. 1785-ben Kisújfalut a vármegye Bátorkeszi leányegyházává nevezi ki, sőt a temetési szertartásról is rendelkezik. 1787-ben újra megnyílt református iskolája, és a templomot is újraépítették; ezt jelzi a bejárat fölött ma is látható évszám. A császár 1786-ban...
A református templom elődje IV. Béla 1268-as oklevelében említett, Szent Mihályról elnevezett román stílusú templom volt. A román stílusút a 13. században, a gótikus hozzáépítést a 14.-15. század fordulóján, a tornyot a 20. században építették. A 15. században átalakították késő gótikus stílusban. A török háborúk idején erősen megrongálódott, ebben az időben a lakosság is sokat...
A marcelházi református (protestáns) egyházról készült első jegyzetek 1650-ből származnak, az első prédikátor Galántai Mihály volt. A helyi gyülekezet a XVII. század utolsó éveiben Thököly Imrétől, majd 1706-ban II. Rákóczi Ferenc menlevelet kapott. 1717-ben viszont Komárom vármegye parancsnoka elzavarta a prédikátort. Fontos mérföldkő a gyülekezet életében, hogy az 1717-1731 között szolgáló Mike István prédikátor kezdte...
Nincsenek írásos adatok arról, mikor építették a községben az első katolikus templomot vagy kápolnát. A falu lakosainak emlékezetében nemzedékről nemzedékre hallomásból átadva úgy maradt meg a templom helye, hogy a jelenlegi községi hivatal közelében állt. Ezt a feltevést igazolják a különböző okokból végzett ásatások közben talált alaptöredékek is. A reformáció elterjedése Martoson a komáromi református...
1699-ben az „örök emlékű” Szikszai Gergely volt a falu lelki gondozója, kinek hivatala alatt kezdődött meg a gyűjtés az új templom építésére. Hivatalos engedéllyel ellátott kéregető levelekkel járták a messzi vidékeket a hívek, hogy a gyűjtött pénzből felépüljön az Úr Háza. Az új templom a régi alapokra épült 1740-ben, és 1780-ban bővítették a nyugati részt...
A református templom a 18. században épült későbarokk stílusban, 1924-ben belsejét átalakították, és tornyát helyreállították. A templomban egy brassói ötvös munkáját, a korábban a komáromfüssi templomban levő 1527-ben készült aranykelyhet őriznek. A parókia épülete klasszicista stílusban épült a 19. század elején. Fal köti össze a templommal.
Az ógyallai-bagotai gyülekezet a múlt század elején – az Osztrák-Magyar Monarchia idején – kezdett hozzá a templomépítésbe Mórocz Mihály, akkori lelkipásztor vezetésével, hogy a katolikus hívekhez hasonlóan, újat emeljen az első, 1793-ban épült, akkorra már elavultnak bizonyult helyére. 1911. március 23-án kezdődött meg a Tuba Lajos által, majd Gere József és Károly átdolgozásában készített terv...
A Balogvölgy legdélibb fekvésű faluját 1372-ben említik a források. Az újkorban nemesek lakta település. A kezdetektől Rimaszécs filiája. Első templom 1882-ben épült, de rossz állapota miatt a 2. világháború után elbontották. Új temploma 1968-ban épült fel. Vaskerítéssel körülvett kertben áll a templom. A torony a hajó elé épített, kétszintes. Bejárata előreugró, felül ívelt lezárással, felette...
1562 őszén a nagynevű reformátor, Huszár Gál kezdte meg Komáromban és környékén a kálvini eszmék terjesztését. A falunak 1620-tól van református gyülekezet által megválasztott lelkésze. A ma is szolgáló templomot 1687 és 1691 között építették a régi török mecset falai egy részének felhasználásával, és január 6-án szentelték fel. A gyászévtized rányomta a bélyegét a falu...
A közeli Béla-patakról elnevezett város Árpád-kori eredetű. A tatárjárás után német telepesek által benépesített Szepesbéla már 1271-ben városi jogot nyert, ezután osztozott a többi szepesi város sorsában. Jelentős volt kereskedelme, céhes kézműipara: textilgyártása, cipészei, borovicskája. Zsigmond király lengyel zálogba adta, ahonnan csak 1772-ben szabadult meg és tért vissza Magyarországhoz. Egykor jelentős vasipara a 20. századra...
Rényi Zoltán (1908-1986) – 1953-1978 között a Csilizköz orvosa és Balonyközség egyik meghatározó személyisége volt. Születésének 100. évfordulóján emléktáblát avattak fel a balonyi községháza falán.
Restály Mihály (Nagyszarva, Pozsony vármegye., 1915. márc. 31. – Nádszeg, 1987.): plébános. – 1940. VI. 23: pappá szentelik., Bajnán, 1941: Udvardon, 1943. II-1949. X: Komáromban káplán. 1949. II-VI. 22: a pozsonyi rendőrségen vallatták. Azzal vádolták, hogy Mindszenty József érseknek adatokat szolgáltatott a Csehszlovákiában minden jogától megfosztott magyarság elnyomásáról. Szabadon engedték, de 1949. XII. 28: a...
Réte Község Önkormányzata 2013. november 2-án tartotta a ravatalozó előterében álló harangláb és lélekharang felavatási ünnepségét. Az eseményen megjelent Pozsony megye képviselője, Gujber László is.A hagyományteremtő megemlékezésen felolvasták a falu azon polgárainak névsorát, akik az adott évben hunytak el, s mindegyikük emlékére egy-egy gyertyát gyújtottak. Végül az önkormányzat és a lakosok nevében koszorút helyeztek el valamennyi eltávozott...
A Csemadok szervezet megalakulását követően elsősorban az amatőr színjátszómozgalom bontakozott ki Dunaszerdahelyen, olyan rendezők vezetésével mint Steiner Vilmos, Riedl Sándor, Kubik György, Brunner Tibor, Molnár János, Cséfalvayné Sándor Erzsébet. Az első tíz évben bemutatott színművek közül Csiky Gergely Nagymamája 33 előadást ért meg.
