A Szeplőtelen (Immaculata) nevet viselő szakrális emlék az 1800-as évek végéről származik, s a dunaszerdahelyi Szent György-templom bejáratától nem messze található. Az alkotás a bűn nélküli Szeplőtelen Fogantatást, vagyis az imádkozó Szűz Máriát ábrázolja, a Napbaöltözött Asszonyt, feje körött a csillagok koro- nájával. Mária épp a földgolyót körbefogó, vagyis a világot veszélyeztető, s magát a...
Köztudott, Magyarországon 1709-10 pestisjárvány pusztított. Ennek nyomán emelték a fogadalmi pestisoszlopokat az egész országban. Így volt ez Kassán is. Az ötezer lakosú városba 1709 nyarán érkezett meg a borzalmas „guga-halál”minden elővigyázatosság és óvintézkedés ellenére. Télen a hideg mérsékelte az áldozatok számát, ám a következő év tavaszától a ragály új erőre kapott, így a város egy...
Palóc Magyar Tájház és Kulturális Központ nyílt a Nagykürtösi járás alig 500 lelket számláló településén. Létrejötte nem mindennapos összefogás eredménye: Sárközi János – magánszemélyként – 2006-ban vette meg az 1925-ben épült palóc parasztházat, amelyet a felvidéki magyar közösség kulturális szolgálatára ajánlott fel. A szakmai felügyeletet a tatai Kuni Domokos Megyei Múzeum vállalta, Csapucha Árpád néprajzkutató...
A barna színű, lekerekített végű kereszten ezüstre festett Krisztus korpusz látható, felette INRI felirat. A talapzaton felirat, alatta kör alakú keretben a JHS betűkből álló Krisztus-monogram olvasható.
A [templom] hajó külső falát díszíti Ipolyi Arnold emléktáblája az alábbi szöveggel: „Itt eme hely növelé Ipolyit kora zsenge szakában. Míg lőn egyháznak, honnak öröke dísze. Művészet, tudomány gyászt öltve siratja kimultát, S nagy neve emlékét őrzi míg él a magyar. Szül. 1823 Okt. 20. Megh. 1886. Dec. 2. Állíttatott hont megyei tisztelői által, 1887....
A neves Stummer család leszármazottja volt Ipolyi Arnold országos hírű mitológiakutató, művészettörténész és főpap. Hosszú időn át több lexikonunk is úgy emlegette őt, mint Ipolykeszi jeles szülöttét. S noha már tudjuk, 1823-ban nem itt, hanem a Hont megyei Disznóson született – ahol édesanyja, Szmrecsényi Arzénia épp látogatóban volt szüleinél –, a nagy tudós és a...
Ipolypásztó Szent György tiszteletére szentelt román stílusú temploma már a 12. században állt, mely kezdetben a premontreieké volt. Később a templomot gótikus stílusban építették át, a 18. század második felében pedig bővítették. A premontrei rendnek a középkorban apátsága volt itt, melyet a török ellen erődítménnyé alakítottak. 1552-ben a török sereg ezt is elfoglalta. A falu...
A temetőben a kereszt alakú sírjeleken kívül láthatunk néhány más emléket is. Az egyik síron például egy egész alakos szürke kő Krisztus-szobor áll. A Megváltó keresztútjelenetét ábrázolja a szobor: Krisztus töviskoronás fejjel áll előttünk, jobb vállán a keresztet tartja. A talapzaton álló műkő lépcső fekete márvány tábláján ezt olvassuk: „Itt nyugszik I.B. Mészáros Imre/1935-2007/Nyugodjon békében”....
Ortvay Tivadar szerint „A Vásár-térnek felsőbb nagyobb részét legújabb időkig, 1879-ig Irgalmasok terének (Barmherzigenplatz) nevezték, mivel éjszakkeleti oldalát az Irgalmasok kolostor – és kórházépülete fogja be.” „Az Irgalmasok Szelepcsényi György érsekprímás utánjárására I. Lipót császár alatt 1672-ben telepedtek le Pozsonyban. Kolostoruk, templomuk s tágas kertjük összesen 3719 négyzetölnyi vagyis 3 (1200 négyzetöles) holdnyi és 119...
Izsák Ferenc sírját a nededi Öreg református temetőben találhatjuk meg. A bejárat közelében, jobbra, a temető rendezése közben áthelyezett kövek között az egyik süttői mészkőhöz hasonló felirat a következő: „Itt nyugszik az Úrban boldogult Izsák Ferenc élt 71 évet meghalt 1899 és neje Kéri Julianna élt évet meghalt 19 Béke porai ra”
Izsóf Alajos ( * Vághosszúfalu, 1870. júl. 21. – † Budapest, 1945. dec. 28.) szerkesztő, polgári iskolai tanár. A gimnáziumot Esztergomban végezte. A teológiát Budapesten kezdte. 1891. X. 31: a CGH (Collegium Germanicum Hungaricum) növendéke lett. 1893. X. 15: hazatért. 1896. VI. 28: pappá szentelik, Esztergombajnán káplán., 1899: Budapesten hitoktató. 1902: hitoktató a Regnum Marianumban,...
Nagybalogon négy cipész működött egy időben. Az emberek ekkor még inkább kijavíttatták lábbelijüket, ha rossz volt, csak nagy szükség esetén vásároltak. Cipőjavításon kívül természetesen más munkát is elvállaltak. Így a cipészeknek annyi munkájuk akadt, hogy mind a négyen megéltek a mesterségből.
Janiga János síremlékét a Szlovenszkói Vadászati Védegylet párkányi csoportja állíttatta a 31 éves párkányi erdőkerülő szerencsétlen, halálos kimenetelű balesete után, amelyről az Esztergom társadalmi lap eképpen számol be 1930-ban: „Halálos szerencsétlenség a párkányi lövőversenyen. A Szlovenszkói Vadászati Védegylet párkányi csoportja pünkösd vasárnapján agyaggalamblövőversenyt rendezett, amelyen több, mint 70 lövész vett részt. A nagy érdeklődéssel kisért...
A Csallóköz tájképfestőjeként ismert Janiga József 1946-ban született Párkányban. 1984-ben költözött családjával Nagymegyerre, ahol a művészeti alapiskola tanára lett. Közben önálló és csoportos kiállítások sora jelzi pályájának egy-egy állomását, valamint tankönyvek, mesekönyvek, gyermeklapok illusztrációi. 1996-ban agyvérzés következtében megbénult jobb fele. Művészeti munkáját bal kézzel folytatta. 58 éves korában Nagymegyeren halt meg. Sírja a nagymegyeri református...
1942. március 16-án Budapesten született, majd 1944-ben az ostrom elől családja visszatért az akkor Magyarországhoz tartozó Nagymegyerre. A Pozsonyi Pedagógiai Szakközépiskolában érettségizett. 1967 és 1973 között a komáromi Egyetértés Munkásdalárda karnagya volt. 1968-tól a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ művészeti osztályának vezetője volt. 1987 és 2002 között a dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ igazgatója volt. Dunaszerdahelyen 1973-ban egyik...
Élete: Magyar fizikus, szül. Szimőn 1800. jan. 11., megh. Győrött 1895. dec. 13. Gimnáziumi tanulmányait Nagyszombatban és Pozsonyban végezte. Pannonhalmán 1817-ben belépett a Szent Benedek-rendbe. Győrött a gimnáziumban, majd a bencés líceumban tanított. Tanári pályáját 1831-től kezdve Pozsonyban folytatta, majd 1840-ben elfoglalta a pesti egyetem fizika tanszékét, és itt dolgozott 38 éven át. Már 1850-ben...
Aszád rabbit 1852-ben hívta meg a szerdahelyi hitközség főrabbinak. Itteni jesivája az egyik leghíresebb és legkeresettebb lett. A rabbinikus tudományok szinte mindegyikével foglalkozott, szerteágazó ismeretekkel rendelkezett. Már életében is legendák övezték: éles esze, rendkívüli jámborsága és meleg szíve nemcsak a zsidóság, hanem a keresztény vallásfelekezetek között is elismertté és tiszteltté tették személyét. 1866-ban hunyt el, a...
A Fő tér egyik elegáns épülete, melyet a Pozsony megyében kiterjedt birtokokkal rendelkező báró Jeszenák-család építtetett a 18. században egy korábban itt álló, középkori ház helyén épült. A saroktelekhez alkalmazkodó, „L” alaprajzú, utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, két emeletes, nyeregtetős palota barokk stílusú. Térre néző homlokzatát egykor erősen befolyásolták a falakat erősítő pillérek. Ezek 19....
Isten itteni házának építéséhez csak 1923-ban fogtak hozzá Haller Kálmán lukanényei esperesplébános kezdeményezésére. A hívek addig a szomszédos Leszenye Kisasszony-templomát látogatták. Az 1923. április 29-i jegyzőkönyvben ismét olvashatjuk a telekadományozásról: „Körjegyző előadja, hogy a lakosság 15-20 lélek kivételével mind római kath. vallású, a miután a hitfelekezet azonos a politikai községgel, s miután a községben templom...
A templomkertben található, a helybeliek által Jézus Szíve-kápolnaként emlegetett szakrális kisemléket a Nászali család építtette. Az újabb keletű, piros téglából épült „kápolnácska” egy betonalapon áll. Nemrégiben fehér vakolattal vonták be. Valójában egy képoszlopról van szó, melynek a félkörívben végződő üvegajtaja mögötti fülkében egy Jézus Szíve-szobor és két térdeplő angyal látható. Jézus fehér ruhában, bordó palástban...
A fából faragott, embernagyságnál nagyobb Krisztus kitárt, áldásra emelt karokkal tekint le a falura. A hívek rendszeresen zarándokolnak ki, tábortüzeket is szoktak előtte gyújtani.
A Szent Orbán-kápolna előtt kőkereszt állt kis öntvénykorpusszal. Jókai Mária és fia, Tarr Imre állíttatta 1890. május elsején. Helyreállítására 1947-ben, majd 1995-ben került sor, Tarr Kurucz Imre kezdeményezésére. A kereszt talapzatán Boldogságos Szűz Mária domborműve látható.
1856-ban Ógyallán született Feszty Árpád festőművész, Jókai Mór veje. Ógyallai lakosok voltak az író anyai nagyszülei is, akiknél Jókai gyermekkorában szívesen időzött. Ennek köszönhető, hogy 2004-ben, halálának 100. évfordulóján szobrot állítottak emlékének a Szent László római katolikus templom melletti parkban, melyet Darázs Rozália Ógyallán élő szobrásznő készített. Az eredeti 1718-ban épült barokk templom az 1911-es...
