Kármán József, felvilágosodás kori író (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező (1769 Losonc – 1795 Losonc). Művei és emléke egy fél századra feledésbe merültek és csak a reformkorban fedezték fel jelentőségét. A szülőváros csak száz évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fénypontjaként került sor a Kármán emlékek felavatására....
Károly Alajos (1864–1942) egyházi és közösségszervező személyisége volt Szencnek, akit majdnem elfelejtettünk. Az egyik szenci visszaemlékező szerint „nagy tiszteletben állt az egész környéken”. A Velence melletti Vigonuovoban 1864. július 18-án született. Teológiai tanulmányait a bécsi Pázmáneumban végezte. 1887. december 22-én szentelték pappá. Udvardon, Léván, Pozsonyban és Kirván volt káplán. Szencnek 1899-től plébánosa, 1907-ben esperessé nevezték...
A főútról letérve balra találjuk a katolikus kápolnát, amit 1938-ban szenteltek fel a „Szentháromság” dicsőségére. Az épület hosszú éveken keresztül, egészen 1973-ig az óvodának adott helyet. Ez az utca csak a hetvenes években alakult ki, és akkor engedélyezték az építkezéseket. Azóta ezt „Patkó utcának” nevezik. Itt építették fel 1972-ben az óvodát, amit ma „Napocska óvodának”...
Az egykori érsekléli katolikus templom (1865) anyagából építették a községi temető mellett álló új katolikus kápolnát, melyet 2007. május 10-én szenteltek fel.
A község legrégibb és legjelentősebb építménye a római katolikus templom. A Pázmány-féle összeírás alapján már az 1300-as években is létezett, de elékpzelhető, hogy még korábban építették. 1775-ben új barokk templomot építettek fel a régi helyén, amit a 19. század első felében klasszicista homlokzattal láttak el. Egyhajós templomterét sík mennyezet, félköríves záródású szentélyét félkupola fedi. Főoltára...
A fa harangtornyos épület homokszínű, félköríves homlokzattal, keresztábrázolással. A torony alatt az építés és a felújítás dátumai láthatók. A bejárat felett félköríves ablak, valamint kis tető látszik. Az épületet 1961-ben és 2006-ban felújították.
A Túróc-völgyi, Árpád-kori eredetű, magyar kisközség az írott forrásokban először a 13. században tűnik fel. Ma is álló temploma 1804-ben épült a település központjában. Nyugat-keleti tájolású, egyhajós, nyeregtetős, cseréppel fedett épület. Nyugati homlokzatából emelkedik ki a barokkos, fémlemezzel fedett sisakú harangtorony. Főbejárata a torony alatt, a nyugati oldalon nyílik. Falait lizénák keresztezik. Szegment záródású szentélyben...
Katona Mihály (Szatmárnémeti, 1764. okt. 9. – Búcs, 1822. máj. 12) földrajzi szakíró-tudós. Tanulmányait Debrecenben és Németországban végezte. Először Komáromban tanított a református líceumban. 1803-tól Búcson működött mint ref. prédikátor. Több természeti és földrajzi témájú könyvet írt.
A középkori alapokon – két korábbi, középkori ház helyén – épült, kétemeletes fogadó – a Fekete sas – az 1700-as évek végén Kazinczy Ferenc apósának, Török Lajosnak a birtokába került, ezért nyilván nem véletlen, hogy Kassára érkezve maga Kazinczy Ferenc is itt lakott először. Emléktábláját a Csemadok (Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség) 1994-ben helyezte el...
Kazinczy Ferenc és Kazinczy Lajos emléktábláját 2000. október 6-án a Tornallyay-kúria falán a Csemadok emeltette. Ebben a házban élvezte a Tonallyay család vendégszeretetét 1831-ben Kazinczy Ferenc költő és nyelvújító. Fia, Kazinczy Lajos, a 15. aradi vértanú, vezette 1849. február 14-én a Kazinczy hadosztályt a tornaljai ütközetben.
1849. május 19-től Nagymegyerről irányította az Alsó-Csallóközi hadműveleteket Kazinczy Ferenc fia, Kazinczy Lajos alezredes. Innen küldte 1849.május 24-én jelentését Görgeinek a térségben harcoló osztrák hadsereg erejéről, és hadműveleti terveiről. Engedélyezte 1849. május végén a szokásos nagymegyeri országos vásárt. Seregében viszont szigorú rendet tartott. Neve két katonai vésztörvényszéki határozat kapcsán fennmaradt. 1849.június 2-án elhagyta a várost....
A legenda szerint a Duna utca és a Kempelen Farkas-utca (Klemens utca) sarkán áll a „nagy varázslóként” emlegetett feltaláló, Kempelen Farkas háza, amelyben élt és alkotott. Az ír származású bevándorló szülők gyermeke 1734. január 23-án született Pozsonyban. Apja, Kempelen Engelbert főharmincados, anyja, Spindler Anna patríciuslány (polgárlány). Bátyja, János katonai pályára lépett. Tanulmányait szülővárosában, majd Győrben,...
A település nyugati végén Dunamocs irányában képoszlop áll, amelyet a helyiek Láng-kápolnaként ismernek. Az 1920-as években emelték. A berácsozott fülkében Szűz Mária képe látható.
Kerényi Ferenc egyetemi tanulmányait az ELTE BTK magyar–történelem szakán végezte el (1963-1968), középiskolai tanárként dolgozott (1968-1976). majd az ELTE oktatója (1970-1990). Doktorálása után (1972) a A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, Művészeti tárának vezetője (1976-1982). Ezt követően a Magyar Színházi Intézet tudományos munkatársa (1982-1983) és igazgatója (1983-1992). 1992-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, valamint a Színház-...
Csáb felé vezető mellékúton, a falu határában áll. Fehér lyukacsos téglakerítés veszi körbe. A szürke kőkereszten fehér színű, az időjárás viszontagságai miatt itt-ott elsárgult, lehajtott fejű Krisztus korpusz látható. A talapzaton fekete betűkkel felirat.
A falu legrégebbi feszülete az alsónyéki temető központi keresztje. Ez ma a temető és a templom közötti területen látható, mivel a tereprendezések során az eredeti helyén maradt. Már Tomka Samu községi jegyző is írt róla 1865-ben Pesty Frigyesnek küldött jelentésben. Megemlíti, hogy a falu nagyszerű Egyháza az Alsóipolynyéki határban, a Kosztontzai pusztán áll magos tornyával,...
Az első katolikus templom a 11. században a város főterén épült. Ekkor a lakosság katolikus volt, Luther és Kálvin reformációja után azonban Rimaszombatban is történtek változások. Az 1524. évben a helybeli magas egyházi méltóságot viselő katolikus pap Em. Bebek megnősült, s az egész egyházközösséggel elfogadta Luther tanát. 1594–ben többségben voltak Kálvin János követői. A hívek...
