A temető új, déli részében áll a hősök keresztje. Ez a kereszt néhány évtizede még a faluban, a mai kultúrház előtti téren állt. Egy 1918. évi keresztalapítási dokumentumban olvassuk, hogy Varbó falu közepén a hívek adakozásából, az Amerikában élő varbói magyarok 900 koronás hozzájárulásával egy új hősök keresztje állíttatott ama fakereszt helyén, melyet még Franczia...
A hősök szobrát a templomkertben 1921-ben a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület emeltette az I. világháborúban elesett áldozatok tiszteletére. Az 1960-as években a szoborra fölkerült a II. világháborúban elesett áldozatok névsora is.
A Garamkövesden született Hubik István (1916-1994) emléktáblája a kultúrház falán lett elhelyezve. 1954-től a csehszlovákiai magyar könyvkiadásban dolgozott a Madách Könyv- és Lapkiadóban mint szerkesztő, főszerkesztő, majd főszerkesztőhelyettes. Fordításaiért négyszer kapott Madách Imre-díjat, háromszor részesült a Szlovák Irodalmi Alap Nívódíjában, és 1991-ben megkapta a Madách Könyv- és Lapkiadó Nívódíját. Több mint ötven szlovák és cseh...
Hubó község Tornaljától 4 km-re, az egykori Gömör-Kishont vármegyében, a magyar határ mentén terül el. A település gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Első írásos említése 1235-ből származik. A legenda szerint a községet a honfoglaló vezérek egyikéről, Huba vezérről nevezték el, akinek földvára volt a falu határában, úgynevezett megálló. „Hubó először egy másik völgyben terült el, de...
Hulita Vilmos szobrát 2016. augusztus 1-én leplezték le a Palóc Napok és a Füleki Városnapok alkalmával. A szobor alkotója Balázs Alfréd. Hulita Vilmos (1878. június 6. – Budapest, 1951. június ?) a Füleki Zománczgyár egykori igazgatója és Fülek város egykori polgármestere. 1878. június 6-án született Karánsebesen (jelenleg romániai város) Holotay Vilmos néven. 1915-ben kerül Fülekre,...
Huszár Tibor (Réte, 1952. június 16. – Modor, 2013. szeptember 11.) szlovákiai magyar fotóművész. 1964-ben kezdett el foglalkozni a fényképezéssel. 1971-től 1974-ig a Dolgozó Nő című pozsonyi folyóirat fotóriportereként tevékenykedett. 1976 és 1983 között a prágai Zeneművészeti Akadémia film és televíziós tanszékén tanult, ahol Ján Šmok professzor tanítványa volt. 1988-tól 1990-ig fényképezte Tábori György Theater...
Nem messzire a halottasháztól látható az a kétlépcsős feketemárvány-kereszt, melyen egy szép vaskorpusz látható, s dedikációján ez olvasható: „Istennek hálából állíttatta Huszár Károly és családja, 2005”.
A 20. század közepén emelt fehér kápolna kis toronnyal, melynek homlokzatán kör alakú és ívelt tetejű ablak látható. Dombon áll, lépcsősor vezet fel a bejáratig.
2000. október 6-án Szepesváralján emléktábla felavatásával összekötött szakülést tartottak Hutÿra professzor születésének 140. évfordulóján számos kelet-szlovákiai állatorvos részvételével. A szülőház falán elhelyezett háromnyelvű (szlovák, német és magyar) emléktábla magyar nyelvű szövege: EBBEN A HÁZBAN ÉLTE ÁT IFJÚSÁGÁT / Prof. Dr. med., Dr. vet. med., Dr. h. c.) Szepeshelyi HUTYRA FERENC / VILÁGHÍRŰ ÁLLATORVOS, TUDÓS ÉS...
A Zergehegy alján, a Koliba Film-stúdió bejáratához közel található az a Mária-kápolna, melyet a 13. honvéd őrszolgálatos pótszázad állíttatott az I. világháború emlékére. Ebben a században szolgált Rigele Alajos szobrász is, aki Pastinszky Mihály szobrásszal közösen alkották ezt az emlékhelyet. A magyar honvédek a kápolna szobrocskájául Szűz Mária Kis-Jézust kezében tartó szoborkompozícióját rendelte meg az...
Az első világháború áldozatainak külön-külön emléktáblát állítottak a háború után a katolikusok – rózsaszín márványból, templomuk kőkerítésének külső oldalán – és a reformátusok – vörös márványból, templomukban, a szószékkel szemben.
Id. Pál Dénes 1911-ben született Alsóbalogon. A tanulmányait Balogon, a református iskolában végezte. Tanítói közül kiemelkedett Koós István, aki sokoldalú tudással rendelkezett, de erre sose volt büszke. A másik nevezetes tanító Gál István volt, aki minden gyereket megtanított fát ültetni, fát oltani és zöldséget termeszteni. Pál Dénes egyszerű parasztember volt, aki megjárta a Don-kanyart és...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, id. Pósa Apollónia síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, id. Pósa Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, id. Pósa Géza síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, ifj. Pósa Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, ifj. Pósa Géza síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...
Az 1790-1796 között klasszikus stílusban épült, kereszt alaprajzú evangélikus templom egy ún. tolerancia templom − II. József türelmi rendeletével újra engedélyezte a nem katolikusok szabad vallásgyakorlatát, így azok saját torony és harang nélküli templomokat építhettek. A templom belsejét Johann Jakob Stunder koppenhágai festő 1797-ből származó alkotása díszíti, mely egy az Olajfák hegyén imádkozó Krisztust ábrázoló...
Az oszlop a Szeplőtelen Szűz Mária szobrával, az Immaculatával egy műemlék, amely 1724 óta áll a város szívében, a plébániatemplom előtt. Az iglói Szentháromság-oszlop az egykori lengyel polgármester, Lubomirski Konstantin Teodor támogatásával épült. A gróf az ún. lengyel zálog idején más szepességi városokban is állíttatott hasonló oszlopot, melyek közül a legrégebbi az iglói. Az Immaculatát...
A templomot 1380-ban kezdték építeni gótikus stílusban egy korábbi 13. századi templom helyén, kapuzata különösen szép munka. 1435-ben a tűzvész, 1441-ben a földrengés után kellett átépíteni. 1742-ben és 1772-ben barokk stílusban építették át. Tornyát 1849-ben leágyúzták, ezért az 1870-es években újjá kellett építeni, ehhez a terveket Steindl Imre készítette. A torony 87 m magasságával a...
Igló a középkori városháza (ma Provinciális ház) eladása után új városházát építtetett. Az eladásból befolyt pénzből (9 000 magyar arany) fedezték a mai városháza építését, ill. a város is támogatást nyújtott. Az építkezés költsége összesen 11 569 aranyba és 51 fillérbe került. Az 1777-1779 között klasszicista stílusban épült háromszintes épület a főtér közepén található. Az...
Igó Aladárt mindenki ismerte Gömörben, de talán Gömörön túl is. Nagyon sokan megfordultak nála, s élvezték ízes palóc tájszólását. A legszebb magyar népi hagyományokat ápoló művészi munkássága elismeréseként a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést 2004. augusztus 20-a alkalmából kapta meg a Magyar Köztársaság elnökétől. Mádl Ferenc személyesen is meglátogatta őt hanvai otthonában. Gyönyörűen megfestette a...
A Nemes Igó család címerleveles nemes család, melynek fészke Hanva, ahol a XVII. század elején a Hanvai Sándor családnak voltak jobbágyai. Megváltván magukat a jobbágyi terhek alól 1628. november 22-én / nemességet nyertek. A család nemességét Igó Benedek és Albert testvérek, továbbá Igó István és János / szerezték. Címerük: kékben zöld alapon természetes színű leopárd...
II. András faragott kőszobrát annak tiszteletére állították, hogy a város 2014-ben ünnepelte első írásos említésének 800. évfordulóját. Ferencz György nagykaposi szobrász imregi andezit kőből faragta a részben közadakozásból készült mellszobrot, amely az életnagyság 1,25-szöröse.
2017 májusában, a Vármúzeum 10 éves fennállásának alkalmából került sor Túri Török Tibor II. Koháry Istvánnak emléket állító domborművének bemutatására. Az alkalmon megjelent keszthelyi szobrász alkotását a Füleki Vármúzeumnak ajándékozta, ami a Bebek toronyban tekinthető meg. II. Koháry István 1649. március 11-én született és 1731. március 29-én hunyt el. Költőként, tábornagyként, országbíróként és az utolsó...
II. Rákóczi Ferenc fejedelem Pelsőc egykori földesura emlékére, szabadságharcának 300. évfordulóján állíttatta a Pro Pátria Pelsőciensis polgári társulás, 2003-ban.
2006-ban végre lett Rákóczi szobra Kassának is! Györfi Sándor szobrászművész alkotását a magyar állam II. Rákóczi Ferenc születésének 330., a kassai dómban történt újratemetésének 100. évfordulója alkalmából adományozta a városnak. A Felvidék ez idáig egyetlen egészalakos Rákóczi-szobrát április 4-én leplezték le a Rodostó-ház előtt. A bronzszobor egy szürke brazíliai gránitsziklán áll, amelyen Európa térképe látható...
