Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

A magyar értékeket tekintve elmosódnak a határok

A magyar értékeket tekintve elmosódnak a határok

Nagymegyeren tartotta „A Duna szétválaszt, de kincseink összekötnek” címmel tartott konferenciát a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság, valamint a Felvidéki Értéktár Bizottság.

A jól felépített programban elsősorban a pozitív példákról szóltak az előadók.

Első felszólalóként Pető Péter, a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság elnöke bemutatta a 2012 óta fejlődő magyar értéktár-mozgalmat, és annak megyei szintű sikereit. A piramisszerűen felépített rendszer célja, hogy a közösség minden szintje megtalálja a saját, megőrizni és fejleszteni kívánt értékeit, mert gyökerek nélkül egyetlen közösség sem élhet.

Az egész nemzet közös kincsei a hungarikumok és a kiemelt nemzeti értékek. A középső szinten sorjáznak a megyei értékek, az ágazati értékek és a külhoni értékek. A piramis alját, széles alapzatát pedig a helyi és tájegységi értékek alkotják. Az értékgyűjtés, értékdefiniálás ezen az alsó szinten indul: a helyi közösség felmutat egy értéket, amit aztán a felette lévő értékbizottság besorolja az azt megillető szintre. Ezt a folyamatot nevezhetjük ma már mozgalomnak is.

Az érték megtalálásának nem az a célja, hogy múzeumi darabként őrizgessük. Összegyűjteni kevés, hozzá kell kapcsolni a jelen idejű funkciót – turisztikait, kulturálist, oktatásit –, hogy a következő generációk is tovább vigyék. Széchenyi István szavaival „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn.”

Pető Péter büszkén számolt be a megye sikeres értékgyűjtéséről. Jelenleg a megyében 77 különböző szintű értéket jegyeznek. Az 56 hungarikumból 4, a 135 kiemelkedő nemzeti értékből pedig 7 köthető a megyéhez.

A fellelt érték tartozhat az agrár- és élelmiszergazdaság, az egészség és életmód, az épített környezet, az ipari és műszaki megoldások, a kulturális örökség, a sport, a természeti környezet, vagy a turizmus és vendéglátás kategóriába. A folyamat nem öncélú. Segít meghatározni egy helység, vagy kistérség arculatát, egyediségét. Ezzel kialakítható körülötte egy turisztikai brand, ami szolgálhatja a közösség fejlődését. A gyakorlati példát a piramis alapzatáról a következő előadó szolgáltatta.

Székely Rita Tényő kisközség, ill. a Sokoró tájegység példáján keresztül mutatta meg az elmélet aprópénzre váltását. Elmondása szerint az értékfelkutatás kezdetekor a kérdőíves módszer teljesen kudarcot vallott, de régi fotók gyűjtésével a közösségi oldalon már mozgósítani tudták a lakosokat. A helyhez köthető legendák is fontosak, felhasználható értéket jelentenek. Környékükön a Cipó-domb nem természetes képződmény, a monda szerint a dombot egy hadvezér sírjára hűséges katonái hordták össze sisakjukban. Mivel a környéken sok az Árpád vezérhez köthető monda, fennáll a „veszélye”, hogy meg is találják dicső vezérünk sírját.

A továbbiakban Földesi Péter, a budapesti Földművelésügyi Minisztérium Hungarikum Főosztályának pályázati referense tájékoztatta a jelenlévőket a külhoni értékfenntartás finanszírozási lehetőségeiről. A Bethlen Gábor Alap meghívásos pályázata után, a Hungarikum pályázaton keresztül segítik a külhoni szervezetek munkáját. Csakúgy, mint tavaly, idén is a határon átnyúló közös projektek támogatásával tudnak segíteni. Sikeres példaként említette Hatvan város projektjét, ill. Miskolc és Kassa együttműködését. Az elcsatolt részeken már csak Vajdaságban kell megalapítani az Értéktár Bizottságot, a többi szomszédos országban már megalakult. A jegyzett külhoni értékek száma eddig 185, ebből Felvidék hatot regisztrált.

Lemaradásunk ellenére bizakodó volt Huszár László előadása, akinek elmondása szerint az értékgyűjtés már a CSEMADOK megalakulásakor elkezdődött Ágh Tibor és Takács András vezetésével. Ezt a felgyűjtött értéket 2006-ban kezdték rendszerezni. Az adatok, hagyományok, jelek, közösségek, személyiségek rendszerezése, osztályozása települések szerint történik. A felvidéki településmustra elérhető a csemadok.sk és az intezet.sk oldalakon.

Bödök Károly, a Felvidéki Értéktár Bizottság titkára arról beszélt, hogy az adott közösség miképp javasolhatja környezete értékeit bejegyzésre. A bejegyzéshez szükséges nyomtatványok letölthetőek az ertektar.sk oldaláról.

A konferencia záró előadásában Varga László helytörténész mutatta be Nagymegyer emlékhelyeit.

Rövid URL
ID78721
Módosítás dátuma2016. május 2.

Hibát talált?

Üzenőfal