Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Pogrányi szőlőhegyek és pincesorok

Pogrányi szőlőhegyek és pincesorok

A pogrányi szőlőművelés első említése 1075-ben történt, amikor I. Géza birtokokkal látta a garamszentbenedeki apátságot (ugyanebben az okiratban szerepelnek a barsi Garamszőlős szőlői is). Ez az első ismert helyhez köthető írásos említése a szőlőművelésnek az egész Szlovákia területén. A szőlő ilyen korai megjelenésének számos oka lehetett, egyebek mellett Nyitra közelsége (liturgikus és kereskedelmi célok) vagy a szőlőművelő bencések jelenléte is. 1113-ban a zobori bencés kolostor birtokai között szerepel pogrányi szőlő, 1218-ban II. Endre ajándékozott itteni szőlőt az esztergomi érsekségnek, 1232-ből már a szőlőművelők nevét is ismerjük (Halalus, Zentus, Zumul stb.). 1251-ben megöltek itt egy vincellért, 1287-ben a községben már hét (!) szőlőhegy volt. A 14. században a Forgáchok birtokviszonyi irataiban szerepelnek itteni szőlők is. Később is hallani a pogrányi szőlőművelésről, például a török korban, a kuruckor panaszleveleiben, az egyes urbáriumokban és összeírásokban (pl. 1626-ban, 1694-ben, 1715-ben, 1720-ban, 1752-ben stb.). A község borait dicséri a tudós Bél Mátyás (1742), de megemlékezik róluk Fényes Elek földrajzíró is (1851). A levéltári adatok szerint a filoxéra pusztítása után Pindes József és társai szervezték meg az ellenálló oltványok terjesztését és közvetítették más gazdák felé. A 20. század végén még néhányan emlékeztek olyan ma már nem létező régi fajtákra, mint a Borosbival és Böklöcs. Ma a községben két szőlőhegy található, a Cserhát és a Poronna. Számos régi présház is fennmaradt, melyek részben szórva, nagyobb részt pincesorba rendezve várják gazdáikat és a látogatókat. Mindkét szőlőhegyen található szent Orbán szobor, a cserháti 1841-ből, a porannai a 21. század elejéről. A szőlősgazdákat a Vinum de Pográny nevű szervezet tömöríti. Évente szerveznek borkiállítást. Szent Orbán ünnepén körmenet (”proséció”) megy a szent Orbán szobrához (az egyik évben a Cserhátra, másik évben a Poronnára), ahol egyházi cselekményeket végeznek. A szőlőhegyen megjelentek az első szervezett idegenforgalmi vállalkozások, de a szőlőhegy megőrizte hagyományos jellegét. Fejlődése potenciálja nagy.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületagrár- és élelmiszergazdaság
TelepülésPográny [Pohranice]
Értékszint3. felvidéki magyar értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőPogrányi Értéktár Bizottság / Fehér Sándor
TelepülésPográny
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

Pográny (Garamszőlőssel együtt) az első község a Felvidéken, ahol a szőlőművelést legrégebben említik az okiratok (1075-ben). A szőlőművelés és borkészítés mindmáig élő hagyomány, a pogrányi borok folyamatosan sikereket érnek el a megmérettetéseken. A két helyi szőlőhegy fekvése kedvező, természeti környezete lenyűgöző, pincesorai festőiek. A borturizmus az elején tart, a hely szellemének és közegének védelme elsőrendű feladat, amiben nagy szerepet vállalhat a szűkebb régió keretein túlmutató felvidéki értéktári bemutatás.

Forrás, adományozó

Fehér Sándor: A pogrányi szőlőhegy. A Hét (1993). 38. évf., 37 sz., 3 (belső borító) old.
Fehér Sándor: Pográny – Pohranice (1075-1995). Pográny Község Önkormányzata, Pográny, 1995

MELLÉKLETEK
Rövid URL
ID93710
Módosítás dátuma2018. január 16.

Hibát talált?

Üzenőfal