Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Pogrányi bencés fiókkolostor romjai

Pogrányi bencés fiókkolostor romjai

A pogrányi kolostorról nagyon kevés adatunk van, már a középkorban megszűnt. A garamszentbenedeki apátsághoz tartozott és a Monasteriologia Regni Hungariae szerint a Boldogságos Szűz Mária kegyeibe ajánlották. A millenniumi vármegye monográfia és más kisebb források szerint iskola is működhetett mellette. Gerendás E. a kolostor alapítását a 11. századba helyezi. Ortvay Tivadar szerint az itteni kolostor a 13. században még nem volt önálló, Gergelyi Otmár szerint egy évszázaddal később viszont már önálló lehetett. Az intézménnyel 1865-ben a Magyar Sion is foglalkozott. Balogh Ágost felhívja rá a figyelmet, hogy némely forrás véletlenül a veszprémi egyházmegyébe sorolta és rámutat a fennmaradt pogrányi apát titulusra is. Az általunk ismert utolsó pogrányi apát címet viselő személy az egri kanonok volt 1930-ban („abbas de Pográn”). Balogh Ágost felkereste a templom kertjét és megtalálta a kolostor vélt alapjait. Azóta ezek nagyban sérültek, de néhol még ma is megfigyelhetők nyomai (néhány éve tereprendezés keretében részben hozott földdel átfedték). Régészeti feltárásokra soha nem került sor. Régi alaprajzok vázlata megtalálható a helyi plébánia levéltárában, ezeket először Fehér Sándor közölte 1995-ben. A templomkert melletti Apáti elnevezésű utca utalhat a kolostorra is, de inkább a garamszentbenedeki kolostor birtokrészéhez kötjük (másutt helyi értéktárba javasoljuk a falu hagyományos faluszerkezetét is). A községben mindmáig él a bencés kolostor szóbeli hagyománya.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületépített környezet
TelepülésPográny [Pohranice]
Értékszint3. felvidéki magyar értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőPogrányi Értéktár Bizottság / Fehér Sándor
TelepülésPográny
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

A szent Benedek-rendi kolostorok nagy hatással bírtak egyházi, gazdasági és művelődési fejlődésünkben egyaránt. A pogrányi kolostor talán a legkevésbé ismert valamennyi közül. Nem került be a szélesebb köztudatba, számos munka mellőzi, aminek fő oka az lehet, hogy már a középkorban megszűnt. Megérdemelné, hogy ezt a korában nyilván fontos műhelyt visszamentsük az őt megillető helyre. Ma vélt, de még néhol látható alapmaradványai megfigyelhetők a pogrányi templom kertjében és még a 20. században is élt a tiszteletbeli pogrányi apát cím. A hagyományok erősítésére és a bencésekről szóló ismeretek terjesztésére élénkítőleg hatna a kolostor felvidéki értéktárba való besorolása.

Forrás, adományozó

Fuxhoffer D., Czinár M.: Monasteriologia Regni Hungariae I. Pestini 1858.
Balogh É.: Abbatia BMV de Pográny. Magyar Sion (1865), 514-517 old.
Fehér Sándor: Pográny – Pohranice (1075-1995). Pográny Község Önkormányzata, Pográny, 1995

MELLÉKLETEK
Rövid URL
ID93717
Módosítás dátuma2018. január 16.

Hibát talált?

Üzenőfal