1. Feketë főd termi ja jó gulyát,
Sűrű erdő nevelyi ja bëtyárt,
Sűrű erdő, feketë cserësbe,
Ott ül fël a bëtyár a nyerëgbe.

2. Nem messzë van idë Kismargita,
Környes körűl follya jazt a Tisza,
Közepibe koponyai csárda,
Abba mulat két bëtyár bujába.

3. – Halljátok-ë bëtyárok, bëtyárok,
Amott jönnek hatan a zsandárok,
Mind a hatnak ragyog a csákója,
Jön ëgyenësen be Kismargitába.

4. – Jó estét, jó estét, kocsmárosné,
Hát ez a szép pej paripa kijé?
– Jó bort iszik ennek a gazdája,
Most érkëzëtt, nincs ëgy félórája.

5. – Küldjë ki hát ennek a gazdáját,
Nem bántjuk mink, ha mëgadja magát.
– Ki së mëgyek, mëg së adom magam,
Hogyha tetszi’, vigye el a lovam.

6. Én a lovam nem annyira bánom,
Csak a nyerëg izzajtóm sajnálom,
Nyeregizzajtóm a bugyelláris,
Abba hever ëgy pár ezër forint.

7. Száz forintot adtam ëgy pej lóé’,
Másik százat rávaló szërszámé’,
Harmadikat ëgy szép barna lányé’,
Kit nem adnék szélës e világé’,
Szélës e világgal mi’ csinálnék, – 3. sor dallamára
De ja barna lányval vélë hálnék. – 4. sor dallamára.