Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos vezetésével május 30-án először ülésezett a kormányhivatal mellett működő emberjogi és kisebbségi bizottság. A három és fél órás ülésen, amelyen a felvidéki magyarságot Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője, valamint Bárdos Gyula – a Csemadok országos elnöke és Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat munkatársa képviselte, egyebek mellett a nemzeti kisebbségek kultúrájának idei évre vonatkozó támogatási programjáról és a jogállásukról szóló jelentéssel kapcsolatos javaslatról is szó esett.

„A hétfői bizottsági ülésen több olyan gyakorlati kérdés kapott helyet, amelyekkel a kormányhivatal valamilyen módon foglalkozik. Bárdos Gyula javasolta, hogy a teljes szervezettségű, azaz felső tagozattal is rendelkező iskolák megtartása kapcsán szülessen egy kisebbségi bizottsági javaslat is – a hazai kisebbségek az oktatási tárcának ajánlják a kisebb diáklétszámmal működő iskolák minden áron történő további fenntartását“ – kezdte a Hírek.sk-nak adott tájékoztatását Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője.

Az ülés második lényeges napirendi pontjaként vitatták meg a kisebbségi stratégia előszelének tekinthető, szlovákiai kisebbségekről szóló nemzeti cselekvési tervvel kapcsolatos teendőket.

„A cselekvési terv kapcsán konkrét pontokat vitattunk meg, illetve konkrét feladatok lettek kitűzve. Azt szeretnénk elérni, hogy a mindenkori kormánybiztos személyén és kormányokon túlmutatna ez a tevékenység – annak a függvényében, hogy eredetileg 2016 és 2020 közé tervezték a vonatkozó folyamat lebonyolítását. Korábban, a terv előkészületi fázisában 36 javaslattal rukkoltunk elő, jelenleg pedig 13 feladatról szól, amelyek nagyon sok területen szabályozzák a kisebbségek jogait. Azok közül két dolog a legfontosabb. Az egyik az, hogy át kellene értékelni, illetve egy szinttel magasabbra, miniszterelnök-helyettesi szintre kellene emelni a kormánybiztosi hivatal pozícióját. A másik pedig az, hogy Szlovákiának elsősorban egy átfogó kisebbségi törvényre lenne szüksége. Mielőbb el kellene kezdeni ezeknek a várhatóan hosszú folyamatoknak a szakmai előkészítését, amit éppen ez a cselekvési terv tartalmaz. Továbbá a kisebbségek oktatásával kapcsolatos dolgokkal, valamint a kulturális támogatásunk feltételeinek pontosításával is mielőbb foglalkozni kell“ – magyarázta Tokár.

A mai ülés következő, ám legfontosabbnak tartható napirendi pontja a kisebbségi kultúrák támogatásáról szólt.

Sajnos, a hazai magyar szervezetek többsége még nem jutott hozzá az igényelt anyagi támogatásokhoz. Sok esetben még a szükséges szerződést sem írhatták alá. Tokár Géza szerint az újbóli késés annak „köszönhető“, hogy a kormányhivatal magára vonatkozólag elfogadott egy korrupcióellenes és tenderekre vonatkozó rendelkezést. “Az elképzelés szerint az összes pályázat megvalósítása kapcsán nyilvános versenyeket kellene kiírni, ami nagyon abszurd koncepció, és teljes mértékben alkalmazhatatlan a kisebbségi pályázatok kapcsán. Azért is, mert azok között olyanok is vannak, amelyekre csak pár száz eurót kértek, ám vannak több tízezer euró értékűek is. Az sem mindegy, hogy az általa igényelt speciális szolgáltatásokat majd ki biztosíthatja. Ha a kisebb tételek esetében is figyelembe kell venni az előírásokat, akkor ez a folyamat iszonyatosan elhúzódhat, ráadásul a szervezőknek az eddiginél sokkat több papírmunkát kell majd végezniük, és igazolásokat kell beszerezniük az egyes szolgáltatások biztosítása kapcsán” – fogalmazta meg a kisebbségi szervezetek aggodalmait a Kerekasztal szóvivője.

Tokár úgy véli, minden jel szerint ma még a kormány sem tudja, hogy milyen dokumentumokkal akarja igazoltnak látni azt, hogy az egyes tételekre valóban kiírtak versenytárgyalást, s az valóban korrekt módon lezajlott-e…. “Nagyon sok ügyben érintett szervezet ebben a zavaros helyzetben egyáltalán nem tudja, hogy a támogatás mielőbbi folyósítása érdekében mit is kellene tennie, milyen konkrét feltételeket is kellene teljesítenie. Érdekes, hogy más nemzeti kisebbségek egyes szervezetei úgy kapták meg a támogatásokat, hogy a belső szabályzatban foglalt feltételeket nem is teljesítették. Egy nagyon furcsa állapot jött létre, amely közvetlenül veszélyeztetheti a támogatásért folyamodó szervezeteknek a létét, illetve azok különféle programjait. A mai ülésen nagyon hangsúlyosan szorgalmaztuk, hogy az illetékesek találjanak gyors megoldást az áldatlan állapot orvoslására. Az elhangzott beszámolókból kiderült, hogy valójában még a vonatkozó koncepció részletei sem tisztázódtak, teljes a káosz. Ezért nem csoda, ha a szervezetek nem tudják, mit is kell tenniük – ez az ülésen sem hangzott el, holott már lassan letelik az első félév…“ – fejtette ki a Kerekasztal szóvivője.

A bizottsági ülés résztvevői foglalkoztak a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló, 2015-re vonatkozó jelentés javaslatával is.

„Mivel az ülés nagyon hosszúra nyúlt, valójában ennek a napirendi pontnak a kapcsán került sor a legkevesebb érdemi reakcióra. Tudni kell, hogy a kormányhivatal összegző jelentései nem elsősorban a problémák megoldását szolgálják, hanem csak felvázolják az aktuális helyzetet. Ezt a játszmát már korábban is sokszor eljátszottuk a kormányhivatallal. Egyébként e javaslatnak már fenn kellene lennie a kormányhivatal honlapján, de vélhetően e témához majd még visszatérünk a nyár elején esedékes következő ülésünkön“ – mondta a Kerekasztal szóvivője.

Végül Tokár Géza az új kormánybiztossal folytatandó együttműködés kapcsán portálunknak elmondta, a következő hónapokban derül majd ki, hogy mennyire hatékonyan tudnak együttműködni Bukovszky László kisebbségi kormánybiztossal. “Jelenleg sok olyan témakör (pl.: a kisebbségi támogatások zökkenőmentességének biztosítása, az említett stratégia alkalmazása) kerül terítékre, amelyek kapcsán nagy szükségünk lesz az együttműködésére. Ha ugyanis ezekben nem partner a kormánybiztos, akkor nehezen tudunk előrelépést elérni. Optimista vagyok, és bízom abban, hogy gyümölcsözően együtt tudunk majd működni…“.

2016. május 30., hétfő 
Forrás: Hírek.sk, – miskó –