Régi fotók a Felvidéken

Nagymegyeren az 1989-es rendszerváltás után az első köztéri emlékmű a 2. világháború nagymegyeri hőseinek emlékoszlopa volt a Hősök terén. Az emlékoszlopot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete készíttette. Alkotója Lipcsey György dunaszerdahelyi szobrász volt. Az ünnepélyes leleplezésére 1991. november 2-án került sor a Hősök terén nagyszámú érdeklődő előtt. A kísérő programban közreműködött Kovács László katolikus esperes és...Read More

1956. februárjában Kulcsár Rezsőnek, a városi művelődési otthon akkori igazgatójának kezdeményezésére alakult meg a Csemadok városi szervezetének énekkara. A 60-80 fős vegyeskar 1959 végéig fejtett ki rendszeres munkát. Az eseményről Kopper János az Új Szó, 1956. március 22-i számában ezt írja:„Hetven tagja van az énekkarnak: öregek, fiatalok, nők és férfiak, szövetkezeti tagok, munkások, kereskedelmi alkalmazottak...Read More

1957-ben új iskola megnyitása után, Jakab István igazgató vezetésével kialakított tantestület 25 tagú volt. Tagjai mind a nyolcéves, mind az új középiskolán tanítottak. Az igazgató helyettese Wedenich József volt az 1957-1958-as években. Később ezt a funkciót Lengyel József vette át, amit 1965-ig töltött be. Az első tantestületnek az alábbi személyek voltak a tagjai: Baráthné Farkas...Read More

1867-1914 között Nagymegyer lakossága jelentős mértékben növekedett. A népesség növekedése befolyásolta új közintézmények kialakítását. 1900-1914 között számos új épületet adtak át a városban. Ezek közé tartozott a római katolikus templom, a Zárda iskola, az új községi óvoda, az új csendőrlaktanya, az új körorvosi épület, Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete, a gőzmalom, a Kohn S. B....Read More

A Nagymegyeri Iparoskör alapszabályzatát 1928. június 30-án jegyezte be a Pozsonyi Belügyminisztérium kirendeltsége. Ennek értelmében működő szervezetnek 57 tagja volt. A szervezet aktív szerepet vállalt a különböző szórakoztató rendezvények, táncmulatságok szervezésében, amelyet kettős céllal szerveztek, egyrészt tagságuk és fiatalság szórakoztatására, másrészt ezzel teremtették meg működésükhöz szükséges anyagi eszközöket. A szervezet elnöke a harmincas években Füzik...Read More

A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri  Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban építette: „Nemes Lovas István feleségével N. Tóth Mikolai Máriával.” A tájház szomszédságában élt az...Read More

A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri  Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet. A tájházat 1980 augusztusában rendezték be a városban szervezett honismereti tábor résztvevői (nagymegyeri és Győr-Sopron Megyei gimnazisták), Szabó József, Bedécs Gyula...Read More

1980. december 1. Nyáry István, járási ideológiai titkár, a Csemadok járási elnökségének tagja vágja át a szalagot.Read More

A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri  Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Helyi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban épült. A tájházat 1980 augusztusában rendezték be a városban szervezett honismereti tábor résztvevői...Read More

A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri  Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban épült. A tájházat 1980 augusztusában rendezték be a városban szervezett honismereti tábor résztvevői (nagymegyeri...Read More

Az 1902-ben épült iskola a „Szent Elzeár Iskola” nevet kapta. A tanítást az apácák végezték. Az épület három tantermében a lányok összevont osztályokban tanultak. Az iskola életébe, irányításába az iskolaszék nem szólhatott bele. Bár az iskola látogatása kötelező volt, a tavaszi és az őszi mezőgazdasági munkák idején a fejlettebb gyermekeket otthon fogták a szülők, hogy...Read More

Az 1902-ben létrehozott egyházi iskolát, az ún. Zárda iskolát, Kálnoky Adél grófnő alapította. Az 1. világháború után is az ún. Zárda iskolát a Szent Elzár római katolikus leányiskolát Nagymegyeren, a Páli Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek vezették. Az iskola igazgatónője Schramil Palmira nővér lett. A tantestület további tagjai: Bujna Lujza nővér, Bukovy Hedvig tanítónő, Zálezsák...Read More

A 19. század közepén Nagymegyer összlakosságának közel 8,5 %-át alkották a zsidó hitközség tagjai. 1856-ban alakul ki az önálló rabbirátus, amelynek első rabbija Joszéf Dov (Ber) Lock rabbi volt, aki haláláig, 1880-ig töltötte be ezt a tisztséget. Sírja a nagymegyeri zsidó temetőben található. Joszef Dov (Ber) Lock rabbi utóda fia, Jehosua Hesl Weisz rabbi lett...Read More

1957. szeptember 1-jén nyílt meg Nagymegyeren a város első középiskolája, az akkori Nagymegyeri Tizenegyéves Középiskola. Az iskola két osztállyal indult. Az első 63 tanuló a nagymegyeri, illetve a környékbeli falvak iskoláinak tanulóiból került ki. Az 1959/60-as tanévben érettségiztek az iskola első nappali tagozatos tanulói. Ők voltak azok, akik a mai napig is ápolt diákhagyományokat, a...Read More

A nagymegyeri énekkari mozgalom kialakulásának 100. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezés 1992. október 24-én zajlott. A jubileumi megemlékezés szervezői között volt a Bárdos Lajos Énekegyesületen kívül, a városi hivatal, a Csemadok Nagymegyeri Szervezete és a VMK. A rendezvénynek három fő része volt. 15.00 órától a város polgármestere, Lojkovič Sámuel fogadta a nagyszámú hazai és külföldi vendéget....Read More

Nagymegyerről 1948. május 12-e és december 13-a között több száz embert deportáltak Magyarországra. Vadkerty Katalin történész kimutatása szerint 1948. május-december hónapokban településről 205 családot telepítettek ki. Ebből 83 család 769 ha földterülettel rendelkezett szülővárosában. Arról, hogy a 205 család összesen hány tagja hagyta el pontosan Nagymegyert, Vadkerty Katalin nem közölt adatokat. Tánczos Tibor 1996-ban megjelent...Read More

Nagymegyer lakossága az 1. világháború kitörésének következményeit látványos formában tapasztalhatta már 1914. szeptemberében, amikor a városba megérkeztek az első hadifoglyok. A balkáni frontról érkező első hatezer szerb, hadifogoly a kolozsnémai kikötőbe érkezett, ahonnan gyalog meneteltek Nagymegyerre. A foglyokat semminemű előkészített épület nem várta. Az egész telet a szabad ég alatt a város határában, szalmarakásokban töltötték....Read More

A Csallóköz tájképfestőjeként ismert Janiga József 1946-ban született Párkányban. 1984-ben költözött családjával Nagymegyerre, ahol a művészeti alapiskola tanára lett. Közben önálló és csoportos kiállítások sora jelzi pályájának egy-egy állomását. 1988-ban Nagymegyeren a Táj és portré címmel tartott kiállítását Bodnár Gyula és Zakál Piroska nyitotta meg.Read More

A Csemadok helyi szervezete 1989 után főszervezője volt az 1991-től évente megrendezett Szent István Kulturális Napoknak, a város egyik legnagyobb társadalmi-kulturális rendezvényének. Ennek keretében emlékeztek meg 1996-ban Mátyás király által adományozott városi kiváltságok 530. évfordulójáról. Az évforduló kapcsán adták át az Öreg utca sarkán Mátyás király emlékoszlopát, amit a városi önkormányzat állíttatott. Az 1996-ban készült...Read More

Nagymegyernek a 19. század második felében 3241 lakosa volt. A képeslap, amit a dunaszerdahelyi Goldstein Jozsua készített a településről, a mai napig az ismert képeslapok egyike. Rajta látható a város két egyházának temploma. Érdekessége, hogy a katolikus templom képe talán egyedülálló, mert ezt a templomot a századfordulón lebontották (templomot még a 15. században építették). A...Read More