Régi fotók a Felvidéken

Nagymegyeren a 708 számú Arany János Csekészcsapat 1933. április 30-án, többéves előkészület után alakult meg. Tagjai három felekezetből: katolikus, református és izraelita fiatalokból álltak. A megalakuláskor 36 tagja volt a cserkészcsapatnak, amelynek első parancsnoka Botló Vince tanító volt. A megalakulás után a csapat a Csehszlovák Cserkészszövetség Magyar Alosztályának tagja lett. A kép baloldalán Botló Vince...Read More

1947-ben Nagymegyeren a római katolikus egyház nehéz körülmények között működött. A magyar lakosság egy részét Csehországba deportálták, mások várták a magyarországi kitelepítést. Mindezek ellenére ebben az évben jelentős számú gyermek volt elsőáldozó, ahogy az a fotón látható. A fotó baloldalán álló apáca az egykori Zárda iskola korábbi nevelője, a jobboldalon Cseri István esperes, akit 1948-ban...Read More

Nagymegyeren a 20. század első felében nem volt jellemző a népviselet. Ezt igazolja az 1929-ben készült fotó is, amelyen Soóky Rudolf gazda látható. Öltözékének legjellegzetesebb része a csizma, illetve a kalap. A kalapon lévő szalagokat a hadseregbe való besoroláskor viselték a férfiak. A fotó Soóky László tulajdona.Read More

Nagymegyeren 1914 szeptemberében hozták létre a hadifogolytábort a mai Tábor utcában. Kezdetben az ide érkező 5.000 hadifogoly részére nem nem voltak biztosítva lakóépületek. Az első fabarakkokat 1914 decemberében építették.Read More

1900-1914 között számos új épületet adtak át Nagymegyeren. Ezek közé tartozott a római katolikus templom, a Zárda iskola, az új községi óvoda, az új csendőrlaktanya, az új körorvosi épület, a Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete, a gőzmalom, a Kohn S. B.-féle úri lak, a Haladás nyomda. Ezek közül a képeslapon a főtéren a Haladás nyomda...Read More

1936-ban szentelték fel a Szent Miklós Római Katolikus templom legnagyobb harangját, a Wéber harangot. A harangot a Wéber házaspár készíttette, és egy kárpátaljai mester, Egri Ferenc öntötte. Súlya 8 mázsa 85 kg volt. A fotón jól látható, hogy az eseményen jelentős számú érdeklődő jelent meg.Read More

1949-ben létrejött a nagymegyeri járás. Ezt követően a város központjában felépült a Nagymegyeri Járási Bizottság épülete. Az ötvenes évek első felében készült fotón ez az épület látható. 1960-ban szüntetik meg a nagymegyeri járást, utána az épületben a Mezőgazdasági Technikum osztályai voltak. Majd a hetvenes évektől a Nagymegyeri Szlovák Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium költözött az épületbe.Read More

Nagymegyeren 1919-1938 között  három jelentősebb egyházi közösség, a római katolikus, a református és a zsidó hitközség működött. Az 1919 és az 1938-as népszámlálási adatok szerint a lakosság 57%-a volt római katolikus vallású. A Nagymegyeri Római Katolikus Egyház esperes-plébánosa a két világháború közötti időszakban Marczy József volt. Mellette a huszas évek elején Lepicz János plébános szolgált....Read More

Az 1938. november 2-ai 1. bécsi döntés értelmében Csallóközt és ezáltal Nagymegyert is ismét Magyarországhoz csatolják. A magyar állami hatóságok nagyon pontos áttekintést készítettek a visszacsatolt területekről. Ennek alapján tudjuk, hogy 1939-ben Nagymegyernek 4644 lakója volt. A házak száma a városban 857, a családok száma 1152 volt. A korabeli képeslapon a város ismert műemlékei: a...Read More

1957 szeptemberében megnyílt a Nagymegyeri Tizenegyéves Középiskola. Az iskola két osztállyal indult. Az első 63 tanuló a nagymegyeri, illetve a környékbeli falvak iskoláinak tanulóiból került ki. Az 1960-69-es években az iskola 16 nappali tagozatos végzős osztályában 457 tanuló érettségizett, az esti tagozat 3 osztályában 34 tanuló. A képen a hatvanas évek elején, az iskola egyik...Read More

A magyar tannyelvű alapiskolában (Nyolcéves Középiskola) a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az 1955-ben készült fotón a 7. A osztály, az osztályfőnök és az iskola igazgatója látható.Read More

A magyar tannyelvű alapiskolában (Nyolcéves Középiskola) a tanítás a második világháború után az 1950/51-es tanévben indult, 378 tanulóval. Az iskola első igazgatója Hencz Pál volt. Az 1956-ban készült képen a 6. C osztály, Cséfalvay Magda osztályfőnök és az iskola igazgatója látható.Read More

Osztályfőnök: Molnárné Pataky Lenke, tanulók: Bors Valéria, Both Lajos, Csémy Irén, Écsy Imre, Fekete Erzsébet, Fekete Sándor, Fiala Mária, Füssy Gizella, Füssy Irén, Gaál Györgyi, Józsa Mária, Kosár Dezső, Kovács Alfréd, Lakó Tibor, Lőrincz István, Lőrincz Tibor, Méri Gabriella, Miklós Árpád, Molnár Ilona, Rácz Ernő, Rásó Miklós, Sándor Olga, Szeghy Gyula, Szelle Katalin, Takács Ilona,...Read More

Osztályfőnök: Varga László, tanulók: Baranyai Éva, Bíró Rozália, Bozsaky Edit, Cserepes Mária, Csíkász Katalin, Csölle Eleonóra, Csölle Katalin, Domonkos Anikó, Fábrik Katalin, Jankó Erzsébet, Kelemen Gabriella, Kéri Márta, Kiss Ilona, Komjáti Judit, Kosár Zsuzsanna, Kovács Éva, Kósa Veronika, Krascsenics Katalin, Kura Irén, Kutrucz Rózsa, Kúr Katalin, Lukovics Petronella, Molnár Márta, Nagy Erzsébet, Ollári László, Pajor...Read More

A településen 1917-ben közel 3586 személy élt, akik életkörülményeit nagymértékben befolyásolta az 1. világháború. A fotón a nagymegyeri Németh Ignácz családjának tagjai láthatók 1917-ben. A képen megfigyelhető, hogy a családot három generáció alkotta. A fotó a Németh család tulajdona.Read More

Nagymegyeren a 20. században nem volt jellemző a női népviselet. Ez jellemző az 1944-ben a nagymegyeri Németh Terézről készült fotón is. A fényképen látható, hogy a női öltözetet az idősebb korban inkább sötét színű volt. A fotó a Németh család tulajdona.Read More

1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, mint a Csemadok Nagymegyeri Szervezete színjátszó csoportja. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A jellemzett időszakban a színjátszó csoport legsikeresebb szereplője, Varga Tibor látható a fotó középpontjában.Read More

Nagymegyeren 1919-1938 között három jelentősebb egyházi közösség, a római katolikus, református és a zsidó hitközség működött. Az 1919 és az 1938-as népszámlálási adatok szerint a nagymegyeri reformátusok a lakosság 30 %-át alkották. A Nagymegyeri Református Egyházat Fekets Sándor tiszteletes vezette 1943-ig. Ekkor az egyházközség vezetője Dr. Kathona Géza tiszteletes lett. A képeslapon a két világháború...Read More

Jelentős esemény volt Nagymegyer életében az un. Zárda iskola felépítése. Az építtető a csicsói grófnő, Köröspataky Kálnoky Adél volt. Az 1902. július 27-én felszentelt iskolában a grófnő a tanítást a Szent Vince Leányai nevet viselő szerzetes rendre bízta. A leányiskola, a Szent Elzeár Iskola nevet vette fel. A tanítás három tanteremben, összevont osztályokban folyt. A...Read More

1981-ben alakult a Nagymegyeri Poloska Színház, a Csemadok Szervezete színjátszó csoportjaként. Az együttes a nyolcvanas évek első felében több ízben sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon. A csoport legsikeresebb szereplője, Varga Tibor látható a fotó jobb oldalán az „Ementáli hóhér” c. színműben. Partnere Vízváry Terézia.Read More