Régi fotók a Felvidéken

A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének a megalakulása után legaktívabb kultúrcsoporta a színjátszócsoport volt. Főleg zenés színműveket mutattak be az 1950-1960-as években. Ezek közé tartozott a Szabad szél (1956), a Nem vagyunk angyalok, a Marica grófnő. E korszak utolsó sikeres előadása Luka Ernő rendezésében a „Bástya sétány 77” volt. Az 1959-ben készült fotón ennek az előadásnak egyik...Read More

Az 1970-es népszámlálás szerint Nagymegyeren 6591-en éltek, tovább folytatódott az ötvenes évekre jellemző növekedés, ebben az esetben már 528-cal több személy lakott a városban, mint 1961-ben. A hetvenes években a társadalmi szervezetek között aktív szerepet töltött be a Kiskertészek Szervezete. Az 1973-ban készült fotón a szüreti bálon való részvételre hívják a város lakóit a zenés felvonulással.Read More

Az 1870-es népszámlálás szerint Nagymegyeren 56 iparos és 140 munkás élt. Az iparosok, akik korábban céhekbe tömörültek, elsősorban a szabók, cipészek, csizmadiák, kőművesek, kőfaragok, takácsok voltak. A fotón egy 1878-ban kiadott tanuló-levél a nagymegyeri Vízvári Sándor részére, aki 1875-1878 között molnár mesteri végzettséget szerzett a somorjai Molnár céhben.Read More

A fotó az 1950-es évek elején készült, amikor Nagymegyer járási székhely lett, de megőrizte falusias jellegét. A mai Öreg utca elején még megvoltak a kis üzletek. Az előttük álló személyek az akkor már államosított üzletek alkalmazottai voltak. A háttérben a református templom tornya látható. Az utca rendezetlen, földes út.Read More

1980-ban Nagymegyer lakossága 8063 volt, az 1970-es népszámláláshoz viszonyítva 1472 személlyel növekedett a lakosság létszáma. Mindez összefüggött azzal a városi lakásfejlesztési politikával, ami a hetvenes-nyolcvanas években Nagymegyeren a legerőteljesebb volt. További bérlakások épültek az „Építők útja” lakótelepen, és mellette elkezdődött egy új lakótelep, a „Komárom-úti” lakótelep építése. Mindez azt eredményezte, hogy a környező falvakból a fiatalok...Read More

1930-ban ismét népszámlálás volt Csehszlovákiában. Ebben az évben 4482 lakosa volt a városnak. Az ekkor készült képeslapon a város egyik utcája, a mai Komáromi utca látható. A képen a mai polgármesteri hivatal épülete látható, amely abban az időben egy zsidó orvos lakóháza volt. A második képen a nagymegyeri vasútállomás épülete látható, amelyen megfigyelhető, hogy a...Read More

Nagymegyeren 1910-ben tartott népszámlálás alapján 3586 személy élt. A házak száma 641 volt. A városban lévő lakóházak nagy része nádfedeles volt, szorosan egymás mellett épültek. Ez látható a mellékelt képen is. Járdák nem voltak, az utak nem voltak lefedve.Read More

A Dunaszerdahely Komárom közötti vasúti hálózat részeként jött létre 1896-ban a nagymegyeri vasútállomás. Kialakulásakor az állomás közel 2 km-re volt a lakott településtől.Read More

Az 1932/33-as iskolaév kezdetén, ugyan kismértékben, de tovább nőtt a beiratott gyermekek száma, és elérte a 199 főt. A szegény gyermekek támogatása ebben a tanévben is megvalósult. Ezt részben a Charitas segítette, aki a gyermekek téli ruháját biztosította. A Népjóléti Bizottság pedig 1933. január 16-tól, három hónapon keresztül, 60 gyermeknek 2 dl. tejet és 20...Read More

A Zárda iskola az 1928/29-es tanévet 182 tanulóval kezdte és 200 tanulóval fejezte be. Az iskola igazgatónője Schramil Palmira irgalmas nővér volt. A korabeli fotó az 1928/29-es tanév végén készült. A tanulók között Bukovy Hedvig tanítónő és Marczy József esperes látható. A fotót Czucor Irén ajándékozta a Nagymegyeri Értéktár Bizottságnak.Read More

A város harmadik felekezeti iskolája a zsidó iskola volt. Az izraelita iskola egy tantermes volt. 1922. február 12-én a nagy mennyiségű lehullott hó alatt beszakadt az iskola tetőzete. Ezt követően az iskola 72 tanulója a községben üresen álló óvoda épületét látogatta. 1932-ben épült fel az új két tantermes iskola. A  két világháború között Bródi Béla,...Read More

Nagymegyeren a 18. század második felében telepedtek le az első zsidó családok. 1828-ban 105 zsidó lakos élt a városban. Ebben az évben épült fel a hitközség imaháza, a zsinagóga. Területe 14 x 10 m alapterületű volt, két lépcsővel a nők karzatára lehetett feljutni. A zsinagógát 1955-ben lebontották. Egykori két tartóoszlopa a kultúrház falánál lévő emlékoszlopa...Read More

A nagymegyeri országzászlóavatás története szorosan kapcsolódik Nagymegyer és Tápiógyörgye baráti kapcsolatainak kialakulásához. Tápiógyörgyén az elöljáróság már 1938. december 2-án foglalkozott az országzászló ajándékozásával, amit Nagymegyernek szántak. Ez végül nem valósult meg, mert az 1938/39-es év fordulóján a Kelenvölgyi Kaszinó testülete megkereste a nagymegyerieket felajánlásával, akik ezt elfogadták. Az országzászló ünnepélyes felavatására 1939. június 4-én került...Read More

1983-ban járt Tóth Elemér Nagymegyeren a magyar tannyelvű óvodában, amikor a „Tegnapelőtt, kiskedden” című könyvét mutatta be. A képen a korabeli Vasút utcai magyar óvoda gyermekei láthatók a költővel, köztük Varga Emese is.Read More