1. Özvegyasszony fia vagyok,
Úgy járok, ahogy akarok.
Fölteszem a szalagos kalapom,
Sirat engem a galambom.

2. Sirat engem a madár is,
Értem hajlik le az ág is.
Az is azért hajlik a földre,
Szólna hozzám, ha lehetne.

3. Szólna hozzám, de nem lehet,
Fáj a szívem, majd megreped.
Fáj a szívem kívül-belül,
Bánat szorítja kétfelül.