1. Mél kútba tekintek, asszonyomat látom,
Bírzsonyba, bárzsonyba gyöngyös koszorúba,
zibit, zabot a lovának, gyöngykoszorút lányomnak,
pap vagyok, mester vagyok szabad lekukkannyi.
| Kategória | ének |
|---|---|
| Műfaj | Gyermekek népdalai / gyermekjáték |
| Megye | Nyitra |
| Település | Zsére [Žirany] |
| Adatközlő | Földesi Ferencné Elgyütt Ilona |
| Születés éve | 1907 |
| Kutatás éve | 1974 |
| Leltári szám | GYIA_029_035 |
| Forrásinformációk | |
| Cím | Semmit sem vétettem Nyitra városának |
| Alcím | Nyitra-vidéki magyar népdalok |
| Szerző/Szerkesztő | Ág Tibor |
| Sorozati adatok | Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 29. |
| Kiadó | Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya |
| Kiadás éve | 2004 |
| Megjegyzés | Az egész magyar nyelvterületen szélesen elterjedt játék. Kiss Áron gyűj-teményében is több változata van. A MNT I. kötetében három felvidéki változatát találjuk. Kodály Zoltán 1915-ben jegyezte fel egy szintén trichord változatát, amelynek csak a játék leírásában van némi különbség. A gímesi változat leírása a következő: „A dal végén leguggolnak. Kettő körbe jár, aki nevet, leveszik a kendőjét, megrázzák a nevetőt, s ezt mondják hozzá: ‘Bécsbe, Budába, a vínasszon lyukába.’ Feldobják a levegőbe: ‘Illen magos ágyad lëgyën, ha fírhë mísz! Pallásig írjën!’ ” A zsérei változat menetét az énekes így mondta el: „A dallam végén mindenki leguggol. Aki a kör közepén volt, odament valakihez, megfogta az állát és a következőt kérdezte: ‘Ki házába láttá bagót?’ Ha az illető el-nevette magát, akkor zálogot adott.” Mindkettő dallama nagyon egyszerű dúr trichord dallam, „dó” záróhanggal. Kodály 1915-ben feljegyzett változata és a következő játék az „isten-gyúnap” igazolni látszik azt a feltevést, miszerint nemcsak a hegyentúli Menyhén és Béden, de Zsérén, Gímesen és a többi „bacsi” helységben is élt a „keresztanya-fogadás”, mint az „Ulicskázás”-ban vagy a „hajujvározásban.” |
| Rövid Url | https://csemadok.sk/?p=54372 |
| ID | 54372 |
| Módosítás dátuma | 2010. szeptember 15. |
