1. Jézus ágyán nincsen paplan, sír az ártatlan,
Nincs palota, hanem nyugszik barmok jászlában.
Könnyei hullnak a kis Jézusnak,
Igy kell szënvedni érettünk a Mëgváltónak.

2. A királyok királyának nincs palotája,
Egy istáló, barmok szája meleg kályhája,
Szalma az ágya, nincsën párnája,
Kemény szalma gyënge testét, jaj mint liggatja.

3. Dë a barmok fëlismerték, hogy a Terëmtő,
Hogy az égből szállott alá az Üdvözítő.
Reá lehelvén, úgy melegítvén,
Kemény hideg ellen őtët úgy védelmezvén.