– Jó estét, jó estét,
De nem mindenkinek,
Csak annak az ëgynek,
Kedves szeretőmnek.
– Jó estét, barna lány,
Mi bajod érkezëtt?
Kötényed eleje,
Úgy megrövidedett?
– Itt van egy litër bor,
Igyál csak belőle,
Bánatos szívedët,
Vígasztald meg véle.
– Nem kell a te borod,
Idd meg csak te magad,
Hogyha nem sajnáltad,
Szűz leányságomat.
– Sajnáltam, sajnáltam,
Nem tehetëk róla,
De majd a jó Isten,
Viseli gondodat.
– Hóhérok, hóhérok,
Vigyétek lányomat.
Vigyétek lányomat,
Az akasztófára.
Az akasztófára,
A legmagasabbra,
Hogy e nagy szégyenért,
Ne lássam őt soha.
– Kedves édesanyám,
Csak egy kérésem van,
Szobába bemënjek,
Ruháim meglássam.
– Ruháim, ruháim,
Ha engëmët visznek,
Lángra lobbanjatok,
Engëm sirassatok.
– Kedves édesanyám,
Még egy kérésem van,
Kis kertbe bemënjek,
Virágim meglássam.
– Virágim, virágim,
Ha engëmët visznek,
Mind elhërvadjatok,
Engëm sirassatok.
– Hóhérok, hóhérok,
Vigyetëk engëmët,
Vigyetëk engëmët,
Az akasztófára.
Szóljatok harangok,
Sirassatok engëm,
Gyászosan végződött,
A lëány életëm.
