Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis

A szégyenbe esett lány (Jó estét jó estét) (ének, ballada, Felnőttek népdalai)

– Jó estét, jó estét,
De nem mindenkinek,
Csak annak az ëgynek,
Kedves szeretőmnek.

– Jó estét, barna lány,
Mi bajod érkezëtt?
Kötényed eleje,
Úgy megrövidedett?

– Itt van egy litër bor,
Igyál csak belőle,
Bánatos szívedët,
Vígasztald meg véle.

– Nem kell a te borod,
Idd meg csak te magad,
Hogyha nem sajnáltad,
Szűz leányságomat.

– Sajnáltam, sajnáltam,
Nem tehetëk róla,
De majd a jó Isten,
Viseli gondodat.

– Hóhérok, hóhérok,
Vigyétek lányomat.
Vigyétek lányomat,
Az akasztófára.

Az akasztófára,
A legmagasabbra,
Hogy e nagy szégyenért,
Ne lássam őt soha.

– Kedves édesanyám,
Csak egy kérésem van,
Szobába bemënjek,
Ruháim meglássam.

– Ruháim, ruháim,
Ha engëmët visznek,
Lángra lobbanjatok,
Engëm sirassatok.

– Kedves édesanyám,
Még egy kérésem van,
Kis kertbe bemënjek,
Virágim meglássam.

– Virágim, virágim,
Ha engëmët visznek,
Mind elhërvadjatok,
Engëm sirassatok.

– Hóhérok, hóhérok,
Vigyetëk engëmët,
Vigyetëk engëmët,
Az akasztófára.

Szóljatok harangok,
Sirassatok engëm,
Gyászosan végződött,
A lëány életëm.

Kategóriaének
MűfajFelnőttek népdalai / ballada
MegyeNyitra
TelepülésNyitracsehi, Csehi [Čechynce]
AdatközlőKluka Gáborné Suba Margit
Születés éve1943
Kutatás éve1976
Leltári számGYIA_022_004-h
Forrásinformációk
CímCsináltassunk hírharangot
AlcímNyitra-vidéki népballadák
Szerző/SzerkesztőÁg Tibor
Sorozati adatokGyurcsó István Alapítvány Könyvek 22.
KiadóCsemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Kiadás éve2001
MegjegyzésA SZÉGYENBE ESETT LÁNY

Európa-szerte elterjedt népballada. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének adattárában 299 változatát tartották számon /1/. Ebből 23 Szlovákia területéről való. Az 1951-ben elkezdett népdalgyűjtő munkánk során, 122 változatát találtuk meg, amelyből 47 Nyitra-vidékéről való.
Fodor Katalina 16 változatban, Idorka vagy Idolka név 23-ban szerepel. A többi változatban aranyos Mariska, vagy Bözsike, esetleg név nélkül csak egyszerűen barna lány. A teljes értékű cselekmény motívumai a következők:
a) a szoknya rövidülése, b) a terhesség bevallása, c) az anya börtönbe záratja lányát, d) a lány álma – egyes változatokban a lány búcsúja a virágaitól, ruháitól, e) levélküldés, üzenet madárral, f) a szerető küldözgetése, g) a szerető öngyilkossága, h) a „vérem a véreddel” formula, i) az archaikusabb változatokban a két kápolnavirág motívum.
Természetesen nem minden változat tartalmazza az összes motívumot. A lány álma például csak a gímesi változatokban fordul elő. A gesztei változatból a szerető küldözgetése hiányzik. A ballada változatainak összehasonlításakor arra a következtetésre jutottunk, hogy a motívumok előfordulása szerint ezek három, illetve négy csoportra oszthatók. A negyedik csoportba sorolt változatok, ahol már csak a teherbe esés motívuma van meg, akár külön típusnak is tekinthetők.
Az első csoportba kerültek az archaikusabb teljes szövegű változatok, amelyek ereszkedő dallammal párosultak. Itt a főszereplő Fodor Katalina, anyja Sár-Fodor Péterné, a szerető pedig Hëdervári György – Györgyvári János. Asszimetrikus ritmusú, ereszkedő fríg dallam. Változatai, Ghymesen, Zsérén, Gesztén, Alsóbodokon, valamint egy töredékes változat Nyitraegerszegen került elő. Már a XX. század elején Kodály is feljegyezte ezt a ritka 4 (b3) VII sorzárlatú dallamot, Ghymesen, Zsérén és egy három soros változatát Alsócsitáron. /2/ Még egy ezzel azonos kadenciájú dallam van Kodály gyűjtésében, Hontfüzesgyarmatról. Ennek töredékes változatát Zsitva-besenyőn találtuk meg. Járdányi Pál könyvében /3/ egy ilyen zárlatú dallamot közöl, amely ugyan nem közvetlen változata a mi dallamunknak, csak a szótagszáma és kadenciája azonos. Ezt a földrajzi tájékoztatóban, mint székely dallamot tünteti fel. Dobszay László /4/ szerint, dallamunk „ – a rokon típusokkal együtt – népzenénk középkori európai rétegébe tartozik”. Erre mutatnak a formai jegyeken kívül a francia párhuzamok. /5/ Itt Dobszay a ritmus sajátosságait a volta-ritmusból vezeti le. Ebbe a hatszótagos izoszillabikus strófakeretbe illesztve, összhatásában asszimetrikus alkatú, a Balkánon élő, de a középkorban még általánosabban használt „giusto sillabique” ritmusokkal hozható kapcsolatba. Vizsgálódásaiban figyelmen kívül hagyja, a csak Erdélyben és a Felvidék északnyugati részén előforduló 4 (b3) VII kadenciájú dallamainak vizsgálatát. A szöveg és a dallam kapcsolata, akárcsak a népdalok esetében, itt is elég laza. Az első csoportba sorolt teljes szövegű változatok látszanak a legarchaikusabbaknak. Ezeknek a jelentős többsége ereszkedő dallam. Vargyas Lajos szerint ez a ballada francia eredetű. A legkorábbi átvételek közé tartozik, eredete a XIV. századra tehető. /6/ A dallamukban is ott lüktet az aszimmetrikus ritmus. /7/
Vargyas Lajossal való első találkozásom alkalmával lekottázta azt az asszimetrikus ritmusú dallamot, amelynek variánsait akkor a francia anyaggal hasonlította össze, és felhívta a figyelmemet a Nyitra-vidéki előfordulásaira.
A gesztei változat első két strófája nem tartozik szorosan a balladához. Mindenesetre bevezetőként hatásosan előre jelzi a tragédiát. Ezek a sorok az erdélyi lírai dalok között a balladától függetlenül élnek. A tizenkettő és tizenhárom számszimbólum, a nyitracsehi és az egyik ghymesi változatban is szerepel: // Egy szegény asszonynak / Tizenkét lánya volt / A tizenharmadik / Gondolván Idolka //. Sőt a Kőmíves Kelemen balladájában is ott van a tizenkettő és a tizenhárom szám.

JEGYZETEK

/1/ Vargyas Lajos: /A magyar népballada és Európa, Budapest, 1976.
/2v Bartók Béla: /Magyar népdalok, Egyetemes Gyűjtemény I. Bp. 1991, 198 i., j., k.
/3v Járdányi Pál: /Magyar népdaltípusok, Budapest, 1961. I. 115.
/4/ Dobszay László: /A magyar népdaltípusok katalógusa, Budapest, 1988.
/5/ Vargyas Lajos: /Egy francia-magyar dallamegyezés tanulságai, Néprajzi közlemények I. (40): 155-160. Budapest, 1959. Vargyas Lajos: /Magyar népdalok francia párhuzamai, Néprajzi közlemények V/3 - 4. 3-21., Budapest, 1960.
/6/ Vargyas Lajos: Kutatások a népballada középkori történetében I. /Francia eredetű réteg balladáinkban, Ethnographia, 1960.
/7/ Vargyas Lajos: /A francia-magyar dallamegyezés tanulságai, Néprajzi Értesítő XL. Budapest, 1958.
Rövid Url
ID55300
Módosítás dátuma2014. március 24.

Legfissebb bejegyzések

Az Andante Kórus megalakulásának 50. évfordulója alkalmából szervezett kórustalálkozó
Tarczy Lajos Alapiskola ünnepsége
10 éves a Felvidéki Magyar Értéktár Bizottság – Egy évtized a szülőföld értékeiért
Elhunyt Dráfi Mátyás
Berecz András „ Fel a medvére, a fa nem játék! “ című önálló estje
Hungarikum vetélkedő

Eseménynaptár

Események naptár

hétfő
kedd
szerda
csütörtök
péntek
szombat
vasárnap
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
1 esemény,
57. Kazinczy Napok Kassán
2 esemény,
1 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
1 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,
0 esemény,