Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

A háromszoros magzatgyilkos (Szabó Vilma kimënt a kis kertbe)

A háromszoros magzatgyilkos (Szabó Vilma kimënt a kis kertbe)


Szabó Vilma kimënt a kis kertbe,
Lefeküdt a cidrusfa tövébe.
Éppen akkor mëntem el mellëtte:
— Kelj fel Vilma, kerës a vármëgye.

Szabó Vilma nem vëtte tréfára,
Felugrott és elmënt a csárdába.
Parancsol a kocsmárosné lányának,
Tíz ice bort hozzon ki Vilmának.

Szabó Vilma borát nem ihatta,
Kilenc csendőr az ajtót nyitotta.
Csendőrkáplár elkiáltja magát:
– Jertëk fiúk, fogjátok el Vilmát.

Szabó Vilmát hat zsandár kiséri,
Szeretője az ablakon nézi.
– Ne nézd rózsám gyászos életëmet,
Mind te érted szenvedëm ezëket.

Szabó Vilmát három csendőr vallassa,
Szeretője az ablakon hallgassa.
– Vald ki Vilma mindën bűneidët,
Hová tëtted, három gyermëkidët?

– Az egyikët, diófa tövébe,
A másikat, a Tisza fenekére.
Harmadiknak most vagyok gyilkossa,
Jaj, istenëm fel lëszëk akasztva.

– Szabó Vilma nem-ë fáj a szívëd?
Hogy megölted három szép gyermekëd?
– Dehogy nem fáj, talán meg is hasad,
Halálomig zörgetik a vasat.

Kategóriaének
MűfajFelnőttek népdalai / ballada
GyűjtőÁg Tibor
MegyeNyitra
TelepülésAlsóbodok [Dolné Obdokovce]
HozzászólásA HÁROMSZOROS MAGZATGYILKOS

Csanádi–Vargyas „Röpülj páva, röpülj” című népballada gyűjteményében /1/ még az új balladák között találjuk a háromszoros magzatgyikos Szabó Vilma balladáját. Vargyas Lajos, a nagy összefoglaló munkájában /2/ a középkori balladák közé sorolja, mert a Moldvában gyűjtött „Magzatgyilkos lány” archaikus változat, tartalmilag egyezik a Szabó Vilma balladájával. Az archaikus Szabó Erzsi balladája csak Bukovinában és Moldvában ismert. Szabó Vilma balladája viszont az egész nyelvterületen elterjedt. Hangvétele, megfogalmazása valóban újszerűen hat. Egyes versszakain betyárballadáink hatása is érezhető. Az MTA Zenetudományi Intézete adattárában 260 változatát tartják nyilván, amelyből csak 9 származik Szlovákia területéről. Saját gyűjtésünkben 67 változatát sikerült rögzítenünk. Ebből 7 a Nyitra-vidéki változat.
Vargyas Lajos európai méretű összehasonlító munkájában, valószínűleg a francia változatokkal való összehasonlítása alapján bebizonyosodott, hogy a történet gyökerei a középkorba nyúlnak vissza /3/.
Ennek ellenére gyűjteményünkben az új balladák közé soroltuk, mert mind a szöveg, mind a dallam újszerű. A dallamok nagyobb részét egy A A B A szerkezetű, 1 (1) 5 kadenciájú dúr dallamra éneklik. Kivéve az egyik barslédeci változatot, melynek érdekesen módosul a szerkezete. Itt a szokásos A A B A szerkezet helyett a változat A B B A szerkezetű lett.
A dallam, Dobszay László katalógusában /4/ IV (E) 354 dallamcsaládban a 10.077.0/0 típusszámot kapta. Járdányi Pál könyvében még a félnépi dallamok felsorolása között sem találjuk ezt a típust. A dallam értékeléséről Dobszay László a könyvében a következőket írja: „A XIX. századi nóták dallamízlése szerint kiformált, de a népzenéhez közeledő, s abban rendkívül népszerűvé vált dallam. A dallamhangok tekintetében egységes, ritmikailag azonban a rubátóból eredő ritmusvariációk különféle megmerevedett lehetőségeit állítja egymás mellé.” A balladának számos szlovák változata is van /5/.
Gömörben és a Szoroskőn túl egy kétsoros moll dallam is feltűnik.
A ballada egyike a még ma is legkönnyebben gyűjthető és egyúttal legelterjedtebbeknek.
A Szabó Vilma legelső feljegyzése 1872-ből való.

JEGYZETEK

/1/ Csanádi Imre–Vargyas Lajos: Röpülj páva röpülj, Magyar népballadák és balladás dalok, Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1954.
/2/ Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa, Budapest, 1976., 259. o.
/3/ uo., 24. sz.
/4/ Dobszay László–Szendrei Janka: A magyar népdaltípusok katalógusa, Budapest, 1988.
/5/ Horák, 1958. 58. sz., U. o. 57. sz. = Sb. Mat. Sl. II. 35b = Medvecky 1923. 16. sz. Kolečány 9. sz. Černik 190. sz., Soňa Burlasová: Ľudové balady na Horehroní, 39. sz.
AdatközlőBencz Ferencné Fehér Cecília
Születés éve1939
Gyűjtés éve1974
Leltári számGYIA_022_029-a
Forrásinformációk
CímCsináltassunk hírharangot
AlcímNyitra-vidéki népballadák
Szerző/szerkesztőÁg Tibor
Sorozati adatokGyurcsó István Alapítvány Könyvek 22.
KiadóCsemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Kiadás éve2001
Rövid URL
ID55633
Módosítás dátuma2014. április 3.

Hibát talált?

Üzenőfal