A háromszoros magzatgyilkos (Kimënt Lidi az erdő szélébe)

2014. március 4.

A háromszoros magzatgyilkos (Kimënt Lidi az erdő szélébe)

2014. március 4.

Kimënt Lidi, az erdő szélébe,
Lëfeküdt a hársfa levelére.
Még messziről kiáltottam néki:
— Kelj föl Lidi, mer meglát valaki.

Az almának savanyú az íze,
A Lidinek szomorú a szíve.
Nem jó íze vagyon az almának,
Melyët Lidi választott magának.

Forrásinformációk
Kategória	ének
Műfaj	Felnőttek népdalai / ballada
Gyűjtő	Ág Tibor
Megye	Nyitra
Település	Ghymes, Gimes [Jelenec]
Hozzászólás	A HÁROMSZOROS MAGZATGYILKOS Csanádi–Vargyas „Röpülj páva, röpülj” című népballada gyűjteményében /1/ még az új balladák között találjuk a háromszoros magzatgyikos Szabó Vilma balladáját. Vargyas Lajos, a nagy összefoglaló munkájában /2/ a középkori balladák közé sorolja, mert a Moldvában gyűjtött „Magzatgyilkos lány” archaikus változat, tartalmilag egyezik a Szabó Vilma balladájával. Az archaikus Szabó Erzsi balladája csak Bukovinában és Moldvában ismert. Szabó Vilma balladája viszont az egész nyelvterületen elterjedt. Hangvétele, megfogalmazása valóban újszerűen hat. Egyes versszakain betyárballadáink hatása is érezhető. Az MTA Zenetudományi Intézete adattárában 260 változatát tartják nyilván, amelyből csak 9 származik Szlovákia területéről. Saját gyűjtésünkben 67 változatát sikerült rögzítenünk. Ebből 7 a Nyitra-vidéki változat. Vargyas Lajos európai méretű összehasonlító munkájában, valószínűleg a francia változatokkal való összehasonlítása alapján bebizonyosodott, hogy a történet gyökerei a középkorba nyúlnak vissza /3/. Ennek ellenére gyűjteményünkben az új balladák közé soroltuk, mert mind a szöveg, mind a dallam újszerű. A dallamok nagyobb részét egy A A B A szerkezetű, 1 (1) 5 kadenciájú dúr dallamra éneklik. Kivéve az egyik barslédeci változatot, melynek érdekesen módosul a szerkezete. Itt a szokásos A A B A szerkezet helyett a változat A B B A szerkezetű lett. A dallam, Dobszay László katalógusában /4/ IV (E) 354 dallamcsaládban a 10.077.0/0 típusszámot kapta. Járdányi Pál könyvében még a félnépi dallamok felsorolása között sem találjuk ezt a típust. A dallam értékeléséről Dobszay László a könyvében a következőket írja: „A XIX. századi nóták dallamízlése szerint kiformált, de a népzenéhez közeledő, s abban rendkívül népszerűvé vált dallam. A dallamhangok tekintetében egységes, ritmikailag azonban a rubátóból eredő ritmusvariációk különféle megmerevedett lehetőségeit állítja egymás mellé.” A balladának számos szlovák változata is van /5/. Gömörben és a Szoroskőn túl egy kétsoros moll dallam is feltűnik. A ballada egyike a még ma is legkönnyebben gyűjthető és egyúttal legelterjedtebbeknek. A Szabó Vilma legelső feljegyzése 1872-ből való. JEGYZETEK /1/ Csanádi Imre–Vargyas Lajos: Röpülj páva röpülj, Magyar népballadák és balladás dalok, Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1954. /2/ Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa, Budapest, 1976., 259. o. /3/ uo., 24. sz. /4/ Dobszay László–Szendrei Janka: A magyar népdaltípusok katalógusa, Budapest, 1988. /5/ Horák, 1958. 58. sz., U. o. 57. sz. = Sb. Mat. Sl. II. 35b = Medvecky 1923. 16. sz. Kolečány 9. sz. Černik 190. sz., Soňa Burlasová: Ľudové balady na Horehroní, 39. sz.
Adatközlő	Özv. Balla Józsefné Molnár Mária
Születés éve	1890
Gyűjtés éve	1960
Leltári szám	GYIA_022_029-b
Cím	Csináltassunk hírharangot
Alcím	Nyitra-vidéki népballadák
Szerző/szerkesztő	Ág Tibor
Sorozati adatok	Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 22.
Kiadó	Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Kiadás éve	2001
Rövid URL	https://csemadok.sk/?p=55639
ID	55639
Módosítás dátuma	2014. április 3.

Hibát talált?

Üzenőfal