– Jó estét, jó estét,
Sági bíróné asszony,
Itthon van-e a lánya
Az én kedves galambom?

– Itthon van, itt benn van,
Az első szobában.
Jóízűen aluszik
A paplanos ágyában.

– Menjen be, keltse fel,
Küldje el a bálba,
A sok selyëm szoknyáját,
Kösse a dërëkára.

Sok selyëm szoknyáját
Kösse a dërëkára,
Piros rónás cipőjét
Húzza fel a lábára.

Piros rónás cipőjét
Húzza fel a lábára,
A sok arany gyűrűjét,
Rakja fel az ujjára.

– Icikém, Picikém,
Engëdjél pihenni.
Engedjél a cipőmből
Véremet kiengedni.

– Nëm lëhet kimenni,
Nëm lëhet pihenni.
Nëm lëhet a cipőből
Vérëdet kiönteni.

Húzzátok cigányok,
Estétül rëggelig,
Már estétül rëggelig,
Soha el në hagyjátok.

Verjë mëg, az Isten,
Az olyan édesanyát,
Ki estétől rëggelig
Táncon hagyja a lányát.

Verjë meg az Isten,
Azt a sok édesanyát,
Ki estétől rëggelig Mëg nëm nézi a lányát.

A sok csinos kislánynak
Húzzák a vigadót,
Sági bíró lányának
Most húzzák a harangszót.

Harangoznak délre,
De nëm az ebédre.
Sági bíró leányát
Viszik a temetőbe.