Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

A gyilkos feladja magát (Barna Jancsit arra kéri babája)

A gyilkos feladja magát (Barna Jancsit arra kéri babája)


Barna Jancsit arra kéri babája,
Küldje el az anyját a másvilágra.
Édësanyja kifeküdt a zöld gyëpérë,
Barna Jancsi kést nyomott a szívébe.

Vérës lëtt a Barna Jancsi gatyája,
Majd kimossa az ő kedvës babája.
– Mosd ki babám, ingëm, gatyám fehérë,
Holnap mëgyëk csëndbiztos úr elébë.

– Csëndbiztos úr, adjon Isten jó napot,
– Adjon Isten, édës fijam, mi bajod?
– Csëndbiztos úr, szívëm nyomja a bánat,
Egy kislányér mëgöltem az anyámat.

– Kár volt nékëd Barna Jancsi, azt tenned,
Egy kislányér az anyádat mëgölnöd.
– Csëndbiztos úr, régen volt ellënségëm,
Ez a kislány nem lëhët feleségëm.

Túl országon most faragják azt a fát,
Amëllikrë Barna Jancsit akasszák.
Fújja a szél fehér ingit, gatyáját,
Más öleli Barna Jancsi babáját.

Kategóriaének
MűfajFelnőttek népdalai / ballada
GyűjtőÁg Tibor
MegyeBars
TelepülésBarslédec, Lédec [Ladice]
HozzászólásA GYILKOS FELADJA MAGÁT

Egyik legelterjedtebb új balladánk. Változatai még ma is mindenütt megtalálhatók. Végleges formája a XIX-XX. század fordulója táján alakulhatott ki. Szövegében eltérés csupán abban észlelhető, hogy az áldozat néha a gyilkos komája, utitársa vagy édesanyja. A ballada kialakulását Vargyas Lajos könyvében részletesen tárgyalja. /1/ Könyvében a MTA Népzenei Adattárában található 138 változatról számol be. A szlovákiai magyar népzenei gyűjtés során 48 változatát jegyeztük fel, amelyből 9 Nyitra-vidéki.
Leggyakrabban egy új stílusú 1 (5) 5 kadenciájú dallamra énekelik, amelyet Járdányi Pál is közöl a magyar népdaltípusokat bemutató II. kötetében. /2/ Az itt közölt két variáns is ezt a típust képviseli.
Szelezsényben (Slažany), a Gímessel szomszédos szlovák községben szlovák szövegű változata is él, amelyet ugyanarra az új stílusú dallamra énekelnek, mint Gímesen a magyarok. A szlovák változat nem nevezi néven a gyilkost. Érdekes megfigyelni, hogy a ballada története ugyan átvétel a magyarból, de a fogalmazás már helyenként új motívummal bővül. Egyes strófái, mint a 4. és 5. már tovább viszik a cselekményt, olyan új mozzanattal, ami a magyar változatokban nincs meg. Amikor a legény kimondja, hogy feladja magát, a leány elsápad. Olyan fehér lesz mint a liliom. A legény vizet merít a friss patakból és a leány sápadt arcát benedvesíti. „Kelj fel, drága Anyicskám, ne aludj el mint az édesanyám.”
Legkorábbi feljegyzése 1882-ből való. Néhány korábbi följegyzés még nem a kialakult balladát adja.

JEGYZETEK

/1/ Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa, Budapest, 1976., I. 131- 135., II. 126.
/2/ Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok, Budapest, 1961., II. /10.
AdatközlőÖzv. Székely Ferencné Dubaj Mária (Tuskó)
Születés éve1892
Gyűjtés éve1969
Leltári számGYIA_022_031-b
Forrásinformációk
CímCsináltassunk hírharangot
AlcímNyitra-vidéki népballadák
Szerző/szerkesztőÁg Tibor
Sorozati adatokGyurcsó István Alapítvány Könyvek 22.
KiadóCsemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Kiadás éve2001
Rövid URL
ID55658
Módosítás dátuma2014. április 3.

Hibát talált?

Üzenőfal