Ez a kislány de beteg,
Nem ihatja a vizet.
Vizet inna, de vize sincs,
Kútra küldnyi senki sincs.
Van neki egy vén anyja,
Aztat küldi a kútra.
Még az anyja oda vót,
Új rëgruta vele vót.
Édes lányom, ki vót itt?
Ki kalapja maradt itt?
Cica játszik farkával,
Én meg a galambomval.
| Kategória | ének |
|---|---|
| Műfaj | Felnőttek népdalai / ballada |
| Megye | Nyitra |
| Település | Nyitrageszte, Geszte [Hosťová] |
| Adatközlő | Boszorád Erzsébet |
| Születés éve | 1913 |
| Leltári szám | GYIA_022_035-c |
| Forrásinformációk | |
| Cím | Csináltassunk hírharangot |
| Alcím | Nyitra-vidéki népballadák |
| Szerző/Szerkesztő | Ág Tibor |
| Sorozati adatok | Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 22. |
| Kiadó | Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya |
| Kiadás éve | 2001 |
| Megjegyzés | A BETEG ASSZONY A balladakutatók szerint inkább helyzetkép, mint ballada. Egyes változatok tartalma viszont emlékeztet a „Megcsalt férj” cím alatt ismeretes balladánk cselekményére. Egy Csongrád megyében gyűjtött változata a következő /1/: / Léva táján oda fel, / Beteg asszony nem kell fel. / Szomjúhozik, vize nincs, / Kútra küldne, senki sincs. // Van neki egy vén ura, / Azt küldi ő a kútra. / Mikor ura kútra mén: / Barna legény ágyra mén. / Mikor ura vissza tér: / Barna legény padra mén. // Beteg asszony, galambom, / Ki feküdt az ágyamon? / Macska fogott egeret, /Az hevert ott eleget. // Beteg asszony, galambom, / Ki fekszik a padodon? / Isten szegénye fekszik, / Fázik szegény, melegszik. // Akkor ura zsebbe nyúl, / A szegénynek huszast nyújt. / A beteg azt neveti, / Hogy a szegény elveszi. // A mi változatainkban nem a beteg asszony küldi az urát vízért, hanem a leány az anyját. A cselekmény azonban ugyanaz. Egyes változatok végén a leleplezés teljesebbé teszi a történetet. „Hát a hasad mi lelte, hogy úgy fel van püffedeve?” Kodály Zoltán XX. század eleji gyűjtésében /2/ két változata található. A gímesi variáns szövegében csak töredékes, két strófa. Az anyját szintén leány küldi vízért. Heterometrikus 7, 7, 11, 7 szótagszámú verselés. Dallama, 1 (3) 1 kadenciájú 3/4-es ütemű hiányos dúr. A támlapon Kodály megjegyzése: „Tót születésű lány énekelte.” A vicsápapáti változatban szintén a lány küldi az anyját vízért. A szöveg kezdete: „Bábi, Bábi nagy beteg” hét szótagú izometrikus sorokból áll, 3 (3) 5 kadenciátjú dúr hexachord dallam. Az itt közölt három változat dallama közül a koloni és a nyitracsehi azonos. A B B A szerkezetű 1 (5) 8 kadenciájú újstílusú dallam. Járdányi Pál könyvében /3/ is megtalálható. A pogrányi viszont 7, 7 , 8, 7 szótagszámú 1 (5) 7 sorzárlatú moll dallam, melynek előtagja, illetve első három sora a közismert „Basa Mári libája” kezdetű újstílusú népdalt idézi, de mivel annak harmadik szótagbővülő sora itt másként alakul, a negyedik sor nem az első sor ismétlése. Tehát szerkezete A A5 B C. Még egy változata ismert, Gímesről, amit Sima Ferenc gyűjtött 1957-ben /4/. Országos viszonylatban is aránylag kevés változata került elő. Régebben valószínűleg elterjedtebb lehetett. Példa erre, hogy Bartók Béla 1910-ben Nagymegyeren jegyezte fel egy változatát /5/. Ma már ott senki sem ismeri. Legkorábbi feljegyzése: 1872. JEGYZETEK /1/ Magyar Népköltési Gyűjtemény, II. 45. /2/ Kodály-Rend, 360d Ghymes 1906, és 365b Vicsápapáti 1907 /3/ Járdányi Pál: Magyar népdalstílusok, Budapest, 1961., II. 129. /4/ Ág Tibor–Sima Ferenc: Vétessék ki szóló szívem, Bratislava, 1979., 358. o. /5/ Bartók Béla: A magyar népdal, Budapest, 1924., 184. o. |
| Rövid Url | https://csemadok.sk/?p=55701 |
| ID | 55701 |
| Módosítás dátuma | 2014. április 8. |
