Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye
2025. április 2.

Új esztendő, vígságszerző a Csallóközben

2015. december 6.

Január, a polgári év első hónapja a Vízöntő csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve Boldogasszony hava, mert a katolikus egyház az év első hónapját Szűz Máriának szentelte. A katolikus naptárban újév napja, Szűz Mária, Isten anyja ünnepe. Számos hiedelem is fűződik hozzá. A csallóközi falvakban meggyőződéssel vallották, hogy újév napjának eseményei és cselekedetei, pl. az álomban látott dolgok, egy pohár eltörése, pénzkiadás, egész évben megismétlődnek. Ezt is mondták: Aki újév napján születik, abból nagy úr lesz. Az újévi álom beteljesedik. Akit újévkor megvernek, az minden nap kikap egész esztendőben. „Ez új esztendőben vigadjunk, vigadjunk, Istennek hálát adjunk! Adjon Isten bort, búzát, békességet, holtuk után örök üdvösséget” – szóltak egykor a köszöntők.

 

Question 1 of 10

1.

Kiskarácsony napja

nepszokasok-januar-01Megtartani a szerencsét, elűzni a bajokat, a betegséget és a gonosz szellemet. Nagyon vigyáztak arra, hogy ezen a a napon nő ne lépje át a ház küszöbét, hogy elsőként mindig férfi vagy legalább fiúgyermek kívánjon boldog ünnepet. Ilyenkor az asszonyok, leányok, leánygyermekek nem mentek ki a házból, nehogy a szerencsét, az egészséget és a boldogságot is kivigyék magukkal. Csak az Isten házát, a templomot látogatták, hogy az egész esztendőre áldást kapjanak.

Melyik napot nevezték kiskarácsonynak?

Question 1 of 10

Question 2 of 10

2.

nepszokasok-januar-02Újévi étkezési szokások

Bakán a karácsonyi kalácsból és babból azért hagytak újévre is, hogy ezt ezen a napon elfogyasztva az év folyamán semmi baj ne érje őket. Csilizradványon úgy tudták, hogy újév napján „takartos káposztát” (töltött káposzta) kell enni ebédre, mert így az egész esztendő gazdag lesz élelemben.

Kisudvarnokban viszont nem fogyasztottak savanyú ételt. Vajon miért?

Question 2 of 10

Question 3 of 10

3.

nepszokasok-januar-03Újévi köszöntések

Az új év köszöntését már kora hajnalban megkezdték, ezzel ébresztve a háziakat. Az újévi köszöntés eredeti célja kettős: a zajütéssel, kolompolással, ostorcsattogtatással elűzni a bajt, a gonoszt mind a háziakról, mind a barmokról, a szóval, versben mondott, vallásos gondolatot tartalmazó kívánság pedig a szó mágikus erejébe vetett hitet példázza. A köszöntők házról házra járva énekelték az ajtóban:
E szép újesztendő immár elérkezett, / amért az Istennek mondunk köszönetet.
Köszönjük Istennek a nagy szívességet, / hogy adott minékünk friss, jó egészséget.
Bor, búza, gabona háznál lévő legyen, / az Isten malasztja köztünk lévő legyen!
Tartsa meg az Isten ez új esztendőben, / házi családjával friss, jó egészségben!

Hogy végződik ez a Karcsákon, Lúcson, Egyházgellén ismert köszöntő?

Question 3 of 10

Question 4 of 10

4.

nepszokasok-januar-04Medvei nőnek otthon a helye

A csilizközi Medvén azt tartották, hogy újév napján nő nem mehet látogatóba.
A férfiak így köszöntötték a házak lakóit:
„Ez újév reggelén minden jót kívánok. / Amerre csak néznek, nyíljanak virágok. / Még a hó felett is rózsa nyiladozzon. / Dalos madár zengjen minden rózsabokron. / Minden szép, minden jó legyen mindig bőven. / Szálljon áldás rájuk ez új esztendőben!”

 

Miért nem mehetett újévi köszöntőt mondani nő?

Question 4 of 10

Question 5 of 10

5.

nepszokasok-januar-05A bakteráldomás

A köszöntőkhöz az új év első napjaiban a Csallóközben is szokásos bakteráldomás kapcsolódott, főként Nagymagyar környékén. Az ünneplés sokszor két-három napig is eltartott valamelyik gazda házánál, ahová az éjjeliőrt meghívták.

 

Ki fizette a bakteráldomást?

Question 5 of 10

Question 6 of 10

6.

nepszokasok-januar-06Tisztelet a természetnek

Érdekes szokás volt a gyümölcsfa felköszöntése és a búzahintés, amely a 20. század elején a Csallóközben még ismert volt, főként a Dunaszerdahely környéki falvakban.

Miért történt?

Question 6 of 10

Question 7 of 10

7.

nepszokasok-januar-07Vízkereszt, a háromkirályok napja

A karácsonyi időszak második legnagyobb ünnepe. Latin neve: Epiphania Domini – Urunk megjelenése. E napon az egyházi zsolozsma szerint hármas csodával ékes napot ünneplünk: a várva várt király, Krisztus megkeresztelkedését, s a kánai menyegző csodáját, a borrá változtatott vizet és bölcsek megérkezését a jászolhoz. A Vízkereszti himnuszban ezt így éneklik: „Hármas csodával ékes napot ünneplünk: ma a csillag a bölcseket a jászolhoz vezette, ma borrá vált a víz a menyegzőn, ma úgy akarta Krisztus, hogy a mi üdvösségünk kedvéért János megkeresztelje őt a Jordánban, Alleluja!” A csallóközi szokások között e napon látványos volt a háromkirály-járás.

Mi volt eközben az elmaradhatatlan kellék?

Question 7 of 10

Question 8 of 10

8.

nepszokasok-januar-08A háromkirályok

 

A háromkirályok háromfajta népre utaltak, fehérre, barnára és feketére, az arcszínük alapján.

 

Ki volt a fekete, azaz az afrikai?

Question 8 of 10

Question 9 of 10

9.

nepszokasok-januar-09A molnárok napja

A Duna menti falvakban, ahol valamikor sok malom működött, vízkereszt volt a molnárok napja. Ilyenkor mindnyájan elmentek a templomba, gyóntak, áldoztak, este pedig nagy mulatságot rendeztek. Délután volt az ünnepélyes fölvonulás, amikor a fiatal leányok egy szépen festett, szalagokkal díszített korongot vittek a menetben. A korongot úgy erősítették a lécre, hogy az forgatható legyen, s menet közben gyakran megforgatták. Malomkereket ábrázolt, ilyet kellett készítenie a molnárinasnak is szabadulása előtt. Ez a munka volt a „remek.” A korongot a kocsmába vitték, itt a mestergerendára akasztották, mulattak reggelig. Éjfélkor eltáncolták a „mónárok veszedelme” nevű táncot is.

Milyen fajta tánc volt a molnárok éjféli tánca?

Question 9 of 10

Question 10 of 10

10.

nepszokasok-januar-10Pálforduló

Január 25-ét, Pál apostol megtérésének a napját Csallóköz-szerte Pál-forduló néven ismerik. A népi értelmezés ekkor jut el a téli időszak körülbelül a feléhez, azaz a rossz, hideg, tél ekkor fordul „kifelé”.
„Pálfordulás hogyha napos, / Bőven terem hát és lapos. / Hogyha szépen fényes, tiszta, / Bőven terem mező, puszta.
A pálfordulással, ennek népi értelmezésével függ össze az a hiedelem is, hogy a dughagymát tartalmazó tarisznyát ilyenkor fordítva kell visszaakasztani a szögre a kamrában, hogy gazdag, szép hagymatermés legyen.

Melyik városba tartott Saul, a későbbi Pál apostol, amikor látomása következtében megjelent neki Jézus?

Question 10 of 10


 

Kategórianéprajz
Rövid URL
https://csemadok.sk/?p=73289
ID73289
Módosítás dátuma2015. december 6.

Hibát talált?

Üzenőfal







Dokumentumok, online feltöltések

Dokumentumok:

Adatbázisok exportja:

Hírek, események:

On-line jelentkező- és adatlapok: