Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Külhoni Magyarságért Díj Puss Sándornak és a Szőttes Kamara Néptáncegyüttesnek

Külhoni Magyarságért Díj Puss Sándornak és a Szőttes Kamara Néptáncegyüttesnek

BUDAPEST. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár augusztus 19-én, pénteken délelőtt Szent István király ünnepe alkalmából a budapesti Szentháromság téren található Magyarság Háza aulájában adja át a Külhoni Magyarságért Díjakat, többek között Puss Sándor felvidéki jezsuita szerzetesnek és a Szőttes Kamara Néptáncegyüttesnek.

kulhoni-dij-puss-szottes-2016-1

A csallóközcsütörtöki születésű Puss Sándor az egyetlen felvidéki magyar jezsuita szerzetes. A Nagyszombati Jezsuita Rendház tagja egész eddigi életét és szerzetesi hivatását a rászorulók és a fiatalok megsegítésének szentelte. Jezsuita szerzetesként sokrétű szociális munkát folytat, gyermekotthonokban élő gyerekekkel és szenvedélybetegekkel foglalkozik. Az általa indított Jóindulat – Dobroprajnosť polgári társulás különböző jótékonysági tevékenységeket folytat Szlovákiában és a határokon túl is. Lelkészi munkája mellett szívügye volt a Családlánc-mozgalom felkarolása, és már számos kiadványt is megjelentetett.

kulhoni-dij-puss-szottes-2016-2

Sándor atya pár héttel ezelőtt ünnepi szentmisével és könyvbemutatóval búcsúzott Nyugat-Szlovákiától, ugyanis három évnyi szolgálat után Ekecsről Kassára helyezte át rendi elöljárója. Saját bevallása szerint örömmel fogadta a szolgálatot, hiszen az ukrán határ közelében sokat tud segíteni a kárpátaljai testvéreknek is, ugyanakkor Pozsonyba mindig szívesen tér majd vissza. A pozsonyi ferencesek templomában tartott búcsú során az ellenséggel szembeni harc helyett a jó iránti elköteleződésre hívta fel a figyelmet. A jezsuita szerzetes prédikációjában úgy fogalmazott: nehéz napjainkban igazi példaképeket találni, ezért fontosnak tartotta és tartja azok tudatos felkutatását. A Csallóközi GPS című felvidéki útikönyve is ezt a célt szolgálja.

„Olyan személyekre mutatunk rá, akik feledésbe merültek, vagy feledésbe fognak merülni, ha nem figyelünk oda jobban, ha nem állítunk nekik emléket, ha nem emlékezünk meg róluk. Vannak köztünk valóban szent életű emberek: tanárok, pedagógusok, nemcsak papok, szerzetesek. Irányt mutatok, hogy ott valami van, hogy oda érdemes odamenni, ott van egy márványtábla, ott van egy fa, ott van egy fakereszt, amely épp száz éves, ott van egy régi templom, hogy keressenek, kutassanak. Igazából fiataloknak írtam ezt a GPS könyvet, a csallóközit, hogy kedvük támadjon odakerékpározni, odautazni és rákérdezni, utánanézni komolyabb könyvekben“ – nyilatkozta portálunknak új kötete bemutatója kapcsán, amelyben tehát olyan személyekről, helyekről, eseményekről emlékezik meg, amelyeket kötelező lenne ismerni, de az interneten nem találhatók meg.

Puss Sándor számára fontos kutatási helyszín a szülőföldje. A Pozsonyi Magyar Intézetben bemutatott kiadványának alapjára is így bukkant rá. A Náray György és Krónikája című kötet egy 1677-es krónika néhány fejezetét ismerteti magyarul. A Csallóközcsütörtökben általa megtalált eredeti Náray-krónika érdekessége, hogy a latin mellett egy oldalnyi magyar szöveg is található benne. Nagy valószínűséggel ez a Csallóköz legrégebbi írásos feljegyzése. Sándor atyát annyira elvarázsolta a régi kötet, hogy célul tűzte ki az egész krónika lefordítását. Ehhez lelkes követőket vár, hiszen a Csallóközről további értékes információkat tartalmaz a mintegy 100 évet felölelő emlékirat.

Sándor atya Ekecsen is sokrétű áldásos tevékenységet folytatott. Létrehozott egy antik könyvtárat, kezdeményezése nyomán elkészült az ifjúsági múzeum is, s emellett Szilason hozzájárult a Pázmány Emlékház megnyitásához. „A faluban soha nem volt se templom, se kápolna – tehát építettünk egyet, ami egyben a falu dísze is lett, ezzel emléket állítva egyrészt dr. Pázmány Zoltánnak, akinek 1948-ig itt volt a kúriája, valamint Pázmány Péternek is, ez viszont nekem volt hosszú évek óta a szívügyem“ – nyilatkozta a Hírek.sk-nak mindezekről. Azt is elárulta, hogy lelkészi munkája mellett évek óta többedmagával együtt egy olasz közösségben szenvedélybetegekkel foglalkozik.

Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselője tavaly Puss Sándor jezsuita szerzetest Európai Polgári Díjra jelölte. Beadványát cseh, lengyel és magyarországi EP-képviselők is aláírták. Ez alkalommal az atya nagyon megérdemelten Külhoni Magyarságért Díjban részesül.

kulhoni-dij-puss-szottes-2016-3

Szinte a csodával határos, hogy még mindig létezik az 1968-ban alakult Szőttes Kamara Néptáncegyüttes, hiszen a közel fél évszázados léte során gyakran küszködött anyagi gondokkal, miközben itthon és külföldön jelentős sikereket ért el. „Több mint 2 ezer fellépés van a Szőttes mögött, s az évtizedek során közel ugyanennyi táncos ropta már néptáncegyüttesünkben. Legnagyobb sikerünknek azt nevezném, hogy még mindig létezünk, hiszen főleg manapság elég nehéz fenntartania magát egy nemzetiségi néptáncegyüttesnek. A Szőttes 1986-ban először léphetett fel Magyarországon kívül, külföldön, konkrétan Olaszországban, a goriziai nemzetközi folklórfesztivál 21. évfolyamán, ahol kiváló minősítésben részesült. Az előző 20 évben csupán egyetlen csehszlovákiai együttes ért el hozzánk hasonló eredményt. Ugyanezt a minősítést az ötszöri magyarországi versenyfellépésünk során is megkaptuk a Magyarországi Néptáncszövetségtől. Ezen sikereinknek nagyon örültünk, akárcsak most a Külhoni Magyarságért Díjnak, ami jelzi, hogy vélhetően jól végezzük a dolgunkat. Hűek maradtunk az alapításkor vállalt célkitűzésünkhöz: csak tiszta forrásból merítünk, és mindent elkövetünk a magyar néptánc éltetéséért“ – mondta el a Hírek.sk-nak a díjátadás kapcsán Reicher Gellért, a Szőttes szervezőtitkára.
Azt is elárulta, az illetékesek kissé titokzatos módon hozták a tudomására: idén a Szőttes is a Külhoni Magyarságért Díjban részesül.

„Július végén felhívott a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságáról egy hölgy, aki megkért: az augusztus 19-re tervezett díjátadó ünnepségükön néptáncegyüttesünkből is szerepeljen három pár, mivel a Magyarság Háza aulájában nem férne el az egész együttesünk. Megígértem, hogy a nyári szabadságidény ellenére biztosítom a három pár kért 6-8 perces ottani fellépését. Aztán pár nappal később e-mailben kaptuk meg az arról szóló hivatalos értesítést, hogy valójában a Szőttes is a díjazottak között van, tehát nem csak a Vág-Garam közi táncokat adja elő. Nagyon örülünk ennek a megtiszteltetésnek, és állítólag az oklevél pénzjutalommal is jár“ – fogalmazott Reicher.
Leszögezte: a Szőttes a budapesti díjátadás után is tovább kíván haladni az 1968-ban választott úton.

kulhoni-dij-puss-szottes-2016-4

„Műsorainkat a jövőben is a lehető legtöbb felvidéki és más magyarlakta településen is szeretnénk bemutatni. Remélhetőleg ezentúl is sok fesztiválon aratunk majd sikert, hiszen eddig is mindenütt elismeréssel szóltak a Szőttes tevékenységéről. Az augusztusi szabadságolás után folytatódik a hazai turnénk. Szeptember közepén a Bodrogközbe látogatunk el. Közben készítjük az újabb, 22. egész estés, Kárpát-medencei magyar táncokból összeállított műsorunkat, amit december 5-én, hétfőn a pozsonyi Új Színházban (Nová scéna) mutatunk majd be“ – nyilatkozta végül a Szőttes szervezőtitkára, Reicher Gellért.

2016. augusztus 19.
Forrás: Hírek.sk
írta: – miskó –

Rövid URL
ID81667
Módosítás dátuma2016. augusztus 19.

Hibát talált?

Üzenőfal