* 1930. február 28., Tornalja – † 1999. augusztus 5., Rimaszombat / költő, író, műfordító, helytörténész.
Veres János író, műfordító, helytörténész, eredeti teljes nevén Vörös Zoltán János Tornalján született 1930. február 28-án, meghalt Rimaszombatban, 1999. augusztus 5-én. Az általános iskolát Tornalján végezte, majd 1940-től a jászóvári premontrei kanonokrend Takács Menyhért Gimnáziumában tanult, ahol a szemináriumban lakott. Miután szüleivel 11 éves korában Rimaszombatra költöztek, a helyi Egyesült Protestáns Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Amikor az ötödik osztályt kezdte, a háborús események miatt az iskolát bezárták, így csupán az első négy osztályból szerezte meg bizonyítványát. Már diákként foglalkozott versírással. 1949-ben tüdőbajt kapott, ezért nem tudta letenni az érettségi vizsgát, később érettségizett magántanulóként. A Magas-Tátrába vitték gyógykezelésre. Megismerkedett Fábry Zoltánnal, ő fedezte fel költői tehetségét. A szanatóriumban folytatta a tanulást, sokat olvasott. 1957-ben lett munkaképes. A rimaszombati kórház hivatalnokaként kezdett dolgozni, majd az Új Szóhoz került, ahol külső riporterként dolgozott. 1962-ben megalapította a rimaszombati Tompa Mihály Klubot, majd létrehozta és évekig vezette Mács Zoltánnal és Horváth Júliával közösen a Fáklya Irodalmi Színpadot. 1966-tól 1970-ig a rimaszombati Járási Művelődési Ház szakelőadójaként és népművelőjeként dolgozott. A Szlovákiai Magyar Írók Társaságának is tagja volt, valamint 1968-69-ben a Csemadok járási elnökségének tagja és a népművelési szakbizottság titkára. A gömöri magyarság jogaiért kiállt, emiatt meghurcolták. 1970-ben súlyosan megbetegedett, majd a kórházi kezelése után rokkantnyugdíjasnak nyilvánították. A hatalom nem engedte, hogy publikálhasson, 1989 után rehabilitálta a Rimaszombati Járási Hivatal. A salgótarjáni Palócföld című folyóiratban jelenhettek meg versei és műfordításai. Barátságban állt Ján Smrekkel, számos szlovák író és költő műveit fordította le magyar nyelvre. Szülőházán, a Vasút utcában a család és a Tornaljai Csemadok, illetve a Csemadok Nagyrőcei Területi Választmánya 2005-ben emléktáblát helyezett el.
