* Moskóc, 1888. október 1. – † Budapest, 1962. április 6. / irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (1947)
A budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet. 1913-tól a temesvári főreáliskola tanára, 1918-ban Budapesten a vallás és közoktatásügyi minisztérium előadója, a Tanácsköztársaság alatt a budapesti egyetemen a világirodalmi tanszék tanára. A Tanácsköztársaság bukása után megfosztották katedrájától. 1920–1944 között a budapesti zsidó lánygimnáziumi tanára, 1939-től igazgatóhelyettese és a Pester Lloyd munkatársa. Nevelőmunkája mellett tudományos tevékenységet folytatott. Cikkei és tanulmányai jelentek meg irodalmi folyóiratokban. 1945-től a budapesti egyetemen az összehasonlító irodalomtörténet nyilvános rendes, majd 1949-től haláláig a német nyelv és irodalomtörténet tanszékvezető tanára. Szerkesztette az Acta Litteraria című idegen nyelvű folyóiratot. A világirodalomból főként a német irodalom foglalkoztatta (Goethe, Heine, Lenau, Th. Mann). Kutatásainak további területei: a magyar-német művelődési kapcsolatok, barokk, klasszicizmus, romantika. 1934-ben Baumgarten-díjat kapott. Sokat tett Petőfi költői külföldi hírnevének terjesztéséért; az első modern
német nyelvű Petőfi-antológia szerkesztője. Műfordítással is foglalkozott (Chamisso, Goethe, Thomas Mann, Hauptmann
stb.).
Főbb művei:
E. T. A. Hoffmann meséi, 1911;
Goethe Wilhelm Meisterének őslakja, 1912;
Dózsa György a XVII. század német irodalmában, 1913;
Vajda Péter és a német romanticizmus, 1913;
Magyar elemek a XVII. század német irodalmában, 1914, 1916;
A Bánk bán német tárgytörténetéhez, 1917;
Egy fejezet a magyar irodalomtörténet-kutatás történetéből, 1920;
Az országokban való sok romlásoknak okairól, 1930;
Magyar cartesiánusok, 1933;
A magyar nyelv felfedezése, 1933;
A magyar szellemi élet forrásai a XVI. és a XVII. században, 1933;
A magyar szellem európaizálódásának első formái, 1934;
A magyar irodalom európaizálódása, 1946;
Realizmus és irodalomtörténet, 1946;
Petőfi a világirodalomban, 1955;
Magyar irodalomvilágirodalom I–II. (műveinek bibliográfiájával), 1961.
