Tóth Elemér

* Hanva, 1940. jan. 14. / újságíró, költő, műfordító

Iskoláit szülőfalujában, Rimaszécsen és Tornalján végezte, itt érettségizett 1958-ban. A po.-i Pedagógiai Főiskolán magyar–testnevelés szakon tanult, tanulmányait nem fejezte be. Diplomát zsurnalisztikából szerzett Bp.-en, 1969-ben. 1961–1962-ben a Szabad Földműves munkatársa, 1962-től az Új Ifjúság riportere, rovatvezetője, majd főszerkesztő-helyettese, ebből a tisztségéből 1971-ben politikai okokból leváltották, de 1976-ig a lap szerkesztője maradt. 1976-tól nyugdíjba vonulásáig a Tábortűz szerkesztője, rovatvezetője, majd főszerkesztője.

Első versét az Új Ifjúság közölte 1959-ben, ettől kezdve a 70-es évekig folyamatosan publikált verseket. Meghatározó élményforrása a szülőföld, a falu, a gyermek- és ifjúkor emlékei. A reflexív lírát műveli, versei az észlelt jelenség elemeinek összegéből, a friss érzékelés és a múlt emlékké fakult pillanatképeiből ötvöződnek. Fellépésétől kezdve prózát is ír, főként karcolatokat, novellákat. Költői ihlete a 70-es évektől egyre gyakrabban a gyermekolvasók felé fordul, egy évtized alatt a legsikeresebb és legtermékenyebb gyermekversköltőink közé emelkedett. Verseiből nem a tudálékos felnőtt szól, hanem az ihlet perceiben ismét gyermekké váló, a gyermeki világba beépülő, a gyermek szemével és tudatával a világra rácsodálkozó költő. Törekvése nyomán nyert ismét polgárjogot gyermekköltészetünkben a gyermeki észjárás, a pajkos derű, a játékos hangulat, anélkül hogy erőltetett nevelés, szájbarágó fegyelmezés kísérné. T. E. sikeres és termékeny műfordító, tevékenységét 1981-ben Madách Imre-díjjal jutalmazták.

Művek: A halak a mélyben úsznak, v., 1965; Ketten, v., 1966; Kérgek, v., 1969; Csillagrózsa, gyermekv., 1973; Sárga, mint a Nap, elb., 1975; Csillagménes, gyermekv., 1976; Tegnapelőtt, kiskedden, gyermekv., 1982; Őszi kert, vál. gyermekv., 1988; Mese az aranykalapácsról, mesék, 2002.

Fordítások: Ladislav Luknár: Dalos Jankó, mesejáték, 1966; Ján Bohúò: Felszakadt seb, r., 1971; Ota Hofman: A kék elefántok órája, elb., 1971; Ivan Izakoviè: Rekviem, r., 1972; Klára Jarunková: Légy a gazdim, kisfiú!, ifj. kisregény, 1974, 1978; Peter Jilemnický: Három mese, 1974; Vincent Šikula: Nyár derekán, r., 1975; Szergej Mihalkov: Kiscicák, leporelló, 1976, 1981; Jozef Kot: A középcsatár mennybemenetele, elb., 1977; Juraj Háj: Rajzolok, leporelló, 1978, 1984; Vincent Šikula: Mesterek, r., 1979; uő: Muskátli, r., 1980; uő: Vilma, r., 1980; uő: Mogyoróbokrok, r., 1982; Elena Androvièová: A Himalájától délre, útirajz, 1983; Vincent Šikula: A katona, r., 1984; Jan Truneèek: Mindent bele!, r., 1986; Az ősz, szl. népköltés, 1989; A tél, szlovák népköltés, 1990; B. Pernecký: Állati állatkert, leporelló, 1991; B. Pernecký: Állati pletykák, leporelló, 1991; Hólyag-hólyag és barátai, népmese, 1991; Ondrej Sliacky: A kis Jézus, m., 1991.

Irodalom: Tőzsér Árpád: Fiatal költők sorakozója, ISZ 1963/5; Zalabai Zsigmond: „A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?”, ISZ 1979/9; Koncsol László: A csehszlovákiai magyar költészet a második világháború után. = K. L.: Nemzedékem útjain, 1988; Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945–1980, 1982; Szeberényi Zoltán: Arcok és művek, 1988.

Sz. Z.