Tallósi Béla
* Martos, 1958. dec. 22. / író, költő
A Komenský Egyetem magyar–szlovák szakán végzett 1985-ben. 1985-től az Új Szó Kultúra rovatának szerkesztője. – Gyermek- versei központi eleme a játékosság és a szimultán ritmuskezelésből fakadó zeneiség. Jellemző poétikai eljárása az egyes szófordulatok, közmondások gyermeki interpretációinak megragadása. Elbeszéléseit a mágikus realizmust idéző stílus, a fantasztikum és a realitás, a földi és a földön túli világ egymásra vetítése jellemzi. Tematikailag elsősorban a falusi miliőhöz kötődő írásaiban emberi archetípusokat jelenít meg fokozott nyelvi műgonddal, a nyelv és viselkedéskultúra archaikus regisztereit is átjárva, a testiség kérdéseit sem kerülve meg. Jegyzet- és glosszaíróként is jelentős, az ÚSZ-ban megjelenő glosszáit is novellaszerű hangolás és fokozott nyelvi igényesség jellemzi.
Művek: Kakaserdőn kukorékfa, gyerekv., 2000; Meg- égett tulipánok, elb., 2002.
Irodalom: Szabó G. László: Csengő rímekhez ötletes rajzok, ÚSZ 2000. febr. 5.; Szászi Zoltán: Új nap a Gutenberg-galaxisban, ÚSZ 2000. márc. 29.; Rácz Vince: Boszorkányos erők sodrában, ÚSZ Könyvjelző 2003/5; Benyovszky Krisztián: Átokverte testek, ÚSZ Könyvjelző, 2003/6.
P. A.
