Szabó Adorján Aladár

* Kassa, 1868. márc. 12. – † uo., 1950. ápr. 7. / történész, író, premontrei szerzetes

1890-től gimnáziumi tanár volt Rozsnyón, majd Kassán, 1921-től a leleszi egyházi levéltár igazgatója, az SZMKE bodrogközi szervezetének elnöke, a Kazinczy Társaság tagja. 1934-től haláláig Jászón és Kassán élt. Cikkei a Felsőmagyarországban, a Vasárnapi Újságban, a Kassa Vidékében, a PMH- ban és más hazai lapokban jelentek meg. Főként a Rákóczi-korral és a ferencesek történetével foglalkozott.

Művek: II. Rákóczi Ferenc Kassa múltjában, Kassa 1909; Kultúrtörténeti képek a 250 év előtti Kassáról, uo. 1909; Abaúj vármegye és Kassa városa az I. Rákóczi Ferenc és Thököly-féle felkelések korában, uo. 1910; A kassai jezsuiták és ferencesek végnapjai és II. József császár Kassán, uo. 1913; A kassai ferencesek a régmúlt századokban, uo. 1941; Hogyan helyezzük el a Rákóczi-emlékcsoportot?, uo. 1941; Baróti Szabó Dávid kassai társasága, Gödöllő 1942; A leleszi prépostság vázlatos története, Jászóvár 1944.

Irodalom: A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában (szerk. Gyüre Lajos), Kassa 1968.

Cs. S.