* Komárom, 1913. május 6. – † ? 1946 / matematikus

Zalaegerszegen érettségizett. 1931-ben az országos fizikaversenyen megosztott második díjat szerzett (Budó Ágoston, a későbbi jeles fizikaprofesszor volt a másik díjazott, az első díjat nem adták ki). 1936-ban a szegedi egyetemen szerzett matematika- fizika szakos tanári oklevelet, majd 1941-ben matematikából bölcsészdoktor lett. Mindenekelőtt a többváltozós függvények variációszámítási kérdéseivel foglalkozott. Matematikusként közreműködött a Bay Zoltán által vezetett csoportban, amely a holdradar-kísérleteket készítette elő.
A háborúban szerzett betegség áldozata lett.

Főbb művei:

Egy Bohr féle tételről (Szőkefalvi-Nagy Bélával), 1938;
A Haar féle variációs lemma és alkalmazása (doktori értekezés), 1941;
Über Funktionen, die ein endliches Dirichlet’ schen Integral haben, 1941;
Amplitúdó-moduláció, 1943.